Ha ez a forgatókönyv valósul meg, pénteken valószínűleg egy új MNB-alelnök neve is elhangzik, mégpedig Balog Ádámé, aki jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára – írja a lap. A jegybankelnök-jelöltet – mint Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a HírTV Rájátszás címűműsorában közölte – péntek délután hallgatja meg az Országgyűlés költségvetési és gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága.
A miniszterelnökhöz közeli források azt is “szinte száz százalékra” mondták, hogy Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter kerül az NGM élére. A tárcánál úgy tudják, Cséfalvay Zoltán marad a parlamenti államtitkár, Naszvadi György, az államháztartásért felelős államtitkár pedig visszavonulhat, hiszen lassan eléri a hetvenedik életévét – írja a lap.
Az első Orbán-kormányban a pénzügyminiszter Varga mellett Tállai András, a Belügyminisztérium jelenlegi önkormányzati államtitkára volt az adóügyekért felelősállamtitkár – emlékeztet a lap.
Mit tenne Matolcsy jegybankelnökként?
A gazdaságpolitikáért felelős miniszter, Matolcsy György viszonylag sokat nyilatkozott, írt arról, milyen monetáris politikára lenne szüksége az országnak. A Wall Street Journalnak adott interjújában lényegében fel is sorolta, milyen eszközökre gondolna: mindarra, amit az eurózóna jegybankja használ, s néhányra, amelyet a Fed, illetve a brit jegybank.
Konkrétan említette, hogy a jegybanknak tőkeinjekcióznia kellene a bankrendszert – mellesleg éppen ez az egyik legfontosabb dolog, amit az IMF is javasolt. Kiemelte azonban, hogy egyszerűen likviditást pumpálni a bankrendszerbe „óriási hiba lenne”. „El kell érni az inflációs célt, de eközben egy jól célzott hitelprogram hasznos lehet” – mondta, hozzáfűzve: a banknak lépésről lépésre nagyon lassan és óvatosan kell haladnia és „a központi banknak konzervatívabbnak kell lennie a kormánynál”. A szokásos fideszes kettős kommunikációt alkalmazva azt mondta: a jegybanknak függetlennek kell lennie, de a kormány stratégiai partnereként kell működnie.
Számít egyáltalán, ki a jegybankelnök?
Hát meg nem fogja tudni váltani a világot. Suppan Gergely például úgy látja: a gazdaság mai rossz helyzetét amúgy a leginkább az határozza meg, hogy a bankok 2002 és 2008 között túl sok hitelt helyeztek ki, túlzottan elszállt a hitel/betét arány, s azért nem tudnak most hitelezni. Az, hogy ki lesz a jegybankelnök, s milyen politikát folytat, javíthat vagy ronthat ezen az alaphelyzeten.
De a gazdaságot meghatározó tény az: ahhoz, hogy a bankok el tudjanak kezdeni újra hitelezni, körülbelül 2000 milliárd forintot kellene befizetni betétként a bankokba. „Amíg a betétek aránya nem éri el a hitelekét, addig marad a lassú és fájdalmas adósságtörlesztés. Ez több év lesz” – magyarázta.
Ám azt, hogy Magyarországot mennyire finanszírozzák szívesen kötvényvásárlásokkal a külföldi befektetők, mindenképpen meghatározza az, hogy mennyire érzik borulékonynak az állami gazdálkodást – s ebben a jegybankelnöknek fontos stabilizáló szerepe van.
A fényes cipő varázslata
„A jegybankelnöknek nem kell nagyon érteni a monetáris politikához, hiszen ott van alatta a jegybank kiváló szakembergárdája. Elég, ha a főbb vonalakat érti, az overnight kamatokkal majd elbánnak a szakemberek” – fogalmazott egy szakértő lapunknak. „Ha ezt tudja, fényes a cipője és tud késsel-villával enni, amikor Bázelbe kell menni, már nagy baj nem lehet.”
A befektetők sem nyugtalankodnának amiatt, ha csak kicsit ért a monetáris politikához, azonban a bankvezetői hátteret elemzők szerint fontosnak tartják. Elsősorban azért, mert ha bankos körökben ismert az illető, akkor lesznek kapcsolatai, s követhető lesz a gondolkodásmódja.
Matolcsy György fenti feltételek közül többnek sem felelne meg, ám ezt a befektetői vélekedés szerint valamelyest ellensúlyozni lehetne szakmai alelnökökkel. Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az elnöke például biztosan kapna pár hónap türelmet a piactól, s ebben az időszakban viszonylag nyugodt lenne a forint élete.
