A kormány augusztustól 0,6 ezrelékre emeli a tranzakciós illetéket a készpénzfelvételnél, és itt eltörölnék a felső korlátot. Az átutalásoknál és a kártyás vásárlásoknál pedig 0,2-ről 0,3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a kormányszóvivői tájékoztatón.
Hozzátette azt is, hogy az intézkedéseket a Bankszövetséggel egyeztették, és a szervezet azokat jóváhagyta. Kerestük a Bankszövetséget, de ők nem kívántak nyilatkozni. Varga szerint egyébként a bankok közötti komoly versenyhelyzet miatt a megemelkedett költségek nem feltétlenül háríthatók tovább.
Készpénzfelvételnél megduplázódik
Mit is jelent ez? Jelenleg a készpénzfelvételre az illeték 3 ezrelék, tehát itt duplázódásról beszélhetünk. Ha eddig valaki a 100 ezer forintos fizetését készpénzben vette fel, akkor 300 forint illeték terhelhette a bérét a készpénzfelvétel díján felül. Ezután hatszáz forintnyi lesz az illeték. S ha ezt a bank ráterheli az ügyfélre (márpedig a készpénzfelvételnél ez a jellemzőbb), akkor gyakorlatilag ennyit csippent le az állam minden készpénzben felvett százezer forint bérből. Éves szinten tehát már nem 3600, hanem 7200 forinttal rövidíthetik meg azt, aki készpénzben veszi fel a fizetését.
Fotó: Neményi Márton
Ide tartozik az is, hogy mivel az országban sok helyen nincs kártyás fizetési lehetőség, sokan kényszerűségből veszik fel a fizetésüket készpénzben. Kártyával ugyanis nem tudnak vásárolni a lakóhelyükön. Ezen elméletileg segíthet majd hosszú távon a meghirdetett POS-telepítési akció.
Készpénzfelvételnél eltörlik a hatezer forintos felső határt is
A hatezer forintos felső határ eltörlése a készpénzfelvételt sújtó illetéknél elsősorban azokat a magánszemélyeket és cégeket érinti, akik milliós tételben vesznek fel készpénzt, illetve fizetnek készpénzzel. A 3 ezrelékes illeték mellett kétmillió forintnál érték el a hatezer forintos plafont. Mivel az illeték duplázódik, így augusztustól kétmillió forintos készpénzfelvételre már 12 ezer forintnyi lesz az illeték.
Az, hogy az illeték felső határát eltörölték a készpénzfelvételnél, pozitív lépésként értékelhető, hiszen a fekete ügyletek nagy része készpénzben zajlik. És ennek jó lenne gátat vetni. Másrészt drága is a készpénzezés és a csekkezés. Ezért a kormány és az MNB is tett már olyan kijelentést korábban, hogy visszaszorítanák a készpénzforgalmat, nemcsak a cégeknél, hanem a magánszemélyeknél is. Kérdés, hogy a 6 ezrelék mennyire lesz visszatartó erő.
Átutalásnál és kártyás vásárlásnál másfélszeres lesz a sarc
Úgy tűnik azonban, a kormány részéről mégsem annyira fontos cél, hogy a készpénzes fizetések helyett az átutalás és a kártyás vásárlás felé tereljék az embereket. Ugyanis ezeknél a fizetési formáknál is emelik az illetéket, az eddigi másfélszeresére, vagyis 2 ezrelék helyett 3 ezreléknyire. Az utalásnál egyébként nem teljesen általános, hogy a bankok áthárítanák az illetéket, de azért elég gyakran előfordul.A kártyás vásárlásnál viszont eddig nem volt jellemző az áthárítás.
Visszatérve a fizetésünkhöz: ha a bank az ügyfélre terheli az átutalás tranzakciós illetékét (és esetleg a jövőben a kártyás vásárlás illetékét is), akkor a levonás augusztustól annyi lesz az átutalással fizetőknél, mint amennyit eddig a készpénzfelvételnél csíptek le a pénzből.
A távközlési adó is másfélszeresére emelkedik
Varga azt is bejelentette, hogy a vállalkozások (tehát nem magánszemélyek) által fizetett távközlési adót 2 forintról 3 forintra. S ugyancsak a nem magánszemély előfizetőnél megemelik a a távközlési adó kiszabható maximumát is, havi 2500 forintról 5000 forintra (egy előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószámra). A magánszemélyek telefonadója viszont nem emelkedik.
Ezen kívül a bányajáradékot 12-százalékról 16 százalékra emelik, továbbá az egészségügyi hozzájárulást kiterjesztik a kamatjövedelmekre is (6 százalékos ehót kell majd fizetni).
A piac számított rá
Eltérően ítélik meg a Varga Mihály által hétfőn bejelentett intézkedéseket az MTI által megkérdezett elemzők. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője szerint a piac már valamelyest számított a tranzakciós illeték megemelésére, mivel eddig láthatóan nem folytak be az abból a kormány által várt költségvetési bevételek. A szakértő kifejtette, hogy a kabinet 300 milliárd forintot vár az illetékből, amiből a Magyar Államkincstárnak 80 milliárd forintot kell teljesítenie.
Utóbbi teljesüléséről nincsenek adatok, de ez a rész várhatóan befolyik, a maradék 220 milliárd forintból azonban eddig az időarányosnak kevesebb mint a fele folyt be a büdzsébe. Úgy vélte, az illeték emelése már közelebb visz a bevételi terv teljesítéséhez.
A szakértő a csomag korai időzítését meglepőnek nevezte, ő csak augusztusra várt hasonló intézkedéseket, ugyanakkor mivel két komoly bevételi tételnél – e-útdíj, pénztárgépek online összeköttetése – már „elcsúszás van”, indokoltnak tartja a lépéseket.
Kinek fáj majd?
Tóth Gergely szerint a tranzakciós illeték emelése elsősorban a lakosságot érinti, míg a megnövelt távközlési adót a piaci verseny miatt nehezebb áthárítani. A távközlési adó emelését az elemző szerint nem indokolja semmi, mivel az ebből eredetileg idénre várt 44 milliárd forintos bevétel jól tervezhető, fix. A telekomadó emelésének köszönhetően Tóth Gergely szerint további 15-20 milliárd forint folyhat be a büdzsébe 2013-ban.
A hétfőn bejelentett intézkedésekkel a kormány azt bizonyíthatja, hogy miután kikerül az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, utána is költségvetési szigor lesz Magyarországon, és nem lesz választási költségvetés – emelte ki Tóth Gergely.
Hozzáfűzte: az intézkedéseket az is indokolhatja, az idei költségvetést 5,2 százalékos inflációval tervezték, míg a tényleges szám 2,5 százalék körül lehet, ami bevételi oldalon csúszást okozhat, főként az áfa és a jövedéki adó bevételekben.
Nem volt rá szükség!
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint viszont az intézkedésekre nem lett volna szükség, mivel májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva. Annak ellenére sem, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéknél valóban vannak elmaradások. Hiszen ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.
Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért várakozása szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolásokat az év második felében akár fel is oldhatják, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet.
Ha kíváncsi rá, mivel indokolja az adóemelést a minisztérium, kattintson!
Veszélyben a kiszámíthatóság reménye
A most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válna. Hiszen a költségvetés tartható, ami elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését vagy újabbak kivetését – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.
A szakértő – Tóth Gergellyel ellentétben – úgy vélte, hogy a távközlési adót ugyancsak a lakosságra háríthatják át a cégek, pedig a telefonálási költségek Európában így is Magyarországon a legmagasabbak.
