Gazdaság

E-útdíj: rosszul működik és kárt okoz

A fuvarozó érdekképviseletek hétfői sajtótájékoztatója után a jelenlévő egyik vállalkozó ennél sokkal nyersebben és indulatosabban foglalta össze véleményét az e-útdíjról.

A fuvarozó vállalkozók rengeteg hiányossággal, problémával szembesültek az e-útdíj múlt hétfői bevezetése óta. Ezeket foglalta össze a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) hétfőn sajtótájékoztatóján.

Az érdekképviseletek már hivatalos formában is kérték az e-útdíj-rendszer felfüggesztését, de választ nem kaptak. Ezt a követelésüket továbbra is fenntartják, egészen addig, ameddig a rendszer nem lesz tökéletes. Márpedig ma szerintük még közelről sem az. S erre számos példát soroltak fel.

Tesztüzem élesben

Az MKFE főtitkára, Karmos Gábor szerint a fuvarosok legfőbb elvi kifogása az, hogy a rendszer előre fizetős. A másik, hogy bár használatarányosnak hívják, mégsem az. Hanem útszakaszarányos. Hiszen bizonyos szakaszokra kell fizetni, függetlenül attól, hogy az adott szakaszt végig megtette-e a fuvarozó, vagy sem. Autópályánál nincs ezzel gond, hiszen onnan nem lehet letérni. Viszont az alacsonyabb rendű utakon is szakaszokra kell fizetni. S akkor is ki kell fizetni a teljes szakaszt, ha annak csak egy részét használja a fuvaros.

Problémát jelent az is, hogy a viszonylati jegy nem visszaváltható. Így ha a feladó út közben módosítja az útvonalat, akkor a meg nem tett útra kifizetett útdíjat kénytelen lenyelni a fuvarozó. S végül azt is sérelmezte, mint ahogy a jelen lévők közül mindenki más is, hogy az ígért 25 napos tesztüzem elmaradt. Vagyis élesben zajlik a tesztüzem.

Vastagon fog az e-útdíj-rendszer „ceruzája”

A FUVOSZ főtitkára, Peredi Péter konkrét példákon keresztül mutatta be, mi is a gondjuk. Íme néhány: a rendszer nem ismeri Csornát, csak Csomát, s ezért cirka 40 kilométeres út helyett 200 km-rel hosszabb útvonalat jelöl ki. Hurkokat, kitérőket rajzol be az útvonalba, ami miatt szintén több lesz a fizetnivaló. Említettek olyan útszakaszt, amire odafelé 80, visszafelé 120 km-es tervet készít az e-útdíj-rendszer. S olyan vállalkozót is, aki még egyetlen kilométert sem ment a kocsijával, de már 15 ezer forintot leemeltek a feltöltéséből.


Fotó: Kummer János

Jó páran találkozhattak a duplán (nyolcszor) terhelt szakaszokkal is, valamint azzal, hogy az átutalást csak két nap múlva írták jóvá nekik. A panaszirodák pedig a fuvarosok szerint egyelőre nem állnak a helyzet magaslatán. Nem tudják megmondani azt sem például, hogy akinek visszatérítés jár, azt mikor kaphatja meg.

100 milliós pluszkiadás csak a hosszabb utak miatt

Összességében az a véleményük a fuvarosoknak, hogy a rendszer hosszabb utat ajánl fel, mint amin egyébként eddig teljesítették a fuvart. S ráadásul ezen a hosszabb útvonalon hosszabb a fizetős szakasz is. Vagyis többet kell fizetniük, mint amire számítottak. Az eddigi 1 hét alatt csak ez önmagában mintegy 100 milliós pluszkiadást okozhatott a fuvarozó vállalkozóknak – becsülte meg Peredi. S a megrendelőnél ezt a költséget nagy valószínűséggel nem is lehet érvényesíteni majd, hiszen ő a szokásos útért hajlandó a szokásos árat fizetni.

Peredinek egyébként az az érzése, hogy semelyik illetékes közreműködő szerv nem meri megmondani a kormánynak, hogy a rendszer nem jól működik, s hogy le kellene állítani.

7 százalékos nem várt költségnövekedés

Az e-útdíj a fuvarozók költségeit 28-32 százalékkal növelte meg. Ez olyan, mintha az üzemanyagköltségük háromnegyed részét újra ki kellene fizetniük. Erre a költségre számítottak. Viszont az elmúlt 1 hétben számos olyan költségük is lett, amivel előre nem kalkuláltak, és amit nem is valószínű, hogy tudnának érvényesíteni az áraikban – mondta a Nit Hungary ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor. És ez a nem várt teher óriási.

A használhatatlan térkép mintegy 6 százalékos, a kieső idő 1 százalékos, a pénzügyi bizonytalanság 9 százalékos pluszköltséget okozott. Az pedig, hogy plusz egy embert fel kellett venniük, aki az útvonalakat ellenőrzi, legalább további 10 százalékos pluszköltség – mondta. Ez összesen 26 százalék nem várt költség.

A sajtó torkára fagyott a kérdés

Érdekes fordulatot akkor vett a sajtótájékoztató, amikor a hivatalos része lezajlott, és kérdezni lehetett. Egy kérdés után ugyanis az e-útdíj-rendszer kommunikációjával megbízott Inter Media Group ügyvezető igazgatója, Tóth Orsolya ragadta magához a szót. Nehezményezte, hogy nem hívták meg őket, majd néhány hiányosságot igyekezett azonnal megcáfolni.

Dittel ellenében például azt állította: nem igaz, hogy ne lenne fedélzeti egység (OBU) az országban. Tóth szerint százezer darab van a speditőröknél. Azt is kijelentette, hogy a rendszer már nem keveri Csornát Csomával, s hogy a felsorolt problémák már egyáltalán nem jellemzőek. Vagyis nagyjából (bár nem szó szerint, de lényegében) azt mondta, hazudnak a fuvarozók. Azt is kijelentette, hogy ha esetleg lennének még térképhibák, azokat is folyamatosan javítják. Indítványozta még, hogy a tájékoztatón jelen lévő (meghívott) Kibédi-Varga Lajos, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) szóvivője kapjon szót, de erre végül nem került sor.

Dittel szerint a felszólaló csak a mundér becsületét védte, mert ez a dolga, ahogy Kibédié is. Feredi pedig annyit jegyzett meg: csúsztatás, hogy lenne 100 ezer OBU. Még 10 ezernek is örülnének, ha látnák. Ez után nem volt több kérdés a sajtó részéről.

Tényleg egy kalap szar?

A kötetlen beszélgetés alatt több fuvarozócég vezetője odament Tóth Orsolyához, hogy személyesen mondják el neki, nem igaz, hogy a rendszerrel minden rendben lenne. Ezeket a panaszokat az ügyvezető szintén igyekezett cáfolni. Azonban egyik félnek sem sikerült a másikat meggyőznie. Az egyik fuvaros kicsit fel is izgatta magát ezen, s egyenesen Tóth szemébe mondta: szerinte a rendszer egy kalap szar. S már sorolta is, milyen útvonalakon mennyivel számolt többet, mint kellett volna.

Abban maradtak, hogy ott helyben leellenőrzik a dolgot. Elő is került a kommunikációs cég ipadje. Először a Tatabánya–Rácalmás útvonalra kértek a rendszertől úti tervet. Első körben autópályát adott ki a masina. A vállalkozó erre megismételte, nem autópályás utat kér. Másodjára kiadta a kütyü azt az útvonalat, amit ő használ. A Székesfehérvár–Komárom útvonalon pedig harmadjára sikerült az ő általa preferált utat elővarázsolni. Kiderült, ha több köztes pontot iktatnak be a tervezésbe, akkor közelebb kerülhetnek ahhoz az útvonalhoz, amin általában járnak az autók.

A fuvaros végül kijelentette: pont ezért kellett volna a rendeletben előírt 25 napos tesztütem, hogy mindenkinek legyen ideje kitapasztalni a rendszert. Csakhogy végül a tesztüzem elmaradt. S közben a fuvarosoknak kell megfizetniük a tanulópénzt egy olyan rendszerre, amely korántsem tökéletes.

Demonstrálni nem fognak

Dittelék egyébként az összes tapasztalt hibáról napi jelentést küldenek az ÁAK-nak és az illetékes minisztériumoknak is. Kérdésünkre azt mondta, talán a panaszok egy százalékára kaptak visszajelzést.

Megtudtuk még, bár némi javulást éreznek az eltelt egy hét alatt, ezzel együtt is az a tapasztalatuk, hogy rosszul működik a rendszer, és kárt okoz. Bíznak abban, hogy elérik a rendszer felfüggesztését, s hogy csak akkor indul majd újra, ha tökéletes lesz. Felvetésünkre, hogy a felfüggesztésre nem sok az esély, azt mondta, ha nem kerül rá sor, demonstrálni akkor sem fognak. Szakmai keretek között keresik az igazukat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik