Nem elsődleges kérdés, hanem következmény a takarékszövetkezetek tulajdoni arányának megváltozása – mondta a kormánybiztos az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte az egyetemleges felelősség megteremtése az egyik legfőbb változás a takarékszövetkezeti integrációban, amellyel főleg vidéken erősítenék a nagyobb hitelezési képességet, mert ezek a pénzintézetek – a tapasztalatok szerint – a betétgyűjtésben erősebbek, a hitelezésben gyengébbek.
Vojnits egyre széttagoltabbnak nevezte a szektort. Szerinte a pénzintézetek egyre kevésbé működnek szövetkezetként, piaci részesedésük 5 százalék, ami egy újabb gazdasági visszaesés esetén tovább csökkenne, működésük megkérdőjelezhető lenne. Ezért kell a rendszert átalakítani. Az átszervezés két fontos pillére: létrejön az intézményvédelmi alap, átszervezik a Takarékbankot. Az így kialakuló integrált rendszer erősebb lesz, a betétek még nagyobb biztonságban lesznek – mondta.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az integrált szövetkezeti pénzintézetek benne vannak az első ötben egy-egy ország legnagyobb bankjai között – tette hozzá. Vojnits Tamás kiemelte: a meglévő törzsrészvényesek számára semmi változás nem lesz. A kormánybiztos az erős vidéki jelenlét miatt a mezőgazdasági ágazat finanszírozását tartja jelentősnek a takarékszövetkezetek részéről. Az integráció elsődleges célja tehát a nagyobb hitelezési képesség megteremtése.
A kormány több mint 50 takarékszövetkezeti vezetővel egyeztetett, de tárgyalt az intézményvédelmi alapok és az érdekvédelmi szervezetek vezetőivel is. Arra a kérdésre, pontosan hogyan használják fel az integráció megvalósítására biztosított 100 milliárd forintot, a kormánybiztos elmondta: az összeg pontos felhasználását a következő hetekben dolgozzák ki, de elsősorban a szavatoló tőke megerősítésére és az üzleti működés javítására szolgálnak majd a források.
Korábban az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke cáfolta a kormánybiztos által emlegetett érdemi egyeztetést. Demján Sándor az Orbán Viktornak írt válaszlevelében jelezte, a törvény céljával egyetért, megvalósításával nem. Előzőleg a kormányfő is azt írta Demjánnak, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt intenzív, több hónapos egyeztetés előzte meg, a döntés összhangban van a közös felismeréssel, hogy a rendszer jelentős átalakításra szorul.
A miniszterelnök felidézte az elmúlt időszakban a magyar takarékszövetkezeti rendszerben tapasztalt zavarokat, amelyek „bebizonyították, hogy a rendszer nem tudja hatékonyan megvédeni sem a takarékszövetkezeti tagok sem a betétesek pénzét”. Emlékeztetett arra, hogy rövid időn belül két intézetnél, a soltvadkerti takarékszövetkezetnél és a Jógazda Takarékszövetkezetnél is olyan helyzet állt elő, amelyet a szövetkezeti hitelintézeti rendszer – benne a négy integrációs szervezet – nem tudott kezelni, és helyettük az államnak kellett utólagosan megvédeni az emberek vagyonát.
Az új jogszabály által létrehozott rendszer lényegi elemeit sorolva a kormányfő egyebek mellett ismerteti: megerősítik a szövetkezés és az egy tag-egy szavazat elvét, a tagok továbbra is maguk választhatják vezetőiket, így a most elfogadott törvénnyel megakadályozzák, hogy a takarékszövetkezeti tagok kiszoruljanak a szövetkezet irányításából. Minden takarékszövetkezet azonos jogokat biztosító elsőbbségi részvénnyel fog rendelkezni a Takarékbankban.
Demján Sándor erre adott válaszában ismét jelezte kifogásait és cáfolta a kormányfő által írtakat. Újabb levelében azt írta: tagszervezeteiknek kiemelten fontos, hogy megfelelő garanciákkal az állam részéről “legyen biztosított, hogy az OTSZ – a Magyar Postához hasonlóan, névértéken – jegyezhessen annyi részvényt a Takarékbankban, amelynek nyomán ismételten megvalósul a szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdona.”
A törvényben rögzítettek szerinti, a Magyar Posta általi névértéken történő jegyzéséhez hasonló további 100 milliárd forint hatása nyomán a hitelintézetek tulajdoni részesedése a rendszerben 30 százalék alá csökken, amivel a miniszterelnök sem érthet egyet – írta Demján Sándor és arra kérte a kormányfőt, hogy biztosítsák a visszavásárlás lehetőségét a szövetkezeti hitelintézeteknek arra az esetre, ha a magyar állam a szektorban lévő pozícióit értékesíteni kívánja.
“Ehhez a magyar állam biztosítson tízéves futamidejű alárendelt kölcsöntőkét a szövetkezeti hitelintézeteknek, megteremtve ezáltal annak a lehetőségét, hogy a Takarékbank és a szektor továbbra is a szövetkezeti hitelintézeteken keresztül magyar szövetkezeti tulajdonban maradjon, az ne kerüljön a szektoron kívüli, esetleg külföldi személy(ek) tulajdonába”.
Demján Sándor kérte, hogy a Takarékbank új elsőbbségi részvényeihez továbbra is a Takarékbank alapszabályában a szavazatelsőbbségi részvényekhez jelenleg biztosított jogosítványok társuljanak, az Integrációs Szervezet igazgatóságában és felügyelőbizottságában “legyen biztosított a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő, többségi képviselete (3 főből 2 fő). Emellett “legyen biztosított a szavazati jog szabad gyakorlása az által, hogy az MFB nem él a törvényben biztosított vételi jogával, amennyiben a Takarékbank közgyűlésén a szövetkezeti hitelintézet nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad.”
Az OTSZ elnöke végezetül biztosította a miniszterelnököt arról, hogy a szövetkezeti hitelintézetek – egy konszolidált gazdasági szereplőtől elvárhatóan – tiszteletben tartják a törvényt, s “tagjaik ezután kialakításra kerülő véleményének ismeretében be is fogják azt tartani”. Ugyanakkor kiemelten fontosnak ítélte, a köztársasági elnök alkotmányos kifogásaira épülő azon megállapítását, hogy a törvénnyel nem ért egyet – írta Demján Sándor, az OTSZ elnöke a miniszterelnöknek.
