Módszertani megjegyzések
A TNS Modus 2000. márciusától folyamatosan, mindennap végez adatfelvételt. Hetente összesen 240 felnőttet kérdeznek meg az ország 135 településén – mindig másutt. A 39. heti, görgetett adatok a 2001. szeptember 23-ától szeptember 30-áig megkérdezett 950 személy válaszai alapján születtek. Az ekkora reprezentatív mintának +/- 3,24 százalékpont a hibahatára, (95 százalékos megbízhatósági szint mellett), ami azt jelenti, hogy a közölt eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el azoktól a “valós értékektől”, amelyeket akkor kaptunk volna, ha minden felnőtt korú magyar állampolgárt megkérdeznek (az elemszám csökkenésével a hibahatárok nőnek, például a “biztos szavazó, pártot választók” esetében a hibahatár csaknem 6 százalékpont). A legfrissebb vizsgálati eredményeket minden héten hasonló módon (négy hétre görgetett formában) közöljük.
A kutatás részletes módszertana, a választási szövetséggel előállt új helyzet számítási modellje a TNS Modus honlapján>>
Egyéves mélyponton a szocialisták
Az utóbbi hetekben a biztos szavazó pártválasztók körében fokozatosan teret veszített az MSZP, míg a Fidesz-MDF szövetség megerősödött. A négy hétre számított átlagértékek szerint, ha most vasárnap lennének a választások, akkor a Fidesz-MDF páros 44 százalékot szerezne meg, az MSZP pedig a szavazatok 39 százalékát – a szeptemberben megkérdezett 950 felnőtt válaszai alapján elvégzett számítások szerint.
Jelentősek a szocialisták veszteségei az elmúlt időszakban. A 35. héten az MSZP 46 százalékon állt, jelenleg 7 százalékkal kisebb a szavazóbázisa. Ilyen alacsony értéket a vizsgálatok kezdete (2000. március közepe) óta mindössze két alkalommal, 2001. első és 21. hetében mért a TNS Modus. Alacsonyabbat soha.
Mi történt a héten?
A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint
• A 39. hét adatai a politikai napirend drámai, korábban még nem tapasztalt változását mutatják. A 37. héten történt amerikai terrortámadás átrendezte a magyar politikai versenyt is: radikálisan csökkent a belpolitikai vitatémák száma, és növekedett a kormányzati dominancia a napirenden. Ám amíg a terrortámadás kapcsán a 37. héten még a legtöbb parlamenti párt képes volt megszólalni, majd a 38. héten a Fidesz mellett a MIÉP és az MSZP is szereplő maradt a téma kapcsán, a 39. hét elsöprő kormányzati fölényt mutat. A kormányzó Fidesz 6, elsősorban input dimenziójú, a krízishelyzetre választ kínáló témát is napirendre emelt, amelyek mindegyikében pozitív, kezdeményező szerepet játszott. A napirenden két kommunikációs stratégia csatája volt megfigyelhető: a kormányzat válságmenedzselő és az ellenzék elsősorban parlamenti témákban opponáló törekvése közül a terrorakció után megváltozott médiaigények miatt az előbbi hatalmas fölényével.
• A napirenden lévő témák klasszifikációja kapcsán is azonosítható a változás: a szakpolitikáknál a katona- és biztonságpolitikai témák vezetnek, míg az ügyek hatókörénél az input típusúak soha nem látott számban jelentek meg.
• A Fidesz-MPP (összes: 13, pozitív: 7, negatív: 1) még nem szerepelt kutatásainkban ennyi pozitív témával egy héten. A párt kezdeményezései szinte kizárólag a nemzetközi válsággal összefüggésben jelentek meg (katasztrófavédelem, 19 milliárd biztonságra, parlamenti határozati javaslat, magyar gazdaság helyzete a terror után). Tovább erősítette a pártot a választási szövetség napirenden tartása (a héten a frakciók megállapodása), valamint a közvélemény-kutatási adatok politikai kommentálása. A párt negatív témája (pénzbüntetések a pártban) is vitatható besorolású: egy rendpárti környezetben akár pozitív megítélésű is lehet.
• Az FKGP (1, 0, 1) csak a 38. héten történt újabb kizárások kapcsán került a hírekbe.
• Az MDF (1, 1, 0) a választási szövetség újabb hírével jelent meg a napirenden. A két koalíciós partner a válságmenedzselés kapcsán nem jutott politikai szerephez.
• Az MSZP (6, 1, 0) a továbbra is vezető témát jelentő terrortámadás és következményei kapcsán még reagálóként is alig szerepelt a napirenden – a hétfői parlamenti vita és a gazdasági teendőkről szóló polémia kivételével. A párt a héten a kisebbségi kormányzás felvetésével operált, ám ez a téma, amely normál kommunikációs helyzetben vezető hír lehetett volna, most háttérbe szorult a napirenden.
• Az SZDSZ (2, 1, 0) a parlamenti vitában reagálóként, míg a Kossuth-év kapcsán kezdeményezőként jelent meg. A szombati rendezvény átlépte a média ingerküszöbét, ám kommunikációs eredményességét a kisebbségi kormányzás felvetéséhez hasonlíthatjuk.
• A MIÉP (1, 0, 0) a héten nem folytatta a válság kapcsán kezdett offenzíváját, a 37-38. héten kialakított opponensi pozíciója azonban megmaradt a napirenden.
A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.
A Fidesz és az MDF együttes eredménye magasabb volt a 21. héten is, akkor a két párt szavazóbázisa együtt 48 százalék volt. Kiolvasható az adatokból, hogy a szövetség a legutóbbi időszakban jelentősen javította esélyein. Egy hét alatt 4 százalékot.
Megjegyzés: A Fidesz-vonala azért nem folytonos, mert a Fidesz-MDF választási szövetség támogatottsága virtuális adat, a számítógép állítja elő, a korábbi Fidesz és MDF támogatottságokból generálva. Leghamarabb 3 hét múlva lesznek olyan adatok, amelyek már kizárólag a választási szövetséggel létrejött pártpáros támogatottságát mutatják.
A hét összes grafikonja >>
Kamatoznak a kormány adományai
Az iszapbirkózásban most a Fidesz van fölül – de még mindig kisebb a hibahatárnál a két párt támogatottsága közötti különbség. 2000. november közepe óta egyetlen egyszer sem mért a hibahatárnál nagyobb különbséget a TNS Modus. Tavaly novemberben a szocialisták támogatottsága 46 százalék, a Fidesz és az MDF együttes szavazatszerző képessége 38 százalék volt. Csaknem egy év alatt dolgozták le a hátrányt. Hamarosan elkezdhetik elemezni a politológusok, hogy ki mit csinált jól, ki mit rosszul.
Annak vizsgálata is elkezdődhet, hogy milyen gyakran, hány milliárd forint, és mire adandó a szavazóbázis növekedéséhez, és az eddig megítélt támogatási formák és keretek kitartanak-e a választásokig.
Nem romlanak a többi párt esélyei a Fidesz támogatottságának növekedésével. Bár nincs közvetlen kapcsolat, de úgy tűnhet, hogy a Fidesz nem a szabad demokratáktól és az MIÉP-től csábított el szavazókat, és nyilván nem a szocialistáktól, hanem a bizonytalanok közül szerzett híveket, és oda mentek a baloldaltól elpártolók. 
Medgyessy előnye hét pontra csökkent Orbán előtt
Valamelyest szorosabb lett a verseny a két nagy párt meghatározó személyiségei, Orbán Viktor és Medgyessy Péter között. Miután a szocialista politikus népszerűsége egy ponttal csökkent a múlt héten közölt adatainkhoz képest, míg a fideszes politikusé ugyanannyival nőtt, az MSZP kormányfő-jelöltje 56 ponton, míg a miniszterelnök 49 ponton áll.
Az előny a múlt heti 9 pontról 7 pontra csökkent a százfokú skálán. A mérések kezdete, június közepe óta ilyen kis különbséget egyetlen alkalommal sem regisztrált a TNS Modus. Medgyessy továbbra is népszerűbb Orbánnál, és ez a különbség minden vizsgálati időpontban szignifikáns volt. (lásd a 4. ábrát)
Nem apad a többiek bázisa
Az utolsó adatsor szerint 17 százalékon osztoznak a maguk erejéből parlamentbe jutni akaró pártok. A 35. héten csupán 11 százalék volt ez az arány. Változatlanul az SZDSZ a legerősebb kispárt: bár egy hét alatt a támogatottsága 6-ról 5 százalékra csökkent. Egyelőre egyedül a szabad demokraták lépik át a parlamenti küszöböt. Valamelyest erősödött a MIÉP: legfrissebb adatok szerint 4 százalékon áll. Nem változott lényegesen az FKGP, a Munkáspárt és a KDNP támogatottsága: hetek óta 2-3 százalék.
A szocialisták öt ponttal szimpatikusabbak
Különös módon a pártok iránt érzett szimpátia nem aszerint változik, ahogy a választási esélyük nő vagy csökken. Lényegesebb változások hetek óta egyetlen párt esetében sem tapasztalhatóak.
Változatlan a helyzet az élen is: mind az MSZP, mind pedig a Fidesz egy-egy ponttal növelni tudta rokonszenv-indexét az összes megkérdezett körében korábbi adatainkhoz képest, így “jelenleg” 53 ponttal a szocialista párt az első, míg 48 ponton áll a Fidesz. Méréseink kezdete óta az MSZP a legnépszerűbb párt, jó ideje (ez év 26. hete óta) szignifikánsan magasabb a szimpátiamutatója, mint a Fideszé.
Abban a tekintetben sem változott a helyzet a korábbiakhoz képest, hogy az SZDSZ és az MDF szoros küzdelmet folytat a harmadik helyért: mindkettőjüknek 41 pontja van (csakúgy, mint egy héttel ezelőtt). Továbbra is a független kisgazdák a sereghajtók – 13 ponttal, ami egypontos csökkenés a múlt héten közölt adatokhoz képest. A MIÉP változatlanul 22 ponton áll, míg a KDNP egy ponttal növelni tudta rokonszenv-indexét, így most 30 pontja van.
Politológiai elemzés
A szeptember 11-ei terrortámadások közvetlen hatásaival kapcsolatos hírek csak a 39. héten tűntek el a napirendről. A vezető hírek már nem a terrortámadások mikéntjéről, illetve az áldozatok felkutatásáról szóltak. A terrortámadásokhoz közvetlenül kapcsolódó hírek helyét átvették a terrortámadásra adandó válaszcsapással, illetve a válaszcsapás mögött felsorakozandó nemzetközi koalíció építésével kapcsolatos tudósítások. A szeptember 11-ei események hatása tehát a korábbiakhoz képest már módosult tartalommal határozta meg a hét politikai napirendjét.
A terrortámadások belpolitikai következményeként a kormány szereplési lehetőségei már a 37. héten megnövekedtek. Szeptember végére nyilvánvalóvá vált, hogy az események hatásai tartósan a politikai napirend legmeghatározóbb elemei lesznek.
A Fidesz az amerikai események után viszonylag gyorsan beletalált egy mérsékelt rendpárti szerepbe. A kormányfő a héten rendőrségi találkozókon vett részt, beszélt a közbiztonság megerősítésének szükségességéről, és általában is rendpárti üzeneteket kommunikált. A kormány azt az általa már régebb óta sugallt képet, mely szerint a kormány “cselekszik”, míg az ellenzék csak “politizál”, most minden korábbinál jobban, és minden korábbinál szélesebb támogatásra építve tudta megjeleníteni.
