Bíró Attila egy hideg, téli éjszakán Londonban a bolt lehúzott redőnyei mögül is határozottan érezte az illatot. Ez felkeltette kíváncsiságát, így másnap betért az üzletbe, ahol a színes látványtól hirtelenjében nem is tudta, mit árulnak ott. Bíró Attila azonban nem ragadt le egyszeri vevőnek: maga is ilyen boltot nyitott. Megkereste a brit céget, s vegyes vállalatot alapítottak. Bíró a tőkét, a Lush pedig a nevét és a licencet adta, aminek fejében 35 százalékos tulajdonrésze lett. (A Lushnak egyébként öt országban van saját hálózata, ezekben évente összesen 30 millió fontot – 12 milliárd forintot – forgalmaz, s további 10 országban helyi forgalmazókkal kötött megállapodást.)
ELVI ALAPON. Már az alapítás módja is érdekes, Bíró Attila ugyanis a kozmetikai ipart eleddig távolról sem ismerte, a reklámszakmában dolgozik. Az angol céggel végül úgy került kapcsolatba, hogy olvasta a honlapján a felhívást: franchise-ra nincs mód, de céget alapítani lehet. Elküldte üzleti tervét, de mint kiderült, Magyarországról másik két vállalkozó is éppen kapni akart az alkalmon. A licenchasználat jogát vélhetően azért nyerte el, mert a következő öt évre összesen legalább öt bolt megnyitását ígérte.
Ámde mit is árulnak e szagos üzletekben? Először is – ez a leglátványosabb – nagy tömbökben rendkívül színes szappanokat kínálnak, amelyekből akkora darabot szelnek, amekkorát éppen a vásárló kíván. De van itt minden más haj- és bőrápoló, amelyek – s ez a vállalat kifejezett szándéka – furcsa küllemükkel és érdekes nevükkel meglehetősen viccesnek hatnak. Kapható itt Bon Bain Bonnard Bath Ballistic Bomb – azaz egy hatalmas fürdőgolyó a feleségéről rendszerint fürdőkádban fekvő képeket festő francia impresszionista, Pierre Bonnard után elnevezve -, no meg vörös hajfesték a kevéssé illemtudó “Les Cacas” szériából.
Viccesnek lenni azonban csupán egy azokból az alapelvekből, amelyeket a cég lefektetett. Ami lényegesebb: kizárólag növényi alapanyagokból, kézzel készítik a kozmetikumokat, a lehető legkevesebb és leginkább természetes tartósítószert alkalmazva.
A fő elvek talán legfontosabbika azonban az, hogy a termékeket sohasem tesztelik állatokon. Az alapanyagokra – köztük a csomagolókra (szinte kizárólag újra feldolgozott papírt használnak) -, a gyártásra és fejlesztésre egyaránt vonatkozó elv a magyar piacon még nem sokat mond. Ilyenek hallatán a világon többnyire a legendássá vált BodyShop jut az emberek eszébe. Így az már nem is okoz meglepetést, hogy a Lush fő tulajdonosai – Mark és Helen Constantine – voltak a BodyShop első, sőt sokáig kizárólagos szállítói. Mostanság pedig a két cég megint együtt szerepelt a hírekben. A BodyShop alapító tulajdonosa, Anita Roddick és férje éppen megválni készül 51 százalékos részesedésétől. Erre pedig az Unilever mellett Mark Constantine is bejelentkezett. A Lushnál tízszer nagyobb bevételű BodyShopnál egyszerűen így kommentálták a szándékot: “Marknak mindig is jó humora volt!”
A termékek állatokon való tesztelését Magyarországon a nagy kozmetikai cégek közül az Avon tiltja, mely társasággal egyébként az a párhuzam is vonható, hogy a Lush ugyancsak szívesen szállít házhoz megrendelésre. Persze ma már nem kizárólag katalógusból elégíti ki az igényeket, miként tette azt elődje, a Cosmetics to go cég. A Lush mindenekelőtt az interneten kíván hódítani, s ebben a magyar társaságnak önálló szerepe lehet. Minthogy a régióban nincs több Lush-forgalmazó, van is remény a keresletre, hiszen a környező országokba is alacsonyabb költség mellett szállíthat, mintha a La Manche csatornán túlról érkeznének az áruk.
VERSENYTÁRSAK. A hazai piacról két további olyan vállalkozás említhető, amelynek a cégfilozófiája valamelyik elemében megegyezik a Lushéval. Az egyik a kizárólag növényi alapanyagokkal dolgozó, a termékeit elsősorban bioboltokban árusító Ahimsa. A másik, e tekintetben releváns piaci szereplő – az Yves Rocher – ugyancsak növényekből “táplálkozik”, s szintén önálló hálózatban értékesíti termékeit, s már több éve jelen van, ez segítette Bíró Attilát annak eldöntésében, hogy a Lush árai mellett lehet-e komoly keresletre számítani ebben a szegmensben.
Mindazonáltal a környezettudatosságot szinte magánügyként kezeli a Lush. Az alapítók az állatvédelmi mozgalom elkötelezettjei, s cégüket ezen meggyőződésük mentén irányítják. “Bár örömteli ha a vevő is hasonlóképpen érez, a környezet ügyét semmiképpen sem akarjuk ráerőltetni a vásárlókra” – hangsúlyozza Agnes Gendry-Hearn, az angol anyacég hálózatfejlesztésért felelős munkatársa.
Érdekes módon a hazai tulajdonosnál ez a vonulat kezdetben fel sem merül. Bíró sokkal inkább a termékek és a bolt látványát emeli ki. Szerinte a bensőséges, ódon hangulat része egy egészen másféle, vevőközpontú kereskedésnek, szemben a mai trendbe illő, külsőségeiben harsogó, de felszínes vevőcsalogatással.
