Minduntalan rossz érzés fogja el a hanglemezkiadó menedzserét, ha egy számítástechnikai bolt közelében elhaladva a 150 forint körüli áron kínált íratlan CD-lemezek, vagy a 20 ezer forinttól kapható új CD-írók kelletik magukat a kirakatban. Amíg ugyanis kuriózum volt a kompakt-lemezek számítógépes másolása, addig “csupán” a szervezetten másolt és terjesztett lemezeket árusító kalózkiadók és -terjesztők virágoztak országszerte. Ma azonban már nincs szükség az illegális “disztribútorokra”. A gyerek osztályában is csupán egyvalaki, vagy kis csapat közösen veszi meg a legújabb slágeralbumot, pár napra rá már minden kamasz polcára teheti a CD-t, amelyhez percek alatt otthon színes borítót is nyomtathat magának.
KIS HAMIS. Musinger Ágnes, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (Mahasz) ügyvezető igazgatója ugyanakkor kiemeli, hogy míg a rendszerváltás idején Magyarországon forgalomba került hanghordozók 90 százaléka volt hamis, addig mára sikerült ezt az arányt 15-20 százalék alá szorítani. Ma már azonban nem a Romániából és Ukrajnából csempészett hamisítványok okozzák a legnagyobb gondot, hanem a házilag, írható CD-n készült összeállítások. Nem is jellemzők az illegális nagy raktárkészletek, hiszen üzletek hátsó helyiségeiben rendelésre gyorsan lemásolhatók a lemezek. Nagy problémát jelent a bírósági gyakorlat, az eddig született ítéletek ugyanis elnézőek az elkövetőkkel szemben. A törvény szerint ugyanis ez a bűncselekmény alapesetben 2-5 évig terjedő, letöltendő börtönbüntetéssel, és/vagy közérdekű munkára való kötelezéssel, és/vagy pénzbüntetéssel sújtható, az évi mintegy 300, zenei kalózkodást szankcionáló ítélet szinte kivétel nélkül enyhébb pénzbüntetést, többszöri visszaesőkkel szemben felfüggesztett szabadságvesztést szab ki.
Hatásos megoldásként szolgálna az a legújabb tendencia, hogy a gyártók másolásvédelemmel látják el a CD-ket, bár ez azért aggályos, mert a fogyasztóknak joguk van otthoni másolatokat készíteni, hiszen az üres kazetták és CD-lemezek árába éppen ezen a jogcímen építették be a szerzői jogdíjat. A másik pénzforrás a gyártók és a kiadók számára, hogy új szolgáltatásként a zenei anyagok internetes letöltését pénzért – de egy “gyári” CD megvásárlásánál olcsóbban – lehetővé tegyék.
AdatlemezMagyarországon 2000-ben az eladott hanghordozók 45 százaléka hazai előadóé volt, miközben Európában ez az arány 25-35 százalék között ingadozik, s az erős zenei identitású népeknél (olaszoknál, franciáknál, görögöknél) sem szokott 50-55 százalék fölé emelkedni. A tavalyelőtt idehaza elfogyott 872 ezer klasszikus zenei CD az összforgalom 12 százalékát tette ki, ez szintén kiemelkedik a nemzetközi átlagból. A piacon – szinkronban a világban tapasztalható jelenséggel – a majoroknak nevezett öt nagy multicég (sorrendben a Universal, az EMI, a Warner Music, a BMG és a Sony) dominált, együttesen 60,47 százalékos részesedéssel. A hanghordozókon belül 1991-ben a kazetták 85 százalékkal uralták a hazai piacot, az analóg lemezek 1994 óta gyakorlatilag eltűntek, a CD-k részesedése pedig – az adatok csak a gyárilag előállított, legálisan forgalmazott hanghordozókat foglalják magukban – kilenc év alatt 8,5-ről 2000-re 51 százalék fölé emelkedett.
Pásztor László, a Warner Music Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a Warner Music Amerikában és Európában kötött már ilyen megállapodást. Az igénylő egy keretösszegért meghallgathat az interneten bizonyos mennyiségű számot, amelyeknek egy adott százalékát le is töltheti, s ez utóbbiak egy részét CD-re is veheti. Az ügyvezető igazgató úgy véli, a virtuális megoldás nem jelenti a CD-kiadás halálát, mert sokan ragaszkodnak majd továbbra is a zene tárgyiasultságához, a képekkel illusztrált lemezborítóhoz, a kézzel (meg)fogható, polcra helyezett gyűjteményhez. Példaként a nyomtatott lapokat hozza fel, amelyeket nem tudtak kiszorítani az online “újságok”.
EXPORTLEMEZEK. Miközben tőlünk nyugatra gyors ütemben csökkenek az eladások, idehaza jobb, de nem rózsás a helyzet. Rigó Tibor, a honi piacvezető, a Universal Music Hanglemezkiadó Kft. kereskedelmi igazgatója úgy véli, a tavalyi visszaesésnek, amelyet nem a cégére vonatkoztatva, hanem országos szinten a 2000-ben mért 5 százalékos zsugorodásnál magasabbra taksál, több oka van: “Az internetes letöltésnél jóval nagyobb veszélynek tartjuk az otthoni és a munkahelyi másoláson kívül a paralel importot is, azaz a határon batyuban áthozott jókora mennyiségű, főként vidéki piacokon terített hamisítványt. Ugyanakkor a hanghordozó nem létszükséglet, előbb lemondanak róla, mint az élelmiszerről. Az árakat ráadásul a kulturális járulék és az Európában példátlan mértékű áfa is növeli. Az igazgató arra is felhívja a figyelmet, hogy a Universal Music Group magyarországi leányvállalata és a másik négy meghatározó piaci szereplő – az Universalt piaci részesedés alapján sorrendben az EMI, a Warner Music, a BMG és a Sony követi – az utóbbi két esztendő alatt mélyen az infláció értéke alatt emelt csak árakat.
Nem véletlen, hogy az évente huszonegynéhány CD-t kiadó Periferic Records, s a forgalmazóként 37 kiadótól mintegy 6 ezer féle importlemezt a kínálatában tartó Stereo Kft. árbevételének egyre nagyobb hányadát teszi ki az export. Böszörményi Gergely tulajdonos arról számol be, hogy energiáját mindinkább igyekszik arra fordítani, hogy piacot szerezzen olyan országokban, amelyekben még nincsenek, vagy nem kellő mértékben vannak jelen. Indoklásképpen felhozza, hogy a Solaris együttes legújabb lemezéből eladott 7 ezer példány közül csak 1500 talált itthon gazdára, s kiadványaikról sokkal több olvasható külföldi lapokban, mint a magyar sajtóban. Szerinte itthon a kereskedelmi verseny az ízlést, a gondolkodást is befolyásolja, a rádiók is a nagyok által megjelentetett lemezekből válogatnak. Böszörményi Gergelynek a kereskedelmi etikáról is megvan a maga véleménye, meg is szüntette a kapcsolatot néhány hipermarkattel. “Az egyik multicég egy olcsó sorozatot választott ki az általam forgalmazott lemezek közül, s állandó akció keretében rendkívüli kedvezménnyel akarta árulni, tetejébe még fizetnem is kellett volna azért, hogy a reklámkosárban helyezik ki” – meséli Böszörményi Gergely, akinek cége tavaly a nem végleges adatok szerint az egy évvel korábbi eredményt érte el.
VISSZAESÉS JÖN. A Mahasz kimutatásai alapján 2001 első felében hazánkban (a kislemezeket is beleértve) 1,76 millió hanghordozó fogyott, szemben az előző esztendő azonos időszakára vonatkozó 1,91 millió darabbal. Pásztor László úgy véli, a múlt év egészére darabszámot és értéket tekintve hasonló, egyaránt 10 százalék körüli visszaesés várható. Mégis arról számol be, hogy ők tavaly növelték a bevételeiket, ám ez komoly áldozattal járt, hiszen a negyedik negyedévben alaposan “túlköltötték” az ilyen időszakokban marketingre szánt összeget. A jó eredményükben szerepet játszik Zámbó Jimmy halála, azt követően ugyanis megugrott a kereslet az énekes lemezei iránt, s karácsony előtt jelent meg Madonna és Cher albuma is. Az utóbbi két kiadvány sokat segített abban, hogy az ünnepeket jobb eredménnyel zárják, mint az előző esztendőben. A Warner vezetője egyúttal arra is emlékeztet, hogy a 2001. év szenzációja mégis az új amerikai rockzene markáns képviselője, a Linkin Park volt, amelynek albuma Magyarországon is aranylemeznek bizonyult.
