Mik a cégcsoport fő céljai a gyengélkedő gazdasági klímában?
– Először is nyugodtan mondhatom, hogy a több lábon állásnak köszönhetően a mi hálózatunk árbevétele tavaly 6 százalékkal nőtt, a nyereség 11 százalékkal emelkedett, s ez a tendencia az idén sem fog megtörni. Legfőbb célunk, hogy ügyfeleinket a tőlünk telhető legszínvonalasabb módon kiszolgáljuk, hiszen nélkülük akár horgászni is mehetnénk. De konkrétabb leszek: fontosnak tartom, hogy hagyományainkhoz hűen elébe menjünk a várható igényeknek. Például Kínában jelenleg piacvezetők vagyunk, s az ottani növekedést szerintem lefölözhetjük. A másik fontos stratégiai elemnek a kommunikációs technológia jobb kihasználását tartom: a szakembereknek az internet adta lehetőségekkel élve a jelenleginél is intenzívebben kellene megosztaniuk a tudásukat. A jogászok szeretik védeni saját információikat, irataikat, így az igazi kihívást az emberi gondolkodásmód megváltoztatása jelenti.
– Milyen tanulságokkal szolgál az Ön számára a Microsoft-per?
– Előrebocsátom, hogy dolgozunk ugyan a Microsoftnak, de az elhíresült ügyben nem vállaltunk szerepet. A legfőbb tanulság a több mint négy éve tartó ügyben, hogy sohasem szabad feladni. Amerikában a legutóbbi döntéssel nyertes pozícióba került a Microsoft, de ez még nem jelenti azt, hogy az európai hatóságok is a vállalat javára döntenek majd. Láttunk már Európában az amerikaival ellentétes döntést, például a General Electric-Honeywell fúzió esetében.
– Miként látja Magyarország esélyeit a szolgáltató iparágakban, illetve a világgazdaságban?
– Nem merem azt mondani, hogy ismerem Magyarországot, így csak a helyi irodánkkal kapcsolatos tapasztalataimról tudok beszámolni. A magyar partnerek nem csupán tehetségesek és elhivatottak, de számos esetben a nemzetközi porondon is bizonyítottak – ez a fajta globális szolgáltatás pedig mindig is a Baker & McKenzie erőssége volt. Ennek köszönhető, hogy a délkelet-európai terjeszkedés során elsősorban a magyar partnerirodára, a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie-re támaszkodunk.
– Az uniós csatlakozás során azonban nem mentek simán az ország ügyei.
– Én úgy tudom, a csatlakozási tárgyalásokat is példásan vette Magyarország, hiszen a fejezetek jó részét maguknak sikerült a leggyorsabban lezárni, miközben más fejlett tagjelöltek lemaradtak.
– Én elsősorban a lezárás előtt álló versenyjogi fejezetre gondoltam, hiszen az ország gazdasági előnye elveszhet az adókedvezmények megszűnésével. Ráadásul a forint erősödésével, valamint a munkaerő drágulásával is számolniuk kell a befektetőknek.
– Szerintem az erős forintnak inkább örülniük kellene, hiszen ez a gazdaság erejét tükrözi. Magam is meglepődve láttam, hogy a magyar GDP 60 százalékát a szolgáltatóipar képviseli. Az iparban pedig az itt jellemző vitalitással és magasan képzett munkaerővel gyorsan át lehet állni a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártására, amelyre már ma is számtalan példa van az országban.
– A stagnáló világgazdaságot nem csupán a közel-keleti háború veszélye, hanem a már-már állandósuló terrorakciók is sújtják. Mit gondol, megfordulhat a trend a gazdaságban, a tőzsdéken? – Az emberileg is nehezen feldolgozható terrorizmusnak már ma is komoly negatív hatása van világszerte az üzleti életre. A bizonytalanság és az aggodalom nemcsak az utazásokat, de a tőkebefektetéseket is visszafogja. Ráadásul a bizalom légkörének felépítéséhez minden esetben hosszú idő kell, miközben a bizonytalanság pillanatok alatt úrrá lesz világszerte.