TAMÁS GÁBOR
a HVB Hungária vállalati üzletpolitikáért felelős ügyvezető igazgatója: „A hazai vállalkozások vezetői, még inkább a külföldi befektetők itt dolgozó döntéshozói, elvárják bankjuktól, hogy az aznapi híráradatból kihámozza a számukra meghatározó trendeket. Fontos, hogy a bankok ügyfeleiknek az olykor napi politikai hatásoktól sem mentes piaci reakciókból hosszabb távra ható és alkalmazható előrejelzést adjanak. Éppen a külkereskedelemben aktív vállalkozások a leginkább érzékenyek a növekedési és inflációs trendek előrejelzésére, az árfolyamprognózisokra. Ennek következtében a cégek nagy része – sokuk bankja tanácsára – ma előnyben részesíti a magasabb hozamot biztosító forintbefektetéseket, míg finanszírozási döntéseiben a kisebb költségterhet jelentő devizahiteleket preferálja. A bank treasury szakértői a tavaly nyár óta jelentősen megnőtt árfolyamkockázat fedezését javasolják, s akár a határidős és opciós ügyletek megkötésének optimális időpontjának kiválasztásában is segítenek.”
A világpiaci dekonjunktúra hatására 2001-ben tovább folytatódott a külkereskedelmi áruforgalom növekedési ütemének lassulása. Ez a tendencia a legújabb világgazdasági előrejelzések szerint eltarthat az idei év utolsó negyedévéig. A kivitel volumene 8 százalékkal, a behozatalé 4 százalékkal nőtt tavaly. Az áruforgalom egyenlege forintban 920 milliárdos hiányt mutatott, ami 200 milliárddal kedvezőbb a megelőző évinél.
A javulásnak alapvetően strukturális okai vannak. Bár a lakossági fogyasztás tovább erősödött, a többlet kevésbé volt importigényes, mint korábban. A nemzetgazdasági beruházások lassultak, ezzel egyidejűleg az ipar beruházási javakat előállító ágazatainak a belföldi értékesítése 6,4 százalékos többletet ért el, nőtt tehát az invesztíciók hazai gépbeszerzési hányada.
A fejlett országokkal lebonyolított kereskedelemben tovább folytatódott a magyar aktívum növekedése. A közép- és kelet-európai relációban, miután a kivitel bővülési üteme (20 százalék) lényegesen meghaladta a behozatalét (4 százalék), a deficit mérséklődött.
Az ipari vámszabad területek forgalmának számbavétele óta 2001 volt az első olyan év, amikor a vámbelföldön működő vállalatok exportértékének növekedési tempója (12 százalék) magasabb volt, mint a vámszabad területi cégeké (8 százalék).
Foreign trade – Slowdown
Last years economic slowdown resulted in the further deceleration of foreign trade growth. According to the latest global economic forecasts, this trend could last until the last quarter of 2002. The volume of exports grew 8 percent in 2001, imports were up 4 percent. The trade deficit was 920 billion HUF, 200 billion lower than the year before.
This improvement is attributable basically to structural causes. Although the consumption of households continued to increase, growth became less import-based than earlier. While there was a slump in investments, the domestic turnover of those branches of industry that produce investment goods grew 6.4 percent, in other words, the share of locally manufactured machines within investments increased.
The trade surplus continued to grow in Hungarys relations with developed countries. Exports to Central and Eastern European countries expanded significantly faster (20 percent) than imports (4 percent), the deficit shrunk.
Last year was the first when the export volume of customs zone companies grew faster (12 percent) than that of free zone companies (8 percent).
