Bárki más is le tudná vezényelni a költségcsökkentést, de nekünk Zentai Gábor kapcsolataira van szükségünk, hogy új vevőkhöz jussunk – Mátyásfalvi György, a BAG Rt. igazgatóságának elnöke ezzel indokolja, miért éppen a DaimlerChrysler tulajdonában lévő Temic Hungary volt ügyvezető igazgatóját nyerte meg a társaság új vezérigazgatójának. Azt csak sejteni lehet, hogy a szakembert azért tudta megszerezni a Bakony, mert a Temic Hungary 60 százaléka tavaly új tulajdonoshoz, a Continental AG-hoz került. Zentai egyébként a BAG Rt.-ben, a nyomaték kedvéért, a vezérigazgatói beosztás mellé komoly részvénytulajdonhoz is jutott, amely azért nem éri el az elnök 22 százalékos pakettjét.
A cégnek igencsak szüksége van az új vezér szakértelmére. Az 1938-ban Magyar Lőszerművek Rt.-ként alapított, később Fémfeldolgozó Vállalat néven üzemelő, majd Bakony Művekre keresztelt gyár a hatvanas évek végén indult VAZ (Zsiguli/Lada) programmal ugyan tekintélyes hazai autóalkatrész-beszállítóvá fejlődött, de 1999-ben katasztrofális pénzügyi helyzetbe került.
A bajok forrása az 1998-as orosz gazdasági válság volt. A FÁK-térségből származott ugyanis a Bakony Művek árbevételének csaknem kétharmada, hiszen a korábbi Lada, Moszkvics, Kamaz-beszállító – 1995-től mint pótalkatrészgyártó – jelentős megrendeléseket kapott az orosz gépjárműipartól. Ez a forrás aztán szinte az egyik hónapról a másikra elapadt. Akkor azonban már az árbevétel másik részéhez a “nyugati” autógyártók beszállítójaként jutott a Bakony Művek, amely 1992-től gyárt alkatrészt a Magyar Suzuki Rt. számára.
A szebb jövőt a Suzuki referenciával az 1998-ban megkötött GM/Suzuki-kooperáció, a Sub-S ígérte a BAG Rt.-nek az Opel Agila/Suzuki Wagon R+ programmal, amely 2000-től már pénzt hoz. A Suzuki és a GM mellet megrendelőként megnyerték a Valeót, az autóipar vezető francia beszállítóját (tavaly már 1,2 milliárd forint értékű volt ez az üzlet), a székesfehérvári Visteonnak és a Philipsnek pedig monitoralkatrészeket készítenek. Ám az 1998-tól beindított reorganizáció, éppen akkor, amikor 75 százalékban a Bankár-csoporté lett a Bakony Művek, olyan nagy áldozatokat követelt a cégtől, hogy bár az üzemi eredménye az ezredforduló évében szerény 6 millió forinttal pozitív volt ugyan, a mérleg azóta is negatív.
Újra egyenesben a Bankár?Irigyei szerint négy év elteltével most újból mosoly ül Kovács Gábor arcán. Kár lenne ugyan közvetlen összefüggést keresni az események mögött, ám amióta ismét az MSZP van kormányon, a szocialista körökhöz közelállónak mondott Bankár Holding Sasadi úti irodaházból újra áttette székhelyét a Bank Centerbe. A sors fintora, hogy a center építését felerészt még maga a holding finanszírozta szebb éveiben, ám 2001-ben el kellett adnia tulajdonrészét 70 millió dollárért, hogy a centerre felvett hiteleit rendezni tudja. A holding így most csak bérlőként térhetett vissza a sikerek színhelyére. A 10 milliárd feletti saját vagyont felhalmozó csoport felépítője, Kovács Gábor most a “négy szűk esztendőt” követően a Bank Center Gránit tornyának tizedik emeletén, újból a pazar kilátásban gyönyörködhet.
Kovács Gábor feltehetően tiszta lappal szeretne hozzáfogni újabb tervei megvalósításához. Ennek előjele volt, hogy tavaly ősszel kivásárolta tulajdonostársait a holdingból, s ezzel egyszemélyes rt.-vé alakította a Bankárt. Az üzletember elmondása szerint “most fényes jövő előtt áll a csoport, s bár négy évvel ezelőtt leírták a Bankárt, a cég fog még meglepetéseket okozni az üzleti életben”. A konkrét terveket firtató kérdésre azonban Kovács kijelenti: azok egyelőre nem tartoznak a nyilvánosságra.
A több tucat kisebb-nagyobb cégből álló egykori birodalom lebontásának feltehetően az utolsó állomása érkezett el a napokban, amikor a Hungarian Capital Fund (HCF) zárt kockázati tőkealap a határidő végén megszűnt. Az alapot még 1995-ben indította a Bankár, a cég vagyonkezelőként szerepelt, az 55 millió dolláros tőkéből csak 2 millióval részesedett. Az alap a régióban egyedülálló módon az olajállamok befektetőinek pénzét is forgatta, az EBRD 17 millió dollárja mellett mintegy 30 millió dollárral részt vett az alapban az Abu Dhabi Investment, a Kuwait Investment Office, valamint a Citigroup Banking Corporation Bahrein. A befektetők közt most felosztották a portfólióban még meglévő cégek részvényeit, így a Zalai Nyomda papírjainak 68 százalékát és a befektetőkhöz került a Fonyódi Ásványvíz papírjainak többsége is.
A délvidéki tanyavilág vendéglős családjából származó, ám a Magyar Nemzeti Bankot, a londoni Cityt és a Citibankot is megjáró Kovács milliárdos magánbirodalma 1998-1999-ben kezdett hanyatlani. Ellenfelei szerint a mohóság lett Kovács és társai veszte, mert annyi nagy projektbe (Sasad Rt., Bank Center, MMG Automatika, Bakony Művek, Telki Magánkórház) fogott bele a holding, amennyit már sem finanszírozni, sem kézben tartani nem voltak képesek az alapítók. Mára gyakorlatilag a Sasad Rt. maradt a birodalmon belül, a volt szövetkezet ingatlanvagyonának mintegy felét már négy évvel ezelőtt 16 milliárd forintra becsülték, igaz azóta több területet értékesítettek. A Bankár tavaly év végére lényegében törlesztette – főleg régi, postabankos időkből származó – 1997-ben még 24,6 milliárd forintra rúgó adósságát, s így Kovács Gábor valóban tiszta lappal és jó kapcsolati tőkével léphet újra porondra. Csupán két adalék e “tőkéhez”: Réthy Imre, a Sasad Rt. korábbi vezetője és Kovács üzlettársa jelenleg a gazdasági tárca politikai államtitkára, július végén pedig Suchman Tamás MSZP-s képviselő került be a Sasad Rt. felügyelőbizottságába.
KÁRMENTÉS. Az elnök elismeri, hogy bizony kármentés folyt. Nemcsak a két leányvállalatot adta el a cég, hanem egy másik gyárat, vállalati üdülőt is. Csökkent a létszám is, és a Bakony a nyugati szállításokra alkalmassá tette a bedöglött orosz export miatt felszabadult gyártókapacitásait. Az ISO 9001 mellé megszerezte egyebek mellett a QS 9000 minőségbiztosítási tanúsítványt, amely főleg a tengerentúli szállításokhoz elvárt “belépő”.
A cég fennmaradásához szükség is volt a karcsúsításra, a szerkezet egyszerűsítésére, a létszám csökkentésre. Ezt a kettővel korábbi vezérigazgató, Jüttner András is elismeri, aki a Bankár színrelépésekor, az orosz válság kirobbanásának évében távozott a posztról (őt akkor Küsz András követte). Arra nem vállalkozott, hogy a cég mai piaci esélyeit értékelje, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a nagy érvágás után a BAG Rt. végre sínen van. Ma már termelése 85-90 százalékát az előbb felsorolt multinacionális autóipari cégek veszik át, s olyan új projektek, autótípusok beszállítójává vált, mint a jövő év első negyedétől Esztergomban készülő, a Swiftet felváltó új Suzuki kisautó, amelyet házon belül egyelőre csak a titokzatos YM6 kóddal illetnek.
Zentai megjelenését a piacon pozitív jelzésként értékelték; mint Mátyásfalvi fogalmazott, a bankok azóta egészen másképpen tárgyalnak a cég képviselőivel. Hitelre, új forrásokra pedig a jövőben még inkább szükség lesz, hiszen például az idén csak az YM6-beszállításhoz való felkészülésre több mint 200 millió forintot fordítanak Veszprémben. A BAG Rt. egyebek között ablaktörlőrendszereket szállít majd az új modellhez, és a gyártás előkészítésére nem csak a gépberuházásra, fejlesztésre kell áldozni, hanem az épületeket is át kell alakítani.
Ha nagyot nem hibázik a cég, és vállalja egyebek között a minőségi, a szállítási feltételeket és a beszállított alkatrészek árának évi 3-6 százalékos csökkentését, akkor jó eséllyel számíthat arra, hogy az YM6 programot egészen a projekt kifutásáig biztos partnerként végigvigye. Bár Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Rt. beszállításért felelős illetékese szerint a cégekkel nem kötnek hosszú távú megállapodást, így a szerződést bármelyik fél felmondhatja, ha egy partner egyszer már megfelelt, akkor nagyon kicsi, 5 százalék alatti az adott program során a lemorzsolódás aránya.
ÚJ PROJEKTEK. Mátyásföldi szerint azonban új projektek is vannak és lesznek a láthatáron, de amíg egy-egy sikeres pályázatból sorozatgyártás lesz, az 3-4 év, és ezt a Zentaitól remélt jó kapcsolatokkal is legfeljebb 2-3 évre lehet lerövidíteni. Milyen projektekről lehet szó? Az elnök szerint bármilyen életképes ötlet előtt nyitva áll az ajtó. A “bankáros” rutint ismerve ez azt is jelentheti, hogy egy-egy új programhoz új vegyes vállalatot létesíthet a részvénytársaság, vagy akár meglévő tevékenységet is kivihet vegyes vállalatba. A külföldi üzletfél bekapcsolása nem titkoltan azért vonzó, mert amenynyiben a frissen alapított cég az új munkahely-teremtési küszöböt eléri, akkor állami támogatás is jár érte. A “jó ötlet” alatt azonban nem csak gyártásra kell gondolni. A veszprémi 44 hektáros telephelyből csak 20 hektárt foglal el jelenleg a gyártás, a frekventált városi telek másik fele hasznosításra érett, amelyhez a sasadi ingatlanbiznisz óta remek tapasztalatokkal felvértezett Bankár-csoport igazán jól ért.
A bevált Bankár-módszerek egy másik típusát is várják a szakértők: a több lábon álló BAG Rt. piacos tevékenységeinek szétválasztása leányvállalatokba, s ezen cégek értékesítése, majd végül a törzscég eladása előbb utóbb napirendre kerülhet. Mátyásfalvi egyelőre 3-5 éves időszakra tervez. Legfeljebb csak ez után jöhet szóba a cég továbbértékesítése. Azt szerinte egyelőre kár találgatni, hogy ez a szabadpiacon vagy a tőzsdén történik-e, de 10 milliárd forintos árbevétel alatti céget szerinte nem érdemes a börzén keresztül eladni. Igaz, ezt a határt várakozása szerint a 3-5 éves időszak alatt átlépi majd a társaság. A tavalyi 7,4 milliárd forintos nettó bevétel és 131 millió forint veszteség után egyelőre az idén 6,5 milliárd forintos forgalom és nyereséges gazdálkodás szerepel a tervekben. A tavalyinál szerényebb árbevételi előirányzatot elsősorban a forint-dollár árfolyamváltozás magyarázza. Az eredményt azonban tovább javíthatja, ha a BAG Rt., amint azt a konkurencia is teszi, sikerrel pályázik állami támogatásra. Mátyásfalvi maga is abban reménykedik, hogy egyik-másik projekthez elnyernek majd állami támogatást is, egyebek mellett a Széchenyi Terv keretében. Ebben a konkurencia szerint nem hátrány, hogy Réthy Imre, a régi “bankáros” ex-tulajdonos lett a gazdasági tárca közigazgatási államtitkára. A BAG Rt. ugyanis a tulajdonosváltásokkal sem került ki a Bankár-csoport holdudvarából, hiszen Mátyásfalvi György nemcsak a cég 22 százalékos tulajdonosa, hanem a Bankár-csoport egyik alapítója és résztulajdonosa is.
