A fővárosi önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV kilenc kikötőt alakított ki európai uniós pénzből. A fejlesztés célja, hogy új és korszerű közösségi közlekedési alternatívát nyújtson a fővárosban élőknek és a turistáknak.
A három járat közül kettő hétköznapokon egy pedig hétvégén közlekedik majd. A munkanapokon közlekedő, úgynevezett D11-es járat hét pesti kikötő – Újpest, Árpád út, Meder u., Népfürdő u. (Árpád híd), Jászai Mari tér (Margit híd), Petőfi tér (Erzsébet híd), Boráros tér (Petőfi híd), Haller utca – mellett három helyen Budán is megáll, a Batthyány, és a Szent Gellért téren, valamint az A38 Hajónál.
A szintén munkanapokon közlekedő D12-es és a hétvégéken, illetve ünnepnapokon induló D13-as járatok a Római-part és a Kopaszi-gát között közlekednek majd. Utóbbi a munkanapitól annyiban különbözik, hogy felfűzi a régebbről meglévő óbudai-szigeti, margitszigeti és Dráva utcai kikötőket is, így segít eljutni a legfontosabb folyómenti közparkokba.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Akadálymentes
A járat valamennyi kikötője új vagy felújított. A projekt 493 millió forintos költségének 90 százalékát az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatta. A kikötők akadálymentesek, sőt a Boráros téren külön lift is épült a mozgáskorlátozottaknak.
A kikötőkben épültek kerékpártárolók, néhány helyszínen pedig P+R parkoló is, mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyekkel. A hajókra is fel lehet szállni biciklivel és kerekes székkel is. Míg a kerekesszék-emelő berendezéseket telepítik, az utasoknak a személyzet segít beszállni.
Jegyet a helyszínen, a hajón lehet váltani 400 forintért. A járatokon a kedvezmények a többi járattal azonos módon érvényesek, így a 6 éven aluliak és 65 éven felüliek ingyenesen utazhatnak. A hajókra érvényes a Budapest-bérlet vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jegy is.
A hajók hétköznap a reggeli munkakezdéstől a kora esti hazajárásig közlekednek. Csúcsidőben a D11-esek és D12-esek a teljes belvárosi folyamszakaszon félóránként követik egymást.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Évi 200 millió
A BKK tájékoztatása szerint a hajójárat beindítása évi 200 millió forintba kerül, az esetleges fejlesztésekről, járatsűrítésről az első tapasztalatok után döntenek. A hajók többsége felújított, ugyanakkor nem a legmodernebb gyorshajók. A főpolgármester kérésére a BKK a javaslatot dolgoz majd ki, hogy a járatokat hogyan lehetne az agglomerációban is elérhetővé tenni.
A főváros első közforgalmú közlekedési gőzhajója még 1820-ban indult útjára, a Vigadó tértől Óbudáig közlekedett. A bécsi illetőségű Első Duna-gőzhajózási Társaság az 1880-as években már több mint 4 millió utast szállított évente. A budapesti hajózás aztán hanyatlásnak indult, melynek okai egyfelől a villamos megjelenése, másrészt pedig azok a látványos fővárosi építkezések voltak, amelyek során kialakult Budapest közúthálózata.
A hajóval utazók száma az 1920-as évekre a korábbi egyharmadára csökkent. Ez a tendencia aztán folytatódott, és a 2-es metró második szakaszának átadása, 1972 után gyorsult fel a hanyatlás. A járatoknak 1980-ban 3 millió, 1990-ben 1 millió, 1997-ben pedig már csak 53 ezer utasa volt, és az elmúlt években a hajóközlekedés gyakorlatilag egyet jelentett a turisztikai célú sétahajózással. Az elmúlt években aztán az igények ismét megváltoztak, ezért döntött Budapest vezetése és a BKK a közösségi közlekedési funkció újraélesztése mellett.
