Mike S. Zafirovski, a GE Lighting Europe, s egyben a GE Lighting Tungsram elnök-vezérigazgatója szereti a magyar presszókávét, de ha teheti, amerikai szokás szerint bögréből issza. S nem csupán a koffein élvezetében igyekszik a magyar és az amerikai kultúrát egyesíteni, az irányítása alatt álló multinacionális cég itteni érdekeltségének dolgozóit is effajta szimbiózisra ösztökéli. A Tungsramban tíz éve szerzett többségi részesedést, majd 1994-ben 100 százalékos tulajdont a General Electric (GE), s mára a magyar munkatársak is ugyanazzal a természetességgel dobálóznak a GE irányítási módszereit jellemző szavakkal – jövőkép, stratégia, vállalati ombudsman, six sigma minőségbiztosítási program -, mint az amerikaiak.
SIKERTÖRTÉNET. A cég vezetői szeretik hangsúlyozni, hogy a Tungsram sikertörténet lett a világ második legnagyobb tőkeerejű vállalatán belül. A privatizáció után ugyanis kiderült, hogy többre képes, mint amire az új tulajdonosok számítottak, s így a Tungsram mára a GE Lighting Europe legfontosabb termelési központjává vált. Eredetileg a kutatás-fejlesztést sem akarták itt bővíteni – emlékeztetett Wohl Péter elnökhelyettes -, mostanra viszont a budapesti Bródy Imre Kutatóintézetbe telepítettek több kulcsfontosságú programot.
Bár furcsán hangzik, de szintén sokat mond, hogy a GE immár épületeket is emel és felújít, a világcég ugyanis szívesebben invesztál gépekbe, berendezésekbe, mint épületekbe. Így fordulhatott elő, hogy a cég tíz évi ittlét után szánta csak el magát a budapesti központ felújítására, amely mind ez idáig egy szocialista nagyvállalat küllemét őrizte. Az ország más pontjain is folynak építkezések, ugyanis olyan jelentős technológiai beruházásokról döntöttek, amelyeket a meglévő csarnokok már nem tudnak befogadni. Tavaly 56 millió dollárt, az idén már 70 milliót fordítanak erre a régi telephelyeken, s ehhez hozzáadódik az ózdi zöld mezős beruházás 27 millió dolláros költsége. A GE 1998 végéig 850 millió dollárt fektetett be Magyarországon. Tavaly eredetileg egy 3 évre szóló, 50 millió dolláros beruházási csomagról döntöttek, utóbb azonban megemelték az összeget. Az ennek hátterében álló kedvező tapasztalatok vélhetően nem a magyar kormány befektetés-ösztönző politikájához kapcsolódnak, hisz a cég nem kapta meg az ózdi beruházáshoz azt az állami támogatást, amelyre a korábbi szabályozás alapján lehetősége lett volna. Wohl Péter azonban meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott erről – csak annyit sikerült kihúzni belőle, hogy korábban munkahely-teremtési támogatásként maximum 1,5 millió forintot lehetett kapni munkahelyenként, mostanra azonban ez az összeg az ötödére csökkent. A támogatás azonban így is, úgy is csak töredéke lett volna az ózdi beruházás értékének.
A kormánnyal való kapcsolatról Mike S. Zafirovski is rendkívül visszafogottan beszélt. “Az eltelt tíz évben előfordultak félreértések, azokat azonban mindig sikerült tisztázni. Az utóbbi 6-7 hónapban is voltak viták, ezeket a szokásosnál hosszabb idő alatt ugyan, de szintén rendeztük. Remélem, senki sem változtat majd a kötelezettségvállalásán” – mondta. A magyar GDP növekedéséről megjelent, s a korábbiaknál, valamint a kormány prognózisánál szerényebb előrejelzések nem aggasztják Zafirovskit. “Európában sokan örülnének 3 százalékos növekedésnek. A 7 százalékos növekedés persze jobb a 4 százalékosnál, de az utóbbi sem számít rossznak”. A magyarországi GDP alakulása már csak azért sem kulcskérdés a GE Lighting számára, mert miközben a gyártórészlegek 90 százaléka itt van, termelésének mindössze 3-4 százalékát értékesíti nálunk. Mint nagy exportőrnek, ennél sokkal fontosabb, hogy az infláció, a béremelésekkel kapcsolatos várakozások és a forint árfolyama összhangban legyenek egymással. Eddig ezzel nem volt baj. Zafirovski reméli, hogy a kormány folytatja a csúszóleértékelés “nagyon bölcs” politikáját, s párhuzamosan az infláció is tovább mérséklődik.
KIVITELI TÚLSÚLY. A döntő részben kivitelre termelő vállalat árbevételét erősen befolyásolja a világpiaci helyzet. Az utóbbi két évben az európai piac stagnált, ott 3-4 százalékos reálértékű növekedést értek el. Tavaly az ázsiai eladások a regionális válság miatt 20 százalékkal visszaestek, amit azonban sikerült más piacokon ellensúlyozni. Az idén a jugoszláviai háború okoz 1-2 millió dolláros bevételkiesést a szerb, a macedón, a bolgár és az albán piacon. Mivel ez csak töredéke a forgalmuknak, várhatóan sikerül majd máshonnan pótolni. Az idén egyébként 3-4 százalékos reálértékű árbevétel-növekedést szeretnének elérni, s a beruházások hatására 2000-re és az azt követő 2-3 évre viszont már 10 százalékos emelkedést irányoztak elő. –