Nehéz napokat élt át a múlt év őszén Martin Eberhard, a NuvoMedia első embere. A kaliforniai csúcstechnológiai övezet, a Sillicon Valley e nemrég alapított, s feltörekvő cégénél a vezérigazgató egyszer csak nem találta a helyükön az embereket, egyszerűen senki sem dolgozott. Keresésükre indult, s mikor benyitott egy tárgyalóterembe, majdnem hanyatt esett: ott találta a tervezési részleg összes alkalmazottját, s a meglett mérnökemberek a földön kuporogva Lego-robotokkal játszottak. Amikor ez már egy hete így ment, megszületett az igazgatói utasítás: munkaidőben tilos legózni!
A high-techben járatos szakembereket a műanyag-építőjátékáról elhíresült dán cég, a Lego egyik új játékcsaládja, a tavaly ősszel piacra dobott Mindstorms kápráztatta el. Ez az új generációs játék még mindig magán viseli a jellegzetes Lego-jegyeket, amennyiben a készlet jórészt a jól ismert egymáshoz illeszthető színes építőkockákból áll, s tartalmazza még a megszokott fogaskerekeket és motorokat is. A komputerkorszakhoz igazodva azonban immár fény és hőérzékelők is találhatók benne, továbbá az egész lelke, a mikroprocesszort magában foglaló építőelem, amely számítógéppel programozható, s egy kis kijelző segítségével “kommunikál” gazdájával. Ez az egyik irány, amely felé a dán gyártó továbblépni igyekszik.
A másik fejlesztési vonal ugyancsak szakítást jelez a harmincas években alapított társaság eddigi hagyományaival. A Lego, amely korábban nem kapcsolta össze a saját világát más cégek sikeres termékeivel, tavaly megállapodást kötött a Csillagok Háborúja című filmsorozat jogtulajdonosaival, s figurái között megjelentek a kereskedelmileg rendkívül sikeres sci-fi szereplői. Hasonló egyezség született a Walt Disneyvel is, ennek jegyében immár Micimackóval is találkozhatunk a legós dobozban.
A jelek szerint nagyon is szüksége volt a dán cégnek a váltásra. Forgalma az utóbbi években gyakorlatilag stagnált, nettó profitja pedig a korábbi időszak inkább 100 millió dollár közeli szintjéről 1997-ben szinte a nullára zuhant le, 1998-ra pedig – amint azt Koppenhágában éppen a közelmúltban bejelentették – a 66 éves cégnek, története során először, negatív számot kellett elkönyvelni: a tavalyi veszteség 28 millió dollár volt. A Lego vezetése az ázsiai és az oroszországi gazdasági válsággal, a cég jellemzően luxusigényeket kielégítő termékei iránti kereslet ehhez köthető visszaesésével magyarázza a hullámvölgyet. Ennek némiképp ellentmond az az adat, hogy tavaly globálisan 8 százalékkal több Lego-termék talált gazdára, mint 1997-ben, s e mutató utoljára 1993-ban volt kedvezőbb.
Nincs egészen összhangban a közzétett belső értékeléssel a külső szakértők helyzetelemzése sem. A játékpiac ismerői szerint a Lego most került szembe történetének második nagy kihívásával. Először akkor bicsaklott meg az addig szinte egyenes vonalú sikertörténet, amikor 1981-ben lejárt az alapötlet, az egymásba illeszthető építőelem szabadalmi védettsége, s számos konkurens kezdett az eredetihez megszólalásig hasonlító terméket gyártani. Annak idején a Lego a játék diverzifikálásával, a különböző nemű és korú gyermekek igényeihez való fokozott alkalmazkodással (Duplo, Legoland, Technic) ha kicsit megtépázva is, de meg tudta őrizni vezető pozícióját.
Kérdéses azonban, hogy ez a mutatvány újra megismételhető-e. A kilencvenes éves során eszeveszett tempót vett föl a video- és számítógépes játékok térhódítása. Most ezekkel kell fölvennie a versenyt az alapelemeiben az ötvenes években kitalált építőjátéknak. Kellően ötvözve a hagyományos alkotórészeket az “ellenféltől” átvett elemekkel, s a jól csengő névvel a cég nem is teljesen esélytelen a XXI. század játékos kedvű egyedei kegyeinek elnyeréséért vívott harcban. Kjeld Kirk Kristiansen vezérigazgató – az alapító Ole Kirk Christiansen unokája, s a ma is családi kézben lévő cég főtulajdonosa – azt a célt tűzte ki, hogy a gyermekes családok körében 2005-re a Lego legyen az első számú márkanév. Az aktuális pénzügyi mutatók ellenére a dán játékgyártó ma is meglehetős ismertségnek örvend világszerte, azonban a feladat teljesítéséhez nem kisebb neveket kell maga mögé utasítania, mint a Coca-Cola, a McDonald’s vagy a Walt Disney… –
