A visszautasított adatigénylő a NAIH-hoz fordulhat
Az újbóli – 225 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett meghozott – jóváhagyással kikerült az előterjesztésből az a passzus, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.
Ehelyett az szerepel a törvénymódosításban, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményezhet.
Napok alatt fogadták el a módosítást
A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt két nappal korábban benyújtott fideszes indítványt, amely alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.
A kivételes és sürgős eljárást két kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András és Vas Imre indítványozta, gyakorlatilag arra hivatkozva, hogy az állami hivatalok és cégek az utóbbi időben annyi adatkérést kaptak, hogy az már akadályozza a működésüket. Az indoklás ezért bevezeti a “visszaélésszerű adatigénylés” fogalmát, amelynél az igénylő “általánosságban kér mindenféle adatot”, és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt. Az ellenzék azt állította, hogy így akarják korlátozni a trafikpályázatok megismerhetőségét, de ezt a Fidesz cáfolta.
A civilek tiltakoztak
Az információszabadságról szóló törvény módosítása után a kormány és önkormányzatok gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is. Az új szabályozás hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International úgy döntött, hogy befejezi a közös munkát a minisztériummal, és kilép a tárca által szervezett munkacsoportokból. A Navracsics Tibor miniszterhez írt levelükben az aláírók jelezték, a kormány tevékenységét nyomon követik, állásfoglalásaikkal, szakmai munkájukkal a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy Magyarország egy átláthatóbb, állampolgárainak aktív részvételével működő demokratikus jogállam maradjon.
Áder vétózott
A törvényjavaslatot május 9-án Áder János megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, kifogásolva, hogy a módosítás nem határozza meg pontosan a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét.