A 20011 őszén készült népszavazás reggel közzétett adatai szerint a válaszadók 53,5 százaléka (3,871 millió fő) vallotta magát katolikusnak, 15,9 százalék (1,15 millió fő) refromátusnak,3 százalék (214 ezer fő) evengélikusnak, 0,3 százalék (11 ezer fő) izraelitának. A magyarok 23 százaléka mondta, hogy nem tartozik egy felekezethez sem, 2 százalékuk ateista.
Első látásra jelentős változásokat mutatnak ezek az adatok a 2001-es népszavazáshoz képest, de a nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megkérdezettek csaknem harmada nem válaszolt a vallást firtató kérdésre – mondta el Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője.
A 2001-es népszámláláson 1,85 millióval többen válaszoltak, mint 10 évvel később – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy szerinte összességében a vallási hovatartozásban nincs jelentős változás. Az alacsonyabb számszerű értékek a magasabb arányú nem válaszolással indokolhatók. Statisztikai okokból nem valószínű, hogy a nem válaszolók közötti megoszlási arány radikálisan eltérjen a válaszolók közöttiétől.
