Rögvest küldjünk át minden anyagot, amelyből a Fidesz-MPP gazdaságpolitikai elképzeléseire következtetni lehet – ezzel a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz alig leplezett izgalommal egy külföldi érdekeltségű bank befektetési szakembere, miután a lapokban napvilágra került, hogy az említett párt népszerűsége megközelítette a szocialistákét. A Fidesz-MPP napokban közzétett választási kormányprogramja némi aggodalmat keltett ugyanis a hazai tőkepiacon érdekelt intézményi befektetők egy részében, mondván: a gazdaságpolitikát eddig jellemző fiskális szigor enyhítésének még nem érkezett el az ideje. Márpedig a párt által bejelentett 40 pontos intézkedéscsomag nyilvánvalóan olyan elígérkezéseket tartalmaz, amelyek megvalósítása pillanatok alatt felborítaná a költségvetés amúgy is törékeny egyensúlyát. Sőt, Matolcsy György, a Fidesz-MPP által előtérbe tolt közgazdász amellett érvelt, hogy nemcsak lehetséges, de a gazdaság élénkítése – a kilátásba helyezett 7 százalékos növekedés elérése -, valamint az infrastrukturális beruházások felfuttatása érdekében szükséges is az állam további eladósodása.
A fiskális szigor fenntartásának hívei megnyugodhatnak: fentiek vélhetőleg a közgazdász írói munkásságának részét képezik. A Fidesz-MPP mindenesetre lapzártánkig nem adott ki olyan gazdaságpolitikai programot, amely ilyen szándékokról tenne tanúbizonyságot. Félelemre egyébként már csak azért sincs ok, mert bár a szóban forgó párt feltehetőleg megszorongatja a választásokon az Magyar Szocialista Pártot (MSZP), annak azonban elhanyagolható a valószínűsége, hogy a Fidesz-MPP egyedül vagy kisebb pártokkal alkothasson kormányt. Az ezenkívül elvben szóba jöhető koalíciós partnerek (Szabad Demokraták Szövetsége, MSZP) viszont az egyeztetés során lefaraghatnak a fiatal demokraták költekezési kedvéből. Ahogy egy pénzügyi szakember fanyarul fogalmazott: Képzeljük el azt a kormányülést, ahol éppen Horn Gyula hívja fel Orbán Viktor figyelmét a költségvetési korlátokra…
A költségvetési szigor fenntartására többek között az új nyugdíjrendszer bevezetése miatt is szükség van, mivel a tervekben szereplő adatokat már eddig is kétszeresen meghaladja az állami tb-nek hátat fordítók száma. Ez több tízmilliárd forintot húz ki idén a költségvetés zsebéből, és kumulálódó hatása a következő években is súlyos terhet ró az államháztartásra. Az egyelőre még csak tervfoszlányok formájában létező egészségügyi reform pedig – ha lehet – még nagyobb megterhelést jelent majd.
A gazdaságkutatók szinte egybehangzó vélekedése szerint mára eléggé öntörvényűvé vált a gazdaság ahhoz, hogy annak fejlődési irányát alapvetően ne befolyásolhassa a hivatalban lévő kormány politikája. Szerintük a következő választási ciklusban nem kell számolni olyan tényezőkkel, eseményekkel, mint az előző kettőben. Egyes szakértők úgy vélik: a mostanit esetleg felváltó „Fidesz- kitudjamilyen” koalíció sem érvényesítheti a ma vallott neo-keynesiánus törekvéseket, hiszen az állami beavatkozások lehetősége, köre is alaposan beszűkült. Ráadásul az ismertebb fideszes gazdaságpolitikusoknak – így például a parlament költségvetési bizottságában immár nyolc éve dolgozó Varga Mihálynak – teljes hátraarcot kellene végrehajtaniuk, ha ilyen tartalmú politikához adnák a nevüket. Igaz azonban, hogy a Fidesz- MPP négy évvel ezelőtti gazdasági félfordulatakor már „kiröpült a szekérből” egy olyan ígéretes közgazdász, mint Urbán László.
A parlamenti mandátumra esélyes pártok gazdaságpolitikai programjaiban egyértelmű prioritást élvez az infláció visszaszorítása. Ennek megfelelően ez szerepel majd a választások után megalakuló kormány elsődleges tennivalói között is. Ebben komoly szerepet játszhat az inflációs várakozások lehűtése. A folyó fizetési mérleg kedvező pozícióját látva, a csúszóleértékelés havi mértékének nagyarányú csökkentése és az intervenciós sáv kiszélesítése például nyilvánvalóan kedvezően hatna a várakozásokra (erről bővebben lásd cikkünket a 41. oldalon). Annak ellenére ugyanis, hogy ezekkel a lépésekkel átmenetileg akár 2-3 százalékkal is felértékelődhet a forint a devizakosárhoz képest, és várhatóan a külkereskedelmi deficit is megugrana, mértéke még ekkor sem lenne akkora, hogy azt a működőtőke beáramlása ne fedezné. Ezáltal valóra válhat, hogy a 12 havi fogyasztói árindex 14 százalékig vagy akár az alá mérséklődjön decemberre. Jövő év végén a csúszóleértékelés eltörlésére is sor kerülhet, és a mostaninál legalább háromszor szélesebb intervenciós sávon belül lebeghet szabadon a forint árfolyama az egyes valutákhoz képest. Ezzel szemben a kisgazdák programjában az szerepel, hogy azonnali hatállyal eltörölnék a csúszóleértékelést. (Szabadi Béla, a párt elnökének gazdasági főtanácsadója erről annyival árnyaltabban vélekedik, hogy az eltörlést csak „megfelelő előkészítés után” helyezi kilátásba, ami ugyebár kellően diplomatikus formula ahhoz, hogy ne lehessen belőle pontos határidőre következtetni.) Az elemzők többsége viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy – bár részben a csúszóleértékelés is felelőssé tehető az infláció gerjesztéséért – ez idő tájt még elhamarkodott lenne a havi devalválás végleges megszüntetése.
A gazdaság szereplői egyértelműen a stabilitásra szavaznak. Ezt jelzi például a Szonda Ipsos márciusi felmérése, amely a vezetők véleményét kérte ki. Az elitben – különösen az elmúlt félévben – megerősödött a jelenlegi koalíció iránti szimpátia, bár láthatóan el tudnák fogadni a Fidesz-MPP hatalomra kerülését is. A Figyelő által megkérdezett nagyvállalati vezetők közül Zalán Barnabás, a Rába Rt. vezérigazgatója szerint a vezető cégek számára a fejlődésüket, exportjukat előmozdító semleges gazdasági környezet lenne a legmegfelelőbb. A vezérigazgató nem tartaná szerencsésnek a mesterségesen túlfűtött növekedést. Július Bacsó, a Kelet-szlovákiai Vasmű kezébe került Diósgyőri Acélmű Rt. vezérigazgatója a versenyképesség feltételeinek megteremtését látja a legfontosabbnak. Más külföldi tulajdonosok a beszállítói háttér erősítését vélik lényeges feladatnak. Bánki Frigyes, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese abban bízik, hogy sikerül bővíteniük beszállítóik számát. Mint korábban külgazdasággal foglalkozó szakember, Bánki úgy látja: a hazai piacon termelő tevékenységgel megjelenő külföldi cégek mindenképpen generáló hatást gyakorolnak a gazdaságra, különösen a háttériparban dolgozó kisebb cégekre. A Magyar Suzuki Rt. számára szerinte alapvetően kedvező a gazdasági környezet.
Véleményét – persze a maga helyzetéből nézve – nem egészen osztja Séra Károly, a Budapesti Vegyipari Gépgyár Rt. elnök-vezérigazgatója. Az esztergominál jóval kisebb méretű, tetemes adóssággal privatizált cég vezetője azt várná a következő kormánytól, hogy mérlegelje: a külföldi befektetőkhöz hasonlóan a magyar magántulajdonban lévő cégek is kaphassanak kedvezményeket. Szerinte a kisebb vállalkozóknak is szüksége lenne beruházástámogató gazdaságpolitikára. Cseh József, a Magyar Könnyűipari Szövetség főtitkára szerint az ágazat vezetői a belföldi értékesítés növekedésében bíznak. Ez különösen a kisebb, technológiai-műszaki korszerűsítés előtt álló hazai társaságokra jellemző, amelyek egyebek mellett a jelenleginél kedvezőbb hitelkonstrukciók bevezetését várnák a gazdaságpolitikusoktól.
A jelenlegi helyzet szerint a választásoktól sem a főleg nyugalmat váró nagy, sem a konkrét segítségre is szomjazó kisebb cégek vezetői nem számíthatnak komolyabb vércukorszint-emelkedésre. A vérnyomásuk maximum akkor ugorhat majd meg, ha kiderül: az ígéretekkel szemben mit tesz valójában az új kormányzat.
