Kisebb izgalmat okozott Mihajlo Junger, a budapesti ukrán nagykövetség ügyvivője a Külügyi és Külgazdasági Intézet konferenciáján csütörtök délelőtt. Az ügyvivő váratlanul magához ragadta a szót, és azt mondta, nagyon örülne annak, ha a jövőben az ukrán válságról szóló konferenciákra Ukrajna képviselőjét is meghívnák. A Külügyi Intézet moderátora öt perc után azzal kavarta le az ügyvivőt, hogy a jelenlévő orosz fél sem szólalt felt, így a továbbiakban egyoldalú lenne az ügyvivő hozzászólása.
Az ukrán ügyvivő felszólalásában azt mondta, hogy szerinte az ukrán válságnak két oka van. Oroszország így akarja elterelni a nemzetközi közvélemény figyelmét a Krím annektálásáról, illetve „rákos daganatot akar létrehozni Ukrajnában”, hogy az ukránok soha ne tudjanak csatlakozni az Európai Unióhoz. Junger kiemelte: az ukránok azért is akarnak csatlakozni az EU-hoz, mert elegük lett az ukrán korrupcióból, a rendszerváltás után a hatalmát átmentő politikai osztályból, és előjogaikból. „Feltámadt az ukrán tenger, és mindezt a magyarok is ismerik és megérthetik 1956-ból” – tette hozzá.
Mihajlo Junger, a budapesti ukrán nagykövetség ügyvivője. Putyin látogatásakor őt fogadta Coleen Bell amerikai nagykövet Budapesten. Forrás: MTVA
150 ezer magyar Ukrajnában
A meghívott előadók egyébként számos érdekes gazdasági-politikai összefüggést osztottak meg a hallgatósággal. A kerekasztal-beszélgetésen meghívott előadóként felszólalt Balogh Csaba keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, és Anton Bendarzsevszkij, a kitekintő.hu rovatvezetője.
Az előadások fontosabb mondatai ezek voltak a teljesség igénye nélkül:
– Ukrajnában jelenleg 150 ezres magyar kisebbség található, úgy, hogy az ország lakosságának összesen 5 százalékát teszi ki a nem-orosz kisebbség
– Fedenec Csilla szerint, az ukrán hadseregbe arányaiban nem soroznak be több magyar nemzetiségűt, mint ukránt. Inkább arról van szó, hogy azt sorozzák be, akiket el tudnak érni a hatóságok
– Ukrajna hadserege jelenleg 250 ezer fős, a szolgálati idő 1 év, de nem lehet tudni, hogy aki ezt leszolgálta, haza engedik-e
– Ukrajna katonai kiadásai napi 5 millió dollárba kerülnek, a katonai költségvetés a GDP 5 százalékára kúszott fel (az átlag Európában 1,2 százalék)
– Ukrajna húsz év alatt elvesztette lakosságának 20 százalékát, 10 millió embert. A népszámlálások adatai szerint 1989-ben 52 millióan voltak, 2001-ben 48 millióan, 2015-ben már csak 42 millióan (a Krím elcsatolása miatt 2 millió embert veszítettek, akiknek mindössze 24 százaléka volt ukrán nemzetiségű)
A háborún mindenki veszít
– a konfliktus óta az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya elvesztette értékének 70 százalékát, a rubel nagyjából a felét (a dollárhoz képest)
– az ukrán GDP visszaesése idén jóval magasabb lesz a várt 5 százaléknál, hiszen a szeparatisták által elfoglalt területeken komoly ipari termelés zajlott, ami most kiesik (acéltermelés, szénbányászat)
– az ukrán bányák 60 százaléka leállt
– az infláció Oroszországban 11 százalékra kúszott fel, ami meghaladja az 1998-as orosz pénzügyi válság inflációját is
– Oroszországból 151 milliárd dollár értékű külföldi tőkét vontak ki
– az ukrán államkasszából 15 milliárd dollár hiányzik, viszont az IMF 4 évre 40 milliárd dolláros kölcsönt adott nekik, e nélkül csődbe ment volna az ország
Pokolnak hívják Kelet-Ukrajnát
– Ukrajnában a konfliktus óta mindennaposak az áramkimaradások, a széntermelés a felére esett vissza, a gáz ára az egekbe emelkedett. Amíg 2001-ben az ország 3 milliárd dollárt költött az orosz gázra, 2014-ben már 14 milliárdot, ami a GDP 8 százaléka
– az oroszok megemelték az egyébként olcsón szállított gáz árát Ukrajnában, amikor nekik nem tetsző politikai párt került hatalomra, ezzel is zsarolják az országot, ez most katonai agresszióba csapott át
– a konfliktus miatt 1 millió ember menekült el Kelet-Ukrajnából
– az ukránok egyszerűen Pokolnak hívják Kelet-Ukrajnát, becslések szerint 5-50 000 ember halt meg eddig a harcokban
FRISSÍTÉS
Cikkünk megjelenése után a KKI jelezte, hogy a cikk azon része pontosításra szorul, miszerint a Külügyi Intézet moderátora öt perc után azzal kavarta le az ügyvivőt, hogy a jelenlévő orosz fél sem szólalt fel, így a továbbiakban egyoldalú lenne az ügyvivő hozzászólása. A KKI szerint Mihajlo Junger ügyvivő hozzászólásra jelentkezett, megkapta a szót, és “így nem felkért hozzászólóként, érintettsége okán ugyanúgy 10 perces időkeretet tölthetett ki”, mint a rendezvény meghívott vendégei nyitó előadásukban.
