Bár a múlt év végén önkormányzati adókivetési dömpinget jósoltak a szakértők, eddig csak pár esetben volt erre példa – derül ki a Napi Gazdaság összegzéséből. Az önkormányzatok fele hektáronkénti 3–10 ezer forintos földadót vethet ki az idén – mondta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke. Ez csaknem 1600 település életében hozhat változást, miután az állam 2015-től szabad kezet biztosított a falvaknak és városoknak saját adópolitikájukat illetően. Földadót egyelőre néhány település vetett ki (Mindszent, Karancsalja, Nagykeresztúr, Tóalmás, Rábapaty, Szalapa, Kisvásárhely), a kormány álláspontja szerint jogszerűtlenül. A Földművelésügyi Minisztérium szerint ugyanis törvény tiltja, hogy az önkormányzatok már központilag megterhelt tárgyat adóztassanak.
“Az önkormányzatok fantáziája nem ismer határokat: Zsombón bevezették a 20 méternél magasabb épületek utáni építményadót, máshol az iparűzési, idegenforgalmi vagy a kommunális adó mértékét emelték. Ha a képviselőknek úgy tartja kedvük, füstadót, kapuadót vagy akár nőtlenségi adót is kivethetnek” – írja a gazdasági lap. A nőtlenségi adót konkrétan fel is vetette egy polgármester. A Hír24 is megírta, hogy az elmúlt év végén a Bács-Kiskun megyei Tázlár vezetője egy közmeghallgatáson arról beszélt, hogy elöregszik a falu. Bán Róbert arra a kérdésre, lesz-e helyi adó, nemmel válaszolt, “bár, mint mondta, hasznos lenne a nőtlenségi adót bevezetni a régi öregek példája alapján”. Az ötletet azóta elvetette a polgármester.
A földadót kivető Mindszent polgármestere a járműadó bevezetésén lamentált korábban, amelyből 7–10 millió forintos bevétel származhatna. A gépjárműadót az eddig ez alól mentesülő járművekre vetnék ki: mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre, pótkocsijaikra.
Az újság egy pozitív példát említ a helyi adókra: Székesfehérvárott ez évtől nem kell telekadót fizetni. A városban kedvezményeket vezettek be az építményadók esetében is.
