A kormány 2012 nyarán az Országgyűlés elé terjesztette az új földtörvény tervezetét és egyben társadalmi vitára bocsátotta azt. Az új földtörvény tervezete kizárja, hogy külföldiek földet szerezzenek Magyarországon, földet pedig csak földműves vehet. Megszünteti a nagybirtokrendszert, munkahelyeket teremt, erősíti a vidéki Magyarországot – összességében megvédi a magyar földet.
A kormány szerint a bankok elzárkóznak a finanszírozástól
A kormány áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos Bankszövetségi állásfoglalást, megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét. Emiatt a kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít. A kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját – azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerezhetnek – áll a közleményben.
A kormány álláspontja szerint az új földtörvény véget vet a több mint 2 évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon. Mivel kiemelkedően fontos, össztársadalmi jelentőségű törvénytervezetről van szó, ezért tovább folyik a társadalmi vita, amelynek keretében 2012. október 13-án, Cegléden a miniszterelnök találkozik fiatal magyar gazdákkal.
A Bankszövetség szerint
Megkérdeztük a Bankszövetséget, valóban nem kívánják-e finanszírozni a földművesek tevékenységét. Válaszul elküldték azt a csütörtöki állásfoglalást, amit a földtörvényhez írtak, s amire a kormány hivatkozott. Ebben a Bankszövetség nem azt írta, hogy a bankok ne akarnák finanszírozni a földművelést. Ellenben felhívták arra a figyelmet, hogy az új földtörvény megnehezítheti a finanszírozást.
Az állásfoglalásuk szerint a mezőgazdasági vállalkozások által használt földterület 1200 hektárban történő maximalizálása … valamint – a haszonbérlet rendszerének átalakulásából adódóan – a hatályos bérleti szerződések lejártát követő bizonytalanság távlatokban nehezíti a gazdaságok forráshoz jutását.
Amennyiben ugyanis teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a hitelszerződés teljes futamideje alatt a hitelfelvevő rendelkezésére állnak a hitellimit megállapításakor használt termelőeszközök (jelen esetben a termőföld), úgy vagy csak a biztos rendelkezésre állási időn belül (a haszonbérleti szerződés időtartama) nyújtható hitel, vagy a limit megállapítása során nem vehető figyelembe a bizonytalan tényezőből származó jövedelme – áll az állásfoglalásban.
Már többször elővették
Az agrárbank ötlete már 2010-ben is előkerült, majd a kormány 2011. szeptemberi ülésén döntött a létrehozásról is. A döntés előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös jelentést készített. Ebből az derült ki, hogy a jelenlegi magántulajdonban lévő pénzügyi közvetítőrendszer az agráriumot – különösen a kis- és közepes méretű vállalkozásokat – kiemelkedően kockázatos ágazatnak minősíti. S ezért nem tud, illetve nem kíván az ágazat finanszírozásában a kormány szándékainak megfelelő szintű szerepet vállalni. Vagyis már ekkor bélyeget tettek a bankokra.
Azt is leszögezték a jelentésben, hogy egy állami tulajdonú bank elvi lehetőséget nyújtana arra, hogy a kormány a tulajdonos hatáskörébe tartozó üzletpolitikai- és belső szabályzó eszközök rugalmas alakításával – természetesen a hazai és uniós jogszabályi keretek között – is elősegítse az agrárágazat finanszírozásának fejlődését.
Idén februárban és áprilisban újra foglalkoztak az agrárbank létrehozásának kérdésével, s utóbbi alkalommal úgy határoztak, hogy még az első félévben döntenek az agrárbank koncepciójáról…
A bankszektor egyébként most is nyújt agrárhiteleket, például az OTP-nél, és a MFB-nél is kaphatnak kölcsönt a gazdák.
