Számos állami intézménynek idén több pénzt kell utalnia „Állam bácsinak” ahhoz képest, amit a hatályos költségvetési törvény előír – derül ki egy múlt hét pénteki kormányhatározatból.
A regionális munkaügyi központokkal szemben például 83,8 millió forinttal magasabb idén a költségvetésnek a bevételi elvárása, a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól 348,8 millió forinttal vár többet az állami gazda. (Meglepő lehet, hogy a regionális munkaügyi központoknak is vannak saját bevételei, pedig vannak. Közéjük számítanak például a képzési szervezetek regisztrációs díjai.)
5 milliárd a PSZÁF-tól
Kiemelkedő tétel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) elvárt 5 milliárd forint. A többletbevételek forrásait biztosító törvénymódosítások tervezetét a nemzetgazdasági miniszternek kell „szállítania” a kabinetnek, június 30-ig.
A források egy része származhat akár a létszámleépítéseken keresztül is (lásd lent keretesben), bár aligha valószínű, hogy a leépítésekből idén komoly megtakarítások lennének elérhetők. Korábban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, a közszférában tömeges elbocsátásokat nem tervez a kormány, de létszámleépítés mindenképpen várható.
Aligha jöhet szóba a leépítés tényezője jelentősen a PSZÁF-nál, ahol a személyi juttatások összege maga 5 milliárd forint a hatályos költségvetési törvény szerint.
A PSZÁF-ról szóló törvény két típusú bevételt nevesít konkrétan: a felügyeleti díjat és a bírságot. Nagyon valószínű tehát, hogy ezek a tételek növekedni fognak.
Nagy kérdés, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, illetve a földhivataloknál nőnek-e az állampolgárok által fizetendő díjak. Ugyancsak kérdés, hogyan gazdálkodják ki a kormányhivatalok az előírt megtakarítást, különösen a Nemzeti Hírközlési Hatóság, amelynek 728,2 millió forintot kellene megspórolnia.
Leépítés vagy áremelés?
További leépítések nem lehetségesek, akiket el lehetett küldeni, azokat a Gyurcsány-kormány idején már elküldték – mondta az fn.hu kérdésére Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára.
A szakszervezeti vezető megjegyezte: költségvetési voluntarizmus előírni hivataloknak, mennyi bevételt kell beszedniük, hiszen ezek a bevételek az állampolgári igényektől függenek (A földhivataloknak például nincs módjuk az állampolgárokat több tulajdoni lap kikérésére bírni.) Ha pedig a hivatalok szolgáltatási díjai emelkednek, akkor az állam vissza is veszi az egyik kezével, amit a másik kezével adócsökkentésként adott – tette hozzá.
létszámleépítésből többletbefizetés
A 2006-os kiigazítás egyik kordokumentuma arra utal, a létszámleépítés is segítheti növelni a befizetési kötelezettséget.
„A 2006. évi költségvetési törvényben rögzített tételes befizetési kötelezettséget (KvTv. 9 § (3)-(5) bekezdés) növelni kell a tisztán saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek [ilyen például a a Nemzeti Közlekedési Hatóság vagy a regionális munkaügyi központok] esetében a nem a költségvetési szerv saját hatáskörében elrendelt létszámleépítésből adódó megtakarításokkal (a személyi juttatás és járulékai átcsoportosításával)” – olvasható a Pénzügyminisztérium Az államháztartás egyes alrendszerei 2007. évi költségvetési tervezőmunkájának, a költségvetési javaslat kidolgozásának és a költségvetési törvényjavaslat összeállításának feladatairól címet viselő tervezési köriratban.
