A DGS Global Resarch 1200 embert, köztük hatszáz cégvezetőt, illetve cégtulajdonost kérdezett meg arról, hogyan látják a hazai korrupciós helyzetet. Nem definiálták, ki mit értsen korrupción, ezt rábízták a válaszadókra.
A megkérdezettek a közbeszerzést 77 százalékban, a helyi önkormányzati képviselőket 96 százalékban gondolták korruptnak, és 64 százalék mondta azt, hogy a legmagasabb szintű vezetőkre is igaz az állítás. A legromlottabb ágazatnak húsz százalékkal az ipart tartották. Tízes skálán, ahol a legmagasabb érték a legkorruptabbat jelenti 9-es osztályzatot kapott a politika, 8-ast a gazdaság. 98 százalék véleménye szerint káros a korrupció, de csak 13 százalék gondolta úgy, hogy meg lehet szüntetni. 82 százalék úgy vélte, megszüntetni nem lehet, de azért mindenképpen erre kell törekedni.
Arra, hogy a válaszadó maga korrupt-e, 68 százalék válaszolta azt, hogy nem, 29 százalék pedig bevallotta, hogy esetleg bizonyos feltételek esetén igen. 27 százalék nyilatkozott úgy, hogy már vesztegetett, 17 százalék ismerte el, hogy hajlandó a korrupcióra, 25 százalék válaszolt ugyanerre a kérdésre határozott nemmel. A döntő többség az államtól várja a megoldást, s csak 40 százalék gondolja úgy, hogy ebben a családnak, az oktatásnak is szerepe lehetne. A felmérés eredményeiről Dara Péter a cég igazgatója adott áttekintést a csütörtöki konferencián, ahol a továbbiakban az okokra és a lehetséges megoldásokra is próbáltak választ keresni.
A korrupció több tőről fakad
Békesi László közgazdász szerint a korrupció növekedésének több oka is van, így például a szélesedő, erősödő verseny, a harc az előnyök megszerzésért, ami ilyen eszközt is bevet. Aztán az állam túlzott gazdasági, és foglalkoztatási szerepvállalása, ami egyrészt a túlzott elvonáson keresztül gerjeszti a korrupciót, másrészt a rosszul fizetett alkalmazottak oldaláról. A hatósági korlátozások lazításra késztetnek, a monopóliumhelyzet annak kiaknázására, és ha bizonyos szolgáltatásokból a minőség nem mindenki számára elérhető, mint például az egészségügyben, az is korrupcióra csábít.
Stumpf István jogász szerint az állam is kell a korrupcióhoz, de a piaci szereplők is, akik „olajozzák” a gépezetet. A korrupció forrásai között a pártfinanszírozást, a közbeszerzést, a lobbi tevékenységet sorolta fel.
A korrupció feltérképezésére vállalkozott a köztársasági elnök mellett működő Bölcsek Tanácsa: modellezték a korrupciót, közel 100 szituációt felsorolva, és elemezve. A munka során megtalálták azokat a korrekciós tényezőket is, amelyek segítségével kiiktathatóak a különböző vesztegetési helyzetek, és az egész egy használható rendszerré állt össze, ami hozzáférhető az érdeklődők számára. A Transparency International több frontos harcot folytat a korrupció ellen, mint Lőke András kuratóriumi társelnök elmondta, a kutatások tapasztalatait a gyakorlati javaslatokra váltják át, és a törvényalkotásban is szerepet vállalnak.
Hogyan lehetne elejét venni?
Békesi László szerint világos szabályozásra, törvényekre, ösztönzésre (például a magas adóterhek csökkentésére), következetes, átlátható, kiszámítható szankciókra lenne elsősorban szükség. Stumpf István hozzátette, az állam, és a köztisztviselők megerősítése legalább ennyire fontos lenne, valamint hogy az állam tartsa be a saját szabályait.
Több felszólaló egyet értett az előzőekben, valamint abban is, hogy a pártfinanszírozást átláthatóbbá kell tenni, a közbeszerzéseket szintén. A közérdekű bejelentőknek is nagyobb védelmet biztosítanának, és azt is hangsúlyozták, nagyon fontos lenne, hogy mindenki kezdjen el seperni a saját háza, cége táján, ne csak felülről várjuk a megoldást. A vezetők példamutatása is húzóerő lehetne.
A Magyar Posta vezérigazgatója, Szűts Ildikó, szorgalmazná, hogy valósuljon meg végre az elektronikus közbeszerzés, Fodor István szerint pedig új közbeszerzési törvényre is szükség lenne.
Első hallásra talán meglepőnek tűnő javaslatot fogalmazott meg a Hungarian Business Leaders Forum ügyvezető igazgatója. Adriány Kincső szerint több nő kellene a parlamentbe, és a vállalatvezetésbe. Egy világbanki kutatás ugyanis kimutatta, hogy a nők kevésbé korruptak.
Lassan már természetes?
Arra a kérdésre, hogy vajon lehet-e ma Magyarországon korrupció nélkül versenyben maradni, a „meg kell próbálni” válasz volt talán a legpozitívabb.
A Holcim elnök-igazgatója, Richard Skene azon a véleményen volt, hogy a tőkeerős cégek jobban tudják kezelni a korrupciót, mint a kkv-k, vagy különösen a túlélésért küzdő néhány fős cégek. Nekik segíteni kellene abban, hogy változtatni tudjanak helyzetükön, tette hozzá.
Az Ernst&Young visszaélési-kockázatkezelési üzletágának vezetője Bíró Ferenc erre megemlítette, már a kkv-k számára is vannak testre szabott megoldások a korrupció visszaszorítására. A becsületességre való áttérés pedig lényegesen nem csökkenti egy cég bevételeit, legfeljebb átrendezi, jegyezte meg.
A konferencián megszólaló szakemberek is egyet értettek benne, hogy a korrupció igen káros. Drágítja az állam, és a cégek működését, korlátozza a versenyt, és erkölcsileg is rossz. Senki nem szereti.
Fodor István végül így összegzett: attól, hogy mindenki korrupt, ebbe még nem kell beletörődni. Optimistának kell lenni, és változtatni. Visszautasítani a próbálkozásokat, bízva abban, hogy lesznek, akik szintén így tesznek.
