Gecse Gergely elmondta: az iparág 1000 milliárd forint körüli forgalmával a GDP 3-4 százalékát adja, a cél a részarány 8-10 százalékra növelése. Ehhez az NFT II.-ből a tervek szerint az iparágat a Versenyképességi Operatív Program keretében (VOP) 20 milliárd forinttal, az Infrastrukturális Operatív Program (IOP) során 150 milliárd forinttal, az agrárlogisztika fejlesztését 40 milliárd forinttal támogatja majd a kormány – ismertette a szakember.
A brüsszeli célok között kiemelt helyen áll a vasútfejlesztés: a kohéziós alapforrások felét szeretnék ilyen célra fordítani, uniós forrásból 600 milliárd forintra lehet számítani. Ezzel 800-1000 kilométer vasútvonal korszerűsítését lehet megvalósítani. A dunai és tiszai vízi utak fejlesztésére 80 milliárd forintot szánnak, ami a Duna teljes hajózhatóságának megoldására elég lenne, és a folyón vízlépcső építésére is szükség lehet – jegyezte meg a szakértő.
A szakember ismertetése szerint tavaly a legnagyobb arányban a csomagszállítási és a futárszolgáltatás árbevétele emelkedett az iparágon belül, a növekedés 20 százalékra tehető. Az árbevétel a fuvarozás terültén stagnált, a szállítmányozásnál 6-8 százalékkal nőtt. A csatlakozás legnagyobb vesztese a vámszakma, forgalmuk a csatlakozás után tizedére esett – ismertette a tárca referense.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
