Feszültségmentesítés?

Ha egy piacon minden szereplő trükközik, akkor tulajdonképpen egyenlőnek tekinthetők a feltételek – jegyezte meg sommásan egy árampiaci szakértő, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közölte, hogy mind a hat magyarországi áramszolgáltató társasággal szemben versenyfelügyeleti eljárás indult. Az ok: mindegyikük esetében felmerült az erőfölénnyel való visszaélés alapos gyanúja. A versenyítészek szerint ugyanis a helyzet nem olyan egyszerű, ahogy szakértőnk látja, az esetleges trükközésnek ugyanis számos fogyasztó láthatta kárát.

KETTŐS MODELL. Az ügy előzménye a GVH átfogó árampiaci vizsgálata, amely számos ponton komoly ellentmondásokat, működési zavarokat tárt fel. Mindez megerősítette azt, amit szakmai körökben kezdettől hallani: a jelenlegi kettős modell teljességgel alkalmatlan az átlátható, tényleges piaci viszonyok megteremtéséhez. Az érvényes szabályozás szerint ugyanis Magyarországon szigorúan különválik az úgynevezett közüzemi piac, ahol az erőművektől a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vásárolja meg az áramot, majd azt továbbadja az áramszolgáltatóknak. Utóbbiak juttatják el a fogyasztókhoz, s mindez hatósági árakon történik. Működik ugyanakkor a versenypiac, ahol a nagyfogyasztók szabadon eldönthetik, mely kereskedőtől vagy esetleg erőműtől kívánják az áramot megvásárolni. A dolog szépséghibája, hogy a szabadpiaci kínálat – származzon akár hazai erőművi, akár import forrásból – számos ok miatt meglehetősen szűkös. Ezzel együtt a teljes magyar felhasználás 35 százalékát már a szabadpiac teszi ki. A közüzem és a szabadpiac között nincs átjárás, de a közüzemi szereplőknek – az MVM-nek és az áramszolgáltatók tulajdonosainak is – lehetnek szabadpiaci kereskedő cégei. A GVH azt feltételezi – derül ki a hivatal közleményéből -, hogy a közüzemi áramszolgáltatók 2003. január 1-je, vagyis az árampiac részleges megnyitását követően a nagyfogyasztókkal olyan feltételekben állapodtak meg, amelyek hatására a kérdéses nagyfogyasztók vagy maradtak a közüzemben, vagy az adott szolgáltató érdekkörébe tartozó versenypiaci kereskedőhöz szerződtek át. Magyarul vagy közüzemi szolgáltatóként biztosítottak számukra külön kedvezményeket, vagy abban az esetben juttatták bizonyos előnyökhöz azokat, ha a szolgáltató tulajdonosának szabadpiaci kereskedőjével szerződtek.

Úgy tudjuk, a GVH munkatársai az ágazati vizsgálat során 39 nagyfogyasztó tapasztalatait összegezték. Közülük többen is jelezték, hogy hallottak ilyesmiről a piacon, de egyikük sem nyilatkozott úgy, hogy neki tettek volna ilyen ajánlatot. Ez érthető is – mondják a GVH szakemberei -, hiszen az érintett fogyasztók mindenképpen jól jártak, akár a közüzemben maradtak, akár kiléptek a szabadpiacra, a korábbinál kedvezőbb áron jutottak energiához.

Korlátok közé szorítva

A valódi versenyt gátló tényezők az áram-piacon:

• szűkös szabadpiaci kínálat
• korlátozott importlehetőségek
• kettős – közüzem, szabadpiac – modell
• bonyolult szabályozás

ÁTLÁTHATATLANSÁG. Látszólag mindenki jól járt, mi végre akkor a GVH eljárása? Az a baj – mondják a versenyhivatalban -, hogy ez a lehetőség nem volt adott átlátható módon, minden nagyfogyasztó számára, ezért egyesek elestek ettől a kedvezménytől, torzulhattak a versenypiaci erőviszonyok. Az ágazati vizsgálat során nem volt mód részletes ellenőrzésre, ezért is kezdeményeztek hivatalból eljárást mind a hat áramszolgáltatóval szemben. A következő hetekben több száz, 2003. január 1. utáni közüzemi, illetve versenypiaci magánjogi szerződést nyálaznak majd át a GVH munkatársai. Az áramszolgáltatók képviselői a Figyelő érdeklődésére úgy nyilatkoztak: készséggel állnak a versenyhivatal rendelkezésére. Ők maguk is abban érdekeltek ugyanis, hogy átlátható viszonyok legyenek a magyar árampiacon. Többen megjegyezték ugyanakkor, hogy sokféle, elsősorban szabályozásbeli probléma van, amelyek a jelenlegi piaci modell átgondolását indokolják, reményeik szerint a most indult versenyfelügyeleti eljárás is segít ezeknek az ellentmondásoknak a tisztázásában.

Információink szerint a szolgáltatók aligha voltak érdekeltek abban, hogy akadályozzák a nagyfogyasztók piacra lépését, zömmel olyan cégek tették ezt ugyanis, amelyeknek az ellátása hatósági áron már egy ideje veszteséges volt. Másrészt a szabadpiaci árak az elmúlt három és fél év során többször is meghaladták a közüzemi árakat, ez önmagában is komoly visszatartó erő lehetett a nagyfogyasztók esetében. Harmadrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szabadpiaci kínálat szűkössége miatt számos, a közüzemből kilépni szándékozó fogyasztót a szabadpiaci kereskedők egyébként sem tudtak volna ellátni energiával.

A GVH-nak az első körben hat hónapja van a vizsgálatra, de szeretnének legkésőbb az év végéig végezni az ellenőrzéssel. Ismert, hogy most formálódik a 2007-es, teljes piacnyitás utáni időszakra vonatkozó szabályozás, és a GVH szakemberei jónak tartanák, ha a mostani vizsgálat tapasztalatait beépítenék az új modellbe.