Furcsa helyzet állt elő: az eurózóna konjunktúrájától függő magyar gazdaság második negyedéves növekedése elmaradt a várakozásoktól, s valószínűleg a következő negyedévekben is lassul, míg az eurózóna GDP-bővülése hat éves rekordra szökött fel. A magyar GDP a második negyedévben – a várttól jóval elmaradva – 3,9 százalékkal emelkedett, míg az eurózónában a gazdasági növekedés (az előző negyedévben mért 2,0 százalékról gyorsulva) 2,4 százalékot tett ki (lásd a grafikont). Elemzők szerint a magyar GDP második negyedéves megtorpanásának hátterében leginkább a házépítések és a közösségi beruházások – elsősorban az autópálya építések – visszaesése állhat; az előző év viszonyítási alapnak számító azonos időszakában tapasztalt meglódulás az idén nem volt megismételhető.
Az eurózóna gazdaságának növekedése – az előző negyedévekhez viszonyítva – sorra lehagyta immár mind az Egyesült Államok, mind pedig Japán GDP-bővülésének ütemét. Az öreg kontinens gazdaságát elsősorban a beruházások és a végre valahára beindulni látszó lakossági fogyasztás hajtják.
A növekedési ütemek ilyetén alakulásának meglehetősen kellemetlen következményei lehetnek. Ezek közül is a legfontosabb az lehet, hogy az Európai Központi Bank (ECB) immár minden bizonnyal folytatja kamatemeléseit. Az ECB legutóbb augusztus elején emelt, irányadó kamata most 3 százalék. Az euró és a forint kamata közötti különbség így szűkül, ez elvesz a forinteszközök vonzerejéből, s ennek következtében a jegybank kénytelen lesz kamatot emelni. Az emelkedő magyar kamatszint viszont valószínűleg még inkább visszafogja a Gyurcsány-csomag hatására amúgy is alacsonyabb sebességbe kapcsoló gazdaságot.
Elemzői vélemények szerint a csomag infláció-élénkítő, valamint növekedés-visszafogó hatása, s ezzel párhuzamosan a jegybank kamatemelései különösen kedvezőtlen makrogazdasági mixet alkotnak. Főleg, ha az államháztartási hiányt sem sikerül a következő években megfelelő szintre leszorítani. A csomag hatásai először 2006 utolsó harmadában jelentkeznek, de különösen 2007-ben fejtik majd ki hatásukat. Így a GDP növekedési ütemének erőteljes visszaesésére lehet számítani; 2007-ben akár 2 százalékig is fékeződhet a lendület.
Valószínűleg ezek a tényezők is közrejátszottak abban, hogy a forint még egy lapáttal rátegyen a múlt hét végi esésre. Keddi lapzártánkkor az euró árfolyama a bankközi devizapiacon – immár a 275 forintot meghaladva – célba vette a 276-os szintet. Némi haladékot adhat a forint nagyobb esésének, hogy a Moody’s hitelminősítő intézet egyelőre nem tervezi a magyar devizaadósság leminősítését. Az ügynökség egyik elemzője a Reutersnek nyilatkozva közölte: a hitelminősítési döntéssel megvárják az októberi önkormányzati választások utáni időszakot. Akkor vizsgálják meg, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett az államháztartási hiány mérséklésére. Eszerint a cég arra számít, hogy vannak még a kormány tarsolyában egyenlegjavító intézkedésre vonatkozó elképzelések, ám azokat a helyhatósági választások előtt politikai okokból nem kívánja nyilvánosságra hozni.
A nem túl kedvező GDP-kilátások mellett globális hatások is sújtják a forintot. Az Egyesült Államokból érkező makrogazdasági adatok erős kiskereskedelmi forgalmat mutatnak – az amerikai GDP kétharmadát a lakossági fogyasztás adja -, márpedig ez inflációs veszélyre figyelmeztetheti a Fed döntéshozóit, s így ismét előtérbe került a dollárkamat emelésének lehetősége. A veszély tehát adott: szűkülhet a kamatkülönbség a forint és a dollár között, márpedig a befektetők ilyenkor igyekeznek a kockázatosabbnak ítélt piacokról némi tőkét kivonni.
