Novemberben az infláció, az elemzői várakozásoknak megfelelően, 6,4 százalékra emelkedett. A novemberi mutatót az élelmiszerek szezonális hatásokat tükröző árnövekedése felfelé húzta, míg az energia vártnál szerényebb drágulása némileg tompította. Elemzői vélekedések szerint az áfaemelés hatásának legnagyobb része már megjelent az inflációban, s a pénzpiacok számítottak is erre. Így nem valószínű, hogy a kötvény- és a devizapiacok jelentősebben reagálnának a hírre. Némileg elkedvetlenítő lehet, hogy a maginfláció továbbra is emelkedett – éves viszonylatban 4,6 százalékra -, azonban a jegybank által árgus szemekkel figyelt piaci szolgáltatások áralakulása a múlt hónapban nem okozott kellemetlen meglepetést.
Hosszabb távon az infláció alakulását alapvetően meghatározhatja, hogy a forint képes-e megtartani jelenlegi erős pozícióját. Lapzártánk idején, kedden a bankközi devizapiacon a kurzus az euróval szemben a 254 alatti szinteket is megjárta, ezt azonban követte némi korrekció. A forint nem a vártnak megfelelő inflációs adatot honorálta ekkora erősödéssel, a magyar fizetőeszköz árfolyama az általános régiós optimizmust lovagolta meg. Erre jellemző, hogy a szlovák korona jegyezése az euróval szemben kedd délelőtt áttörte a 35-ös lélektani határt.
A jelenlegi erős forint egyben azt is valószínűvé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa következő ülésén nem változtat az irányadó kamaton. „Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy vége szakadna a jegybank kamatemelési ciklusának” – mondta egy konferencián Adamecz Péter, a monetáris tanács tagja a Reuters hírügynökségnek.
Jövőre az előző év azonos időszakához mért havi infláció 8-9 százalékra kúszhat fel. A tetőzés időpontját nehéz megbecsülni, elsősorban a gázár-támogatás változásának kiszámíthatatlan hatásai miatt. Annyi azért valószínű, hogy az első negyedévben a közszolgáltatások várható jelentős árnövekedése, valamint az idei áfacsökkentés kiesése az árindexekből jócskán megdobja majd a rátát. Ennek tükrében elemzők szerint még legalább egy kamatemelés elkerülhetetlennek tűnik valamikor a jövő év elején, főleg ha az Európai Központi Bank is tovább szigorít.
A gazdasági megszorító csomag lassítja a GDP növekedését, s ez valószínűleg 2007 végére már az inflációt is lefékezi. Ha ez bekövetkezik, a fogyasztói árak növekedési üteme 2008-ra már ismét 4 százalék alá mérséklődhet. A nagy kérdés igazából az, hogy a pénzromlás jövő évi tetőzése – és a várható kamatemelés – után, a szelídülő inflációs környezetben az MNB mikor kezdi el csökkenteni kamatait, mekkora reálkamat-szintet kíván tartani. Ez elemzők szerint nagymértékben függ a régiós devizák és ezen belül a forint akkori árfolyamától.
A Reuters elemzői konszenzusa szerint az idén éves átlagban 3,9 százalék lehet az infláció, ami jövőre 6,5 százalékig emelkedhet. A felmérés szerint a piaci elemzők a jövő év végére 7,2 százalékos jegybanki alapkamatot várnak a jelenlegi 8,0 százalék után.
