Bár a hazai kkv-szektor gyakran emlegetett pillére a magyar gazdaság jövőjéről szóló terveknek, e piaci szféra körvonalai meglehetősen homályosak, helyzetének megítélését tévedések és bizonytalanságok nehezítik, mert tényleges problémáiról és igényeiről kevés az elérhető információ – mondta Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.
Komoly hiányosságok
A „100 Kistigris – Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai” című kiadvány alapját képező felmérés szerint még a legsikeresebb hazai vállalkozások is komoly hiányosságokkal küzdenek az üzleti tervezés, a marketingkommunikáció és a forrásteremtés stratégiai területein.
A felmérés során, a világ szeme elől elrejtett kis- és középvállalkozásokban komoly tudástőkére és szakértelemre, illetve (még olykor ezzel együtt is) komoly hiányosságokra bukkantak. A vállalatvezetők jelentős része egyszerűen nincs tisztában sem a lehetőségeivel, sem pedig a piac követelményeivel – mutatott rá Mikael C. Szabo.
A szektorra jellemző információhiányhoz maguk a cégek is hozzájárulnak azzal, hogy nem szívesen osztanak meg másokkal az üzletmenetükre vonatkozó adatokat, illetve – a nyugat-európai és amerikai példáktól eltérően – a hazai kkv-k egyelőre még sikereikről sem számolnak be szívesen. Annak ellenére, hogy az üzleti ötletek lemásolásának Magyarországon nagy hagyománya van, kevés sikeres vállalkozás születik – állítja Szabo.
A dinamizmus mérése a vállalkozások teljesítményét, növekedési potenciálját és versenytűrő képességét rangsorba állító végleges lista a 2003–2005 közötti időszak mérlegfőösszeg-adatai, valamint telefonos kérdezések alapján készült. A Coface feltételrendszere szerint a felmérésben azok a 2003-ban 150 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások vehettek részt, amelyek legalább három lezárt üzleti évet tudtak maguk mögött, és nem volt bennük 25 százalékot meghaladó külföldi, állami vagy önkormányzati tulajdonrész.
Kevés az eredeti ötlet
A megkérdezett vállalkozásoknál tapasztaltakat, és a megkérdezett cégvezetők véleményét összegezve, Oláh Péter, Az Üzlettárs magazin felelős kiadója elmondta: egyelőre még a legdinamikusabban fejlődő hazai kkv-k között is kevés az eredeti üzleti ötletre, innovációra épülő vállalkozás – inkább pillanatnyi lehetőségek megragadásával vagy kényszerből indultak el a cégek.
A cégekre ugyancsak igaz, hogy legtöbbjük nehéz üzleti környezetben működik: a banki hitelezés gyakorlata vontatott, az önkormányzatok, kamarák és érdekvédelmi szervezetek kevés olyan információt kínálnak, ami a gyakorlatban is hasznosítható. Bebizonyosodott továbbá, hogy a hazai vállalkozói szféra tájékoztatását felvállaló szervezetek nem működnek hatékonyan: a legtöbb esetben ugyanis nem a kkv-k valós információs igényeit, hanem saját koncepciójukat tartják szem előtt – tette hozzá Oláh Péter.
A likviditási problémák mindennaposak
A megkérdezettek nyilatkozatai szerint a gyenge fizetési fegyelem és az ebből adódó likviditási problémák mindennaposak. Továbbá az is megerősítést nyert, hogy bár a multinacionális vállalkozások nélkül sok hazai kkv kerülne veszélybe – hiszen kevés a terméke révén önálló cég –, a nagyvállalatokkal szemben a kkv-k érdekérvényesítő képessége rendkívül gyenge.
A 100 Kistigris között is kisebbségben vannak a gyártó vállalatok, és még ennél is csekélyebb a külföldi piacokra is termelők aránya. Ugyancsak kevesen ismerték fel az ország uniós csatlakozásából adódó lehetőségeket, és még kevesebben használják ki őket. Sőt, a vállalkozások jelentős része idegenkedik attól, hogy uniós forrásokra pályázzon – egyrészt az adminisztráció bonyolultsága, másrészt az előfinanszírozás nehézségei miatt.
