Hiányszakma
A bírósági végrehajtók független személyek, 1995 óta vállalkozóként működnek. Bárki lehet végrehajtó jogi végzettséggel, szakképesítéssel, szakvizsgával és két év gyakorlattal. Magyarországon mintegy nyolcvan végrehajtó dolgozik.
A törvény szava
A bírósági végrehajtást az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályozza. A végrehajtási eljárás lefolytatására akkor van szükség, ha a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél a hatóság döntésében foglalt – pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló – kötelezettségnek önként nem tesz eleget.
Apeh
Mintegy 193 ezer adóhátralékból fakadó végrehajtási eljárás van folyamatban – tudta meg az FigyelőNet Várszeghi Györgytől, az APEH Felszámolási és Végrehajtási Osztályának főosztályvezetőjétől, amely 427 milliárd forintot tesz ki. 2005-ben 228 ezer eljárás indult, 380 milliárd forint követeléssel, az előző tartozásokkal együtt 207 milliárd forintot hajtottak be. A hátralékoknak körülbelül huszonöt százalékát sikerül behajtani az adott éven belül, a követelések egy jelentős része azonban elévülés, felszámolási kezdeményezés miatt behajtatlan marad – tette hozzá Várszeghi
Magyarországon – az adóhátralékból fakadó ügyeket leszámítva – évente legalább 100-110 ezer végrehajtás indul, s a végrehajtásban érintettek köre egészen tarka képet mutat. A fizetésképtelen adósok ötöde a cégek közül kerül ki, a többiek magánszemélyek. Teljesen vegyes követelésekkel találkozhatunk, a banki tartozástól kezdve a távközlési díjhátralékig minden előfordul.
A rezsi miatti végrehajtások száma az utóbb időben visszaszorult, érdekes adat viszont, hogy a telefonszámla-tartozások száma jelentősen megugrott. A végrehajtott összegek széles skálán mozognak, a pár ezer forintos követelésektől a tízmilliósokig minden előfordul. A fordulópont, s egyben az átlagos behajtási összeg kétszáz-kétszázötvenezer forint. Ekkora összeg fölött ugyanis már a cégeknek is érdekük beindítani ezt a költséges és időigényes végrehajtási procedúrát. Bár a végrehajtási költségek az adóst terhelik, azokat a végrehajtást kérőnek kell megelőlegezni.
Adós és bankja: összejátszanak
Az adósság végrehajtásáról a bíróság dönt. A tartozást az adós munkabéréből, egyéb járandóságából, illetve pénzintézetnél vezetett számláján levő összegből kell behajtani. A végrehajtás megkezdésekor ezért a végrehajtó tájékozódik a társadalombiztosításnál, az adóhivatalnál, megnézi, van-e az adósnak munkabére, bármilyen olyan jövedelme, amiből az adósság levonható. Joga van ellenőrizni az adós bankszámláját is, és inkasszálni az adósságot.
Az utóbbi azonban nem zökkenőmentes folyamat, különös módon – mint arról a FigyelőNet egyik informátora beszámolt – olykor a bankok gördítik a legnagyobb akadályt a végrehajtás elé. A pénzintézetek nem érdekeltek az ügyfél és bankszámlája elvesztésében, azért nem ismeretlen jelenség, hogy értesítik az adóst az inkasszóról, még a pénzlevonás előtt, így az adósnak van ideje kiüríteni bankszámláját.
Az adós is ügyfél
Ha semmilyen hivatalosan levonható jövedelemnek nem akadnak a nyomára, a végrehajtók a körzeti földhivataloknál kutakodnak az adós tulajdonában lévő ingatlan után. Ha Magyarország 150 földhivatala közül valamelyikben találnak ilyet, bejegyzik a zálogjogot, majd hosszadalmas levelezés kezdődik, amelyben tájékoztatják az adóst a fejleményekről, és figyelmeztetik az esetleges következményekre. A szakértők tapasztalata szerint az adósok általában nem reagálnak a levelekre. A következő lépésben a végrehajtó személyesen veszi fel a kapcsolatot az adóssal. „A végrehajtó nem fenyegetéssel dolgozik, az esetek ötven százalékában a rábeszélés a célravezető” – mondta Zoltán Levente, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára.
Szerinte az adóssal úgy kell bánni, mint egy üzletféllel, mert egyszerűen ez vezet eredményre. A rábeszélés, a meggyőzés kifizetődőbb, a lefoglalás, az értékbecslés, a lefoglalt ingóságok elszállítása, az árverés, sikertelen árverés esetén újabb árverés, sok időbe és pénzbe kerül. Az eladósodottság emellett egy átmeneti állapot, „volt már dolgom olyan adóssal, aki később megnyerte a lottó ötöst” – mesélte a végrehajtó.
Az igazán céltudatos végrehajtók névnapjukon, születésnapjukon keresik fel a notórius nemfizetőket, sőt a szenteste sem minden végrehajtó számára szent. Ha a rábeszélés nem hat, akkor a végrehajtó lefoglalja az ingóságokat, adott esetben az ingatlant.
Ágy, tűzhely marad
Nem minden adós reagál barátságosan, ha ajtót nyit, és végrehajtó áll a küszöbön. Első alkalommal a végrehajtók egyedül érkeznek, az adós erőszakos fellépése esetén rendőri kísérettel térnek vissza. Ha bejut az ingatlanba, a végrehajtó számba veszi az ingóságokat, felbecsüli értéküket, majd a tartozás arányában lefoglalja őket, az adós létfenntartásához nélkülözhetetlen tárgyakat – ágyat, szekrényt, hűtőszekrényt – kivéve.
A lefoglalt ingóságokat nem távolítja el, csak az árverés előtt, ezért olykor előfordul, hogy az adós eltünteti őket, ez azonban már bűncselekménynek minősül, és a törvény bünteti.
Az árverések időpontját az Árverési Hírekben és egyes végrehajtók honlapjain olvashatják. Az ingóságok értékesítése nem könnyű, az emberek nem szívesen vásárolnak használt mosógépet, bútorokat. Az ingatlan árverezése az utolsó állomás, erre ritkán kerül sor. A törvény lehetőséget biztosít az adósnak, hogy maga értékesítse a végrehajtás alá vont ingatlant, a tapasztalat az, mint erről Kiss-Kondás Gusztáv végrehajtó beszélt, hogy az érintettek ezzel a lehetőséggel addig a pillanatig nem élnek, míg meg nem kapják az árverés időpontjáról szóló értesítőt. Ilyenkor kezdenek el intézkedni, az idő rövidsége miatt sokszor hiába. Az adós helyzetét nem javítja, hogy szakmabeliek egyöntetű véleménye szerint az árveréseken erélyes fellépésű érdekcsoportok jelennek meg, melyek távol tartják a nem kívánatos vevőket, ezzel megakadályozzák, hogy a licitek túl magasra kússzanak.
Sokat keresnek?
A végrehajtók jövedelme három részből tevődik össze. Az egyik a munkadíj, mely a behajtás sikerességétől függetlenül megilleti a végrehajtót. Ehhez járul az átalánydíj, amely a felmerülő költségek fedezésére – például kiszállás – szolgál, és végül a végrehajtási illeték, amely a végrehajtandó követelés egy-három százaléka, de legfeljebb háromszázezer forint.
A papírforma azonban a gyakorlatban nem mindig működik, egy néhány ezer forintos tartozás esetén a tényleges költségeket nem lehet érvényesíteni – nyilatkozta Zoltán Levente. Egy kisebb hátralék behajtásakor mindössze néhány ezer forinttal lehet terhelni a költségeket, többet nem bír kifizetni az adós, noha ez sokszor a levelezési költséget fedezi mindössze. Arról, hogy melyik ügyet, melyik végrehajtó kapja meg, egy kötelező elosztási szabály rendelkezik, mely betűrendben rendeli az ügyeket a végrehajtókhoz.
