Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly december 1-jei kamatértekezletén a várakozásnak megfelelően negyed százalékponttal 2,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan volt a decemberi szigorításig.
Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke tavaly októberben még úgy nyilatkozott, hogy nem kielégítő az euróövezet gazdasági növekedése, pedig a történelmileg alacsony kamatok támogatják a növekedést. Majd novemberben egy nyilatkozattal lepte meg a világot, amelyben előre bejelentette a kamatemelést, s akkor már nem volt visszaút.
Novemberben azután máshová került a hangsúly: az EKB vezetői aggódni kezdtek az energia- és nyersanyagárak által alátámasztott infláció tartóssága miatt. További aggodalomra adott okot, hogy a tartós inflációhoz belső ösztönzés is társult. Az euróövezeti pénzellátás növekedése tavaly év közepe óta gyorsul, tizenkét havi összehasonlításban 8 százalék körül állandósult, jóllehet a bank tűrésküszöbe csak 4,5 százalékos tizenkét hónapra. A gazdaság visszaesésének időszakában az EKB ezt az – alapokmánya szerint élenjáróan fontos – riadószámot hangsúlyozottan nem vette komolyan, most azonban a jelek szerint ennek is nagy szerepe volt a szigorításban.
Az utóbbi hetekben az EKB vezetői, élen az elnökkel, bankároktól szokatlan módon szinte konkrétan előre jelezték a szigorítás mértékét és időpontját, így ahhoz nem férhetett kétség. A piac így inkább arra figyel most már, vajon az EKB ciklust csinál-e az emelésből, vagy belátható időre csak egyszeri fékezés volt-e a december eleji döntés. Az EKB vezetői az elmúlt hetekben inkább az utóbbit valószínűsítették.
