Gazdaság

Mire költött a kormány 464 milliárdot?

Rendkívüli ülésen hallgatta meg a költségvetési bizottság a pénzügyminisztert és a jegybank képviselőjét. A téma a Budapest Airport privatizációjából származó bevétel volt.

Kicsit ellentmondásosan értékelik a Budapest Airport Rt. eladásából befolyt bevételek elköltését a jegybank és a pénzügyi tárca szakemberei. Mindez a költségvetési bizottság rendkívüli ülésén derült ki. Veres János pénzügyminiszter szerint szakszerűen költötték el a pénzt. Egy korábbi állítása szerint komoly egyeztetést is folytattak a jegybankkal arról, hogy miként költsék el ezt a pénzt.


Másként emlékszik Auth Henrik a jegybank alelnöke; szerinte csak technikai egyeztetés volt. Auth a bizottság előtt többször adott fricskát a pénzügyminisztériumnak.


Kormányzati dicshimnusz


Adósságtörlesztésre fordított a kormány a Budapest Airport Rt. privatizációjából befolyt 464,8 milliárd forintos bevételből 404,8 milliárd forintot, míg 60 milliárd az ÁPV Rt. privatizációs tartalékát növelte – mondta Veres János pénzügyminiszter, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának rendkívüli ülésén.


A Nemzeti Autópálya Rt.-től 177,8 milliárd forintnyi hitelt, a Budavári Kht-től 2,5 milliárdnyi hitelt vállalt át a költségvetés, aukción 32,4 milliárd forintnyi államkötvényt vásárolt vissza az Államadósság Kezelő Központ, és a jegybankkal egyetértésben devizahitelt törlesztett 192,1 milliárd forint összegben a Magyar Nemzeti Banknál lévő államadósság számlán. Ezek a tételek összesen 404,8 milliárddal csökkentették az államadósságot – tette hozzá Veres.


Szerinte a BA Rt. privatizációja sikeres volt és átlátható, valamint a tranzakció – az államadósság mérséklésén keresztül – 2006-ban az államháztartásban 24,2 milliárd forintos kamatmegtakarítást eredményez.


Jegybanki fricska


A költségvetés a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) váltotta át a Budapest Airport Rt.-ból származó 1,8 milliárd euró bevételt. Így az MNB devizatartaléka 2005 végére 15,7 milliárd euróra nőtt – mondta Auth Henrik, a jegybank alelnöke a meghallgatáson.
Mivel a rövidlejáratú devizaadósságaink gyorsan emelkednek, a nemzetközi szabályoknak megfelelően a jegybank számára szükséges volt a tartalék emelése 13-16 milliárd euróra – jelezte Auth Henrik. Az MNB alelnöke hozzátette: a költségvetés nemcsak a pénzügyminiszter által említett 404 milliárd forint egyszeri bevételhez jutott, hanem a Mol Rt befizetései miatt további 80 milliárd forint is ütötte a büdzsé markát. Így december végén a két tételt nem számítva az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1450 milliárd forintnál nagyobb lett volna.


A jegybank alelnöke szerint csak technikai egyeztetés folyt az MNB-vel, de mivel az MNB az állam bankja, így teljesíti a kormány szuverén döntését a japán devizahitel törlesztése ügyében.
„Mivel az MNB piaci értéken kénytelen visszavásárolni a japán hitelt, így annak értéke nem 192,1 milliárd forint, hanem annál 15 milliárd forinttal több, így értelemszerűen a pénzügyminiszter által közölt 24,2 milliárd forintos kamatmegtakarításból is le kell vonni ezt az összeget” – fejtette ki Auth Henrik, megjegyezve, hogy az MNB hosszú futamidejű forintkötvények törlesztésére tett javaslatot.


Folyó kiadások?


Mint az korábban megírtuk a tárca egy héttel korábbi, Veres által a bizottság előtt is megerősített közlése szerint a kormány valószínűleg folyó kiadásokra is fordított a tetemes bevételből. A pénzügyi tárca azt állította, hogy a prognózishoz képest hat jelentősebb rendkívüli kiadási tétel volt decemberben. Így az EU-önrészek kiegészítésére 30, a gyógyszerkassza deficitjének betömésére szintén 30, míg a nyugdíjemelésekre 20 milliárd forintot ítélt meg a kormány – közölte a Napi Gazdaság kérédésére a pénzügyi tárca. Az államháztartásban év közben zárolt összegből feloldottak mintegy 40 milliárd forintot, és a lakástámogatásoknál is közel 40 milliárd forintos többletkiadást eredményezett.


Ugyanakkor ha azt is figyelembe vesszük, hogy az előrejelzésekben szereplő 1023 milliárd forintos pénzforgalmi hiányhoz képest közel 40 milliárd forinttal kevesebb lett az előzetes adatatok alapján közölt hiányszám, akkor összesen 200 milliárd forintot kellene keresnünk a büdzsé bevételi oldalán – állítja számításaira hivatozva a Napi Gazdaság. Ehhez képest az adó- és járulékbevételek a módosított előirányzatnál csak mintegy 40 milliárd forinttal teljesültek többre, és a Mol Rt. rendkívüli befizetése is csak 80 milliárd forint volt. Eddig tehát az Airport-bevétel és az autópálya-finanszírozás nélkül is 80 milliárd forintos a lyuk az elszámolásban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik