Tiltott határátlépés

Éppen a női egyenjogúságról készített adást az egyik hazai tévécsatorna az esélyegyenlőségi tárca szakértőjével néhány évvel ezelőtt, melynek során benyitottak a minisztérium műszaki karbantartóinak szobájába. A szakértővel együtt így a stáb is rácsodálkozhatott a látványra: a falak akt- és szexképekkel voltak kitapétázva. Magyarázatként azt a feleletet kapták: ide csak férfiak szoktak bejönni.

Jóval durvább történet az a különös játék, amelyet az egyik multinacionális cégnél űzött a férfi alkalmazottak egy csoportja. Fogadásokat kötöttek, hogy melyikük tudja előbb elcsábítani az újonnan felvett pályakezdő hölgyeket, majd amikor valakit sikerült meghódítani, azt úgy adták egymás tudtára, hogy attól kezdve látványosan nem köszöntek a nőnek. Egy ilyen esetre nemrégiben derült fény, egy szemtanú számolt be róla élő rádióadásban. Általában is megnyíltak a hallgatók a téma felvetése kapcsán, igaz szidalmak is érkeztek szép számmal. Jellemző volt annak a férfinak a véleménye, aki felháborodottan jegyezte meg: „Remélem, a szexuális zaklatásról folyó kampányt nem közpénzből finanszírozzák, mert úgy marhaság, ahogy van.” 

Affér a liftben. Tanúk nélkül.

A nők azonban annál lelkesebben kapcsolódtak be a társalgásba. „Köszönő levelek és telefonok tucatjai érkeztek hozzánk azért, mert végre társadalmi párbeszéd kezdődött a szexuális zaklatásról” – mondta el a Figyelőnek Egerszegi Dorottya, a Nők a Munka Világában Egyesület elnöke. A civil szervezet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatának egyik nyerteseként társadalmi kampányt indított a szexuális zaklatásról. Honlapot nyitott Zaklatás.hu címmel, interaktív televízió- és rádióműsorokban igyekezett a jelenségre felhívni a figyelmet, kezdeményezésére több lap és internetes portál is foglalkozott a témával.

Tévedés azt gondolni, hogy ez a probléma nincs jelen a magyar társadalomban – állítják a jogvédők. „Tény, hogy a szexuális zaklatásról csak kevés híradás szól, de csak azért, mert a nők nem mernek megszólalni, féltik az állásukat, vagy fel sem ismerik, hogy zaklatás áldozatai” – hangsúlyozta Egerszegi Dorottya. Jellemzően a 20-as, 30-as korosztályt érinti a probléma, s idehaza 95 százalékban nők a sértettek. (Az uniós statisztikák ettől némileg eltérnek: az EU 15 korábbi tagországára kiterjedő felmérés szerint a nők 30, a férfiak 10 százaléka szenved szexuális agressziótól.) A magyar nők – még a diplomások is – igen gyakran fel sem ismerik, hogy a külső megjelenésükre történő megjegyzések, dicséretek, kedves simogatások is megvalósíthatnak olyan molesztálást, amely több nyugat-európai ország gyakorlata szerint is kimeríti a zaklatás fogalmát. A téma szakértői a hallgatásba burkolózást azzal magyarázzák, hogy a magyarok mentalitása dél-európai, latinos. A nők azt gondolják, a női léthez természetes módon hozzátartozik az, hogy el kell viselniük a külsőre való megjegyzéseket, és az udvarlás minden formáját és mélységét. „Az észak-európai népek sokkal jogtudatosabbak, pontosan meg tudják ítélni, mi tartozik a bók kategóriájába, és mi az, ami már kimeríti a zaklatás fogalmát, és határozottan fel is lépnek érdekeik védelmében”- hangsúlyozta a civil szervezet elnöke.

A múlt év végi kampány során az egyesület több százezer embert ért el, s a sértetteken kívül megszólaltak hr-esek és vállalatvezetők is. Azt, hogy mennyire probléma ma Magyarországon a szexuális zaklatás, nem lehet megítélni, ugyanis informális csatornákon, elvétve és név nélkül keringenek az interneten az erről szóló beszámolók. Egyesek szerint nem súlyos társadalmi problémáról, sokkal inkább arról van szó, hogy ez a téma illeszkedik a szabadságjogok, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció ellen fellépő jogvédő szervezetek profiljába, s ők erőltetik a napirendre vételét. Ezt a vélekedést azonban a női és más jogvédő szervezetek (például a Habeas Corpus Munkacsoport) határozottan cáfolják. Állítják, hogy a szexuális zaklatás a legfelsőbb tudományos köröktől a multinacionális vállalatokon, miniszteriális szinteken át a mikrovállalatokig mindenütt jelen van.

PUHA SZABÁLYOZÁS. A zaklatás vádjára a másik oldalról az a jellemző válasz, hogy „félreértette,” „én nem úgy gondoltam”, „túlérzékeny”, „miről beszél?” – sorolta Egerszegi Dorottya. Tehát vagy tagadják a vádakat, vagy visszadobják a labdát például ilyen megjegyzéssel: „A nő zaklatja a férfit azzal, hogy miniszoknyát hord.”

A jogvédő szervezetek szerint a törvényi szabályozás nehezen érvényesíthető. Csupán puha számonkérési lehetőséget biztosít az egyenlő bánásmódról szóló törvény. „Márpedig, ameddig nem büntetik szigorúan, az áldozatok is hallgatnak” – hangsúlyozta Egerszegi. „Az igaz, hogy a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) nem tartalmazza a szexuális zaklatás törvényi tényállását, a zaklatás mint törvényellenes magatartás fogalmát azonban az egyenlő bánásmódról szóló törvény ismeri, s már a parlament előtt fekszik az a módosító javaslat, amely tovább finomítja a meghatározást, s külön is definiálja ezt az elkövetési módot” – tájékoztatta lapunkat Gyarmati Edit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság illetékese. A sértettek a Btk. alapján becsületsértési pert is kezdeményezhetnek, illetve személyiségi jogaik (például jó hírnév) megsértése miatt polgári pert is indíthatnak.

Emellett Magyarországon több nagyvállalat is etikai szabályzatot alkotott, amelyben meghatározták a szexuális zaklatás és a lelki terror fogalmát, valamint azt, hogy milyen szabályok alapján kell gyanú esetén a fegyelmi eljárást lefolytatni. Jellemző viszont az egész problémát körülvevő hazai légkörre, hogy ezek a vállalatok sem járultak hozzá nevük nyilvánosságra hozatalához.

A szexuális zaklatásos cselekményeket rendkívül nehéz bizonyítani, mert általában nincs rájuk tanú. Vagy ha mégis, akkor az illető inkább távol tartja magát az „ügytől”, nehogy számára is munkajogi konzekvenciái legyenek a tanúskodásnak. Változást hozhat talán, hogy a közigazgatási eljárásról szóló, november elsején hatályba lépett törvény lehetőséget ad arra: a jövőben az ilyen ügyekben a hatóság a tanú személyazonosító adatait zártan kezelje, így az érintettek megőrizhetik inkognitójukat. Mindenesetre az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál eddig mindössze néhány vizsgálat indult, ám a bizonyítási nehézségekre tekintettel az érintettek visszavonták a kérelmüket. Magyarországon szexuális zaklatás miatt eddig három büntetőjogi pert kezdeményeztek, de mindhármat elvesztették a feljelentők.