A kormány a jövő héten szerdán foglalkozik ezzel a témával, addig kellene megállapodni arról, hogy az eddigi konzultációk alapján milyen javaslatok fogadhatók el.
A csütörtöki egyeztetésen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára késznek mutatkozott arra, hogy tovább tárgyaljanak az áfaemelésre vonatkozó munkaadói javaslatról. Ennek lényege, hogy ne a 15 százalékos kulcsot emeljék 20 százalékra, hanem kismértékben egyaránt emelkedjék a 15 százalékos és a 20 százalékos kulcs is. Ezek szerint a 15 százalékos áfát ne 20-ra, hanem legfeljebb 17-18 százalékra emeljék, és a 20 százalékos kulcsot emeljék ugyancsak 22-23 százalékra.
A munkaadói érdekképviseletek kérték még azt is, hogy a szakértői tárgyaláson foglalkozzanak azzal, hogy a 15 százalékos eva ne 25-re, hanem 20 százalékra emelkedjen, illetve a minimálbér kétszereséhez rendelt járulékfizetési kötelezettség a tervezettnél – a munkáltatók számára – elfogadhatóbb formában lépjen életbe.
Bár Katona Tamás szerint a tervezett adó- és járulékemelésekből, az idei hatályosságból nem tudnak engedni, mert e nélkül nem teljesíthetők az egyensúlyjavító célok, nem zárkózott el a további szakértői egyeztetéstől.
A szakszervezeti oldal szerint a tárgyalt törvényjavaslatok, így főként a munkavállalói, társadalombiztosítási járulék emelése, a szolidaritási járulék bevezetése, a gáz- és áramáremelés, az áfaemelés olyan terheket jelent a dolgozóknak, hogy emiatt az intézkedések egészét elutasítják.
Nem lesz alku
Wittich Tamás, a szakszervezeti oldal szóvivője elmondta: nem kívánnak részletes alkut kezdeni például arról, hogy az önkéntes pénztárakba tehermentesen teljesített munkaadói befizetések mértékét ne a kormány által javasolt módon a minimálbér 20 százalékában, hanem 60-80 vagy 100 százalékban határozzák meg, mert a javaslat elvileg elfogadhatatlan számukra. Elutasítják, hogy a pénztárakba történő munkaadói befizetések ösztönzését bármilyen módon is csökkentse a kormány.
Ugyanakkor határozott követelésük, hogy például a gázáremelés szociális elvek szerinti kompenzációjára már az idén számíthassanak az érdekeltek. Úgy érzik, hogy a terheket aránytalanul nagyobb mértékben kívánják a munkavállalókra hárítani.
A tervezett intézkedések közül elsősorban az áfaemelés olyan, amelyet valamennyi fogyasztó megfizet. A 15 százalékos mérték 20 százalékra emelése viszont a szegényebbek fogyasztási kosarában jelent jelentős többletkiadást, ezért ezen is változtatni kell – hangsúlyozta Wittich.
Mondja ki a kormány az intézkedések átmeneti jellegét
Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal szóvivője azt próbálta érzékeltetni, hogy a jelenlegi államháztartási hiánnyal valamit tenni kell, ebben mindannyiuknak megvan a felelőssége. Ezért bizonyos feltételekkel tudomásul veszik a többletterheket jelentő intézkedések egy részét.
Az áfaemelésnél tudomásul vennék a szeptember 1-jei hatályosságot, a többi adóemelésnél viszont a jövő év január 1-jei határidőt kérték a kormánytól. Tudomásul vennék ezzel a jövő év január 1-jei határidővel a 4 százalékos szolidaritási adót, az általuk javasolt alacsonyabb evát, a banki kamattámogatási járadékot, a házipénztár-szabályozás általuk javasolt módosított formáját, ha a kormány kimondaná ezen intézkedések átmeneti jellegét. Zs. Szőke Zoltán javasolta, mondják ki, hogy ezekre az intézkedésekre lehetőleg csak 2008. június 30-ig, de legkésőbb az államháztartási hiány a GDP 3 százalékos mértékének eléréséig lesz szükség.
Katona egyetértett azzal a munkáltatói igénnyel, hogy utaljanak az egyes intézkedések átmeneti jellegére. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy az átmenetiség idejét ahhoz a határidőhöz kössék, amikor az államháztartási hiány tartósan a GDP 3 százalékos szintjére csökken. Az egészségügyi hozzájárulást a korábban tervezett időpontban nem tudják megszüntetni, az eva javasolt mértékére, illetve a minimális adóra is szükség van – hangsúlyozta az államtitkár. Az adók és járulékok mérséklését viszont nem kell levennie a napirendről, erről 2008. június 30-át követően ismét egyeztetni lehet majd – jegyezte meg Katona.
Nem tudják elfogadni
Amit semmiképpen nem tudnak elfogadni, hogy a korábbi megállapodásoktól eltérően az egészségügyi hozzájárulást az idei év novemberét követően is fizetni kelljen. Ugyancsak tiltakoznak az elvárt minimális adó intézménye miatt, mert ez ugyanolyan forgalmi típusú, mint az iparűzési adó. Ez nem felel meg az európai uniós elveknek. A kormány már régóta ígéri, hogy ezzel nem terheli a vállalkozásokat.
A házipénztár-adó javaslatának formájával is gondjaik vannak – hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán. Elmondása szerint épp azokat a vállalkozókat hozza majd nehéz helyzetbe ez az adó, akiknek nem adómentes jövedelmet vesznek ki így a vállalkozásból, hanem a tényleges tevékenységükhöz szükséges a házipénztár. A kiskereskedelemben például egyszerűen teljesíthetetlenek a kormány által javasolt feltételek, ott természetes, hogy bizonyos pénzösszeg mindig a pénztárban marad. Ezért azt javasolják, hogy a napi házipénztár bevétel 3 százaléka, illetve napi 800 ezer forint adómentes legyen.
Katona vitatta, hogy a házipénztárak körül minden rendben lenne, s innen nem vennének ki adómentesen jövedelmet.
Nincs tárgyalási kényszer
Csizmár Gábor, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az egyensúlyjavítástól, a terhekből mindenkinek ki kell venni a részét. Az egyensúlyjavító intézkedésekkel együtt az átfogó reformok is napirenden vannak, ezek első elemeiről már a következő napokban dönt a kormány – mondta Csizmár. Ugyanakkor felhívta a tárgyalópartnerek figyelmét arra is, hogy az egyensúlyjavító törvényjavaslatokról nincs megegyezési kényszer az OÉT-ben, hanem erről konzultálnak. Más kérdés a minimálbér ügye, abban döntési joga van az OÉT-nek. Az államtitkár ezzel arra utalt, hogy Zs. Szőke Zoltán a munkaadói oldal nevében már többször, így a csütörtöki tárgyaláson is szóba hozta a többéves minimálbéremelésre vonatkozó OÉT-megállapodás újratárgyalását. Az államtitkár arra kérte Zs. Szőke Zoltánt, hogy a munkáltatói oldal nevében pontosítsa az újratárgyalásra vonatkozó javaslatát.
Zs. Szőke Zoltán erre válaszolva elmondta: a múlt év őszén kötött három évre szóló minimálbér-emelés, amely a közép- és felsőfokú végzettségűekre külön tételeket határoz meg, a jelenlegi feltételekkel teljesíthetetlen a munkáltatóknak. Ezért azt kezdeményezi, hogy legkésőbb szeptemberben kezdjék meg e korábbi megállapodás újratárgyalását annak igényével, hogy jövő év január 1-jétől az új feltételekhez igazítsák azt. A munkáltatók amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a korábbi megállapodást a maguk részről felmondják – hangsúlyozta a munkáltatói érdekképviseleti vezető.
