Tízezrek az utcán
Magyarországon a hajléktalanok számát 20-30 ezer főre becsülik, közülük 10 ezer fő él a fővárosban. A hajléktalanokat ellátó intézmények száma – követve a rászorultak növekvő szá-mát – az elmúlt évek során a rendszerváltáskori 280-ról 2005-ben 11941-re nőtt.
A 2005-ös adatok szerint a nappali melegedők 31,2 százalékát, a tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknek pedig 52,2 százalékát működtetik az önkormányzatok a többit külön-böző civilszervezetek.
Forrás
Országosan a 2003-2005 között a hajléktalan-ellátás központi költségvetésből származó forrásai 15644,6 millió forint volt, ennek 87 százaléka az egyes szolgáltatások normatív állami hozzájárulásából származott, a minisztérium fejezeti kezelésű pénzeszközei a források 13 százalékát tették ki.
Az ÁSZ legfrissebb jelentése szerint a hajléktalan-ellátás törvényben meghatározott feladatai nem igazodnak a szükségletekhez és a gyakorlatban nyújtott szolgáltatásokhoz, nincsenek meghatározva a hajléktalanságból kivezető utak. A jogszabály-módosítások nem koherensek, esetenként ellentmondásosak.
Az ágazati irányítást végző minisztérium nem rendelkezik az ellátó rendszerről aktuális, megbízható adatokkal, információkkal és a hajléktalan-ellátás céljait és fejlesztési irányait meghatározó hosszú és középtávú koncepcióval.
Megoldatlan feladatok
Az ÁSZ megállapítja, hogy a hajléktalanok ingyenes szálláshoz jutása nem megoldott: bár a 3000-30000 fő közötti települések kötelesek a hajléktalanok nappali ellátásáról gondoskodni, az éjjeli menedékhely fenntartására és működtetésére a szociális törvény előírásai alapján azonban nem kötelesek.
Az étkeztetés valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladat. A szigorúbb közétkeztetési hatósági előírások következtében azonban a népkonyhai adagok száma egy év alatt 2005-re 24,4 széázalékkal csökkent – mutat rá az ÁSZ.
A hajléktalanokat ellátó ügyfélszolgálat és információs iroda üzemeltetése, illetve a hajléktalan családok problémája nem szabályozott terület.
Az egészségügyi ellátás részben megoldott
Az egészségügyi ellátás finanszírozása részben megoldódott a 24 órás egészségügyi centrumok kialakításával és működtetésével, ugyanakkor az ÁSZ megállapítása szerint vidéken az ellátás hiányos, a kórházi ellátást követő lábadozást biztosító intézmények száma aránytalanul kevés a fővároshoz viszonyítva.
Rugalmatlan finanszírozás
A finanszírozás jelenlegi rendszere nem igazodik rugalmasan az ellátórendszer valós szükségleteihez, bizonytalanná teszi több szolgáltatás folyamatos működését – állítják a számvevők.
A feladatellátáshoz a minisztérium a fejezeti kezelésű pénzeszközeiből pályázati forrásokat biztosít ugyan, de a pályázati támogatásokból származó források bizonytalanok, esetlegesek, nem tervezhetők – mutat rá az ÁSZ.
