„Kulcsrakész autót vesz az ember – teli tankkal veszi. Kulcsrakész atomerőművet vesz az ember – teli tankkal veszi.” Ez itt Lázár János mai dumája.
Meg ez is: „Amikor ellenzéki társaim mást állítanak, az jut eszembe, hogy éhes disznó makkal álmodik. De nem ez lesz az a makk, amivel jóllaknak.”
Meg ez is: „Brókerek, bankok, uzsorások sündörögnek.”
Még egyet? „2002 óta dolgozom Orbán Viktorral, és még megijedni nem láttam.”
Ez mind egyetlen sajttáj terméke, de nem ám akármilyené. Embert próbáló vállalkozásba kezdett ma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, oldalán Giró-Szász András kommunikációs államtitkárral: amerikai mintára monstre, „bármit szabad kérdezni, addig maradunk, ameddig akarjátok” típusú sajtótájékoztató tartott száz percben. Eztán állítólag minden kormányülés másnapján (csütörtökön) így fog történni.
Ahogy már ki is derült, esett szó Paksról, makkról, majréról s brókerekről. Vegyük sorra.
Paksi finn modell
Paks 2 kapcsán azt tudjuk meg, hogy a minap lezárult a tárgyalás az oroszokkal, plusz bizakodásra okot adóan zajlik az egyezkedés Brüsszellel. Jelenleg ugye az a fő gond, hogy mi tendereztetés nélkül az oroszoktól akarjuk vásárolni a fűtőelemet, ez nem tetszik az EU-nak, amire mi azt mondjuk, hogy a finneknél épült orosz erőműbe is Moszkva adja az uránrudat, hát akkor nekünk miért nem lehet.
A polémia vége az lesz, véli Lázár, hogy miután „elfogadtuk a finn modellt”, az Európai Bizottság „két héten belül engedélyezi az orosz fűtőanyag-szállítást”.
Ennek kapcsán hangzik el a már idézett kulcsrakészes, telitankolós mondat, melynek veleje az, hogy Paks 2 tizenkétezermilliárd eurós árában (ez ugye Magyarország három hónapnyi nemzeti össztermékének felel meg) benne lesz az első adag fűtőelem.
Atomügyben örömhírként vezetődik fel, hogy a kormány amerikai fejvadászcéggel kerestet nyugati menedzsereket, akik majd a paksi beruházás transzparenciáját segítik.
Fotó: Berecz Valter
Brókerbrigádok
A fő műsorszám természetesen a Quaestor. Világos, mondja Lázár, hogy néhány brókercég „ellopta az emberek pénzét, és ezért viselniük kell a felelősséget”. Az első feladat: megkeresni azt a lopott pénzt, aminek hollétéről fogalma sincs sem a hatóságoknak, sem a kormánynak.
Tán a Quaestor-vezér elárulhatná a megoldást, veti közbe egy újságíró; kár, hogy Tarsoly Csaba még mindig nincs előzetesben. E tény, tudjuk meg, magát a miniszterelnököt is meglepte. „Orbán még mindig csodálkozik, hogy questorosok csuklóján nem kattan bilincs” – így fogalmaz Lázár János.
S mit tesz a kormány a kattanásért? „Teljes mértékben megbízom a rendőrségben és az ügyészségben.” Vagyis nyomás van, utasítás nincs. Mert „jogállamban ennek így kell történnie”. (Délután a rendőrség bejelentette: a Quaestor-ügyben három embert előállítottak, értesüléseink szerint Tarsoly Csaba is köztük van – a szerk.)
Fontos állami feladat „segíteni a bukott kisbetéteseknek, az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek visszaszerezni a pénzüket”. Született is erre MNB-s javaslat, amit ha elfogad a Befektető-védelmi Alap, akkor „az összes Buda-Cash károsult és huszonkétezer quaestoros is kártalanítva lesz” – nem állami pénzből. (Azt Giró-Szász jegyzi meg, hogy a Buda-Cash károsultjainak 95 százaléka mára már pénzénél van.)
A politikus is lop, csal, hazudik?
Loptak a politikusok is? – ez a kérdés vetődik fel. A megnyugtató válasz: nem, nem loptak.
Jellemrajz is dukál Lázártól: „A bankok, az uzsorások és a brókerek olyan családba tartoznak, akik mindent elkövetnek azért, hogy döntésre jogosult emberek, politikusok közelébe kerüljenek.”
És annak mi a magyarázata, hogy a miniszterelnök napokkal a Quaestor bedőlése előtt utasította a kormányzati vállalatokat, vegyék ki befektetéseiket a brókercégektől? „A gazdasági minisztert a Buda-Cash csődje után utasította a miniszterelnök, jelentsen, mi a helyzet a brókerházakkal. Kiderült, ami ott megtörténhetett, az máshol is megtörténhet. Ekkor derült ki, hogy több mint ezer titkosszolga megtakarítása is bennégett, erre szólt Orbán Viktor, hogy ki kell vonni a közösségi pénzt a brókerházakból, legyen az állampapír vagy egyéb befektetés.”
Értsd: a miniszterelnök, amint értesült a „brókerbűnözésről”, nem a Quaestorra célzott (akiről akkor még nem tudhatta, hogy épp sikít zuhantában), hanem úgy általában adta parancsba a tárcáknak, hogy menekítsék a közvagyont az összes befektető cégtől.
Ha így történt, nyilván nemcsak a külügyminisztérium, és nemcsak a Quaestortól szippantotta le saját számláját. Hanem kik? És honnan? És mennyit Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz, zajlik a vizsgálat, „amint összegyűjtöttük, tájékoztatjuk a nyilvánoságot”.
Semmit se sejtettek
Nehéz elhinni, hogy a kormánynak (meg az ő titkosszolgálatainak) nem volt információja a Buda-Cash és a Questor képében közelgő bajról. Pedig Lázár – aki nem mellesleg a titkosszolgálat egy részét is felügyeli – ezt mondja. Állítását azzal a közepesen erős érvvel támasztja alá, hogy a Buda-Cash-ben (a Honvéd Egészségpénztáron keresztül) több mint ezer titkosszolga pénze is bennégett. És ugye, ha a titkosszolga tudta volna, naná, hogy a meséje is tovább tartott volna.
Kérdezi egy kolléga Lázárt, minek tudható be, hogy bár Orbán Viktor az összes miniszterét utasította, vegyék vissza a közpénzt a brókerbrigádoktól, valahogy egyedül a Quaestor-vezérrel jó viszonyt ápoló, neki minisztériumi megbízásokat is juttató Szijjártó Péterről tudni, hogy sikeresen végrehajtotta a parancsot. A válasz: „Szijjártó gyorsan és jól dolgozik.”
Lázár láthatóan komoly hangsúlyt fektet a bróker szó minél többszöri, negatív kontextusba merített artikulálására. Kedvenc mondatunk a már emlegetett „brókerek, bankok, uzsorások sündörögnek”, ezüstérmes az alliteráció eszközét is használó „brókerbrigád” kifejezés.
A brókereken kívül a parlamenti ellenzék is kap lázári kritikát. „Ízléstelen, pofátlan, hogy ellenzéki pártok a miniszterelnököt támadják, ahelyett, hogy segítenének… Orbán Viktor annyit tett, hogy megmentette a kisbefektetők pénzét, amiért köszönet nem jár, ez a dolga, na de hogy lemondásra szólítják fel, azt mutatja, hogy alkalmatlanok.”
Resztli
Ejtsünk még szót a sajttájon csupán érintett témákról is.
Először. Kormányunk stratégiai szövetséget köt a megyeszékhelyekkel és a megyei jogú városokkal, összesen huszonhárommal – az első kézfogás Sopronban történt a múlt héten, a következőnek a jövő héten Székesfehérvár örülhet. Ez a kör a mostani uniós hét évben 1,2 milliárd eurónyi fejlesztéshez jut, s cserébe egyelőre csupán annyit kér tőlük a kormányfő, hogy segítsenek egy-egy kárpátaljai települést.
Másodszor. A reklámadóról április elején dönt a kormány, most alkudozunk „a reklámadót nem, csak a kivetés módját kifogásoló” Európai Bizottsággal. Tény tehát: reklámadó lesz, de hogy sávosan, a kicsiket békén hagyva, vagy egységes tarifával, még nem dőlt el.
Harmadszor. „Semmiféle bojkott nincs a Hír tévével szemben.”
Negyedszer. Bár nagyon kéne sztráda Szolnok és Budapest közé, erre nincs mód, így valószínűleg az M5-höz húznak Szolnoktól derékszögű egyenest a mérnökök, így kötik be e megyeszékhelyt a gyorsforgalmi hálózatba.
Ötödször. Hiába a balhé, hiába, hogy állítólag maga Lázár is a fejét fogja miatta: marad a vasárnapi zárva tartás.
