Kicsit úgy érzem magam, mint a viccbéli paraszt bácsi a repülőn; billeg ugyan a gép, de semmi olyasmi nem történt eddig, amire ne számítottam volna – fogalmazott Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos a múlt héten a Figyelő szerkesztőségében. Azt kívánta ezzel érzékletessé tenni, milyen csatározások, lobbizások kísérik a második Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) – hivatalos nevén a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, a kormány keresztségében Új Magyarország Fejlesztési Terv elnevezéssel futó program – kimunkálását, amelynek révén hazánk 22,4 milliárd euró értékben juthat uniós támogatáshoz az elkövetkező hét évben. Bajnai nem tagadta, hogy „nagy a nyomás mindenhonnan”. Azért, hogy ne vádolhassák elfogultsággal az ellenzéki pártok vagy a pályázók a kormányt, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), a nagy projekteket valakinek „névvel-címmel” vállalnia kell”.
Lobbizás
A központi programok és a nagy ágazati és regionális beruházási tervek közül kizárólag azok kerülhetnek a kormány elé, amelyeket vagy a hét regionális fejlesztési tanács egyik elnöke, vagy az NFÜ elnöke (ezt a posztot Vági Márton tölti be), vagy pedig valamelyik miniszter ajánl. Az ajánlónak aláírásával felelősséget kell vállalnia azért, hogy a program megfelel az Új Magyarország Fejlesztési Terv két fő célkitűzésének: annak, hogy a fejlesztés emeli a foglalkoztatottságot és a gazdaság teljesítőképességét. A lobbistákat tehát ily módon „csatornákba” terelik, s a regionális fejlesztési tanácsoknál, a minisztériumoknál vagy magánál a NFÜ-nél kilincselhetnek. Erre annál inkább szükség lehet, mivel egy felmérés szerint a szocialista politikusok, köztük képviselők és polgármesterek, a tavaszi országgyűlési kampány során kétszer annyi forrásra jelentettek be igényt, mint amekkora az egész ciklus során együttvéve rendelkezésre áll. Azaz alaposan túlígérték magukat a választóik előtt, s a vonatkozó tervek ott sorakoznak a regionális fejlesztési tanácsoknál.
A hivatalos ígéret szerint a projekt-ötletek befogadásánál, s a már meglévő tervek szelektálásánál a fő szempont – az összgazdasági megfontolások mellett – a transzparencia lesz. Az ellenzék azonban éppen az átláthatóságot vitatja. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz szakpolitikusa egyenesen árnyékkormányt emlegetett a 2006 júniusában létrehozott hazai uniós szervezetrendszer kapcsán. Mint érvelt, az uniós források lehívásának fő koordinátora, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) és a Fejlesztéspolitikai Tanács is kívül esik a parlamenti ellenőrzés keretein. A FIT-élén az előző ciklus miniszterei és egy államtitkára (Magyar Bálint, Burány Sándor, Kolber István, Németh Imre és Baja Ferenc) állnak, akik a kormányoldal elkötelezett politikusai, de mivel jelenleg sem miniszteri, sem államtitkári tisztséget nem töltenek be, döntéseik miatt nem interpellálhatóak az országgyűlésben. Erre az ellenzéki felvetésre reagált néhány héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenc kormányfő, amikor kilátásba helyezte, hogy Bajnai Gordon tárca nélküli miniszteri rangban tevékenykedne tovább, s akkor elszámoltatható lesz a parlamentben. A Fidesz részéről ezek után többen azt feszegették, ha nő a miniszterek és az államtitkárok száma (merthogy Bajnai helyettesei, a FIT tagjai automatikusan államtitkári rangot kapnának), akkor hogyan teljesül a kormány takarékos államot meghirdető programja. A legnagyobb ellenzéki párt azt javasolja, a parlamentben álljon fel egy szakbizottság, amely kontrollálja a pályázati pénzelosztás menetét, felügyeleti jogot gyakorol a Bajnai vezette NFÜ felett. A kérdésben még nincs döntés.
Vita
„Lyukas zsákba nem öntünk pénzt” – hangoztatja hivatalba lépése óta Bajnai, ezért zajlik a II. NFT kimunkálásával párhuzamosan a nagy ellátórendszerek reformja. A kabinet a jövőben kizárólag azokat a fejlesztéseket támogatja, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják, azaz hosszú távon nem növelik a költségvetési kiadásokat. „Az önkormányzatok, a cégek és a civilszféra szereplői sem kaphatnak ellenőrizetlenül milliókat, a pályázatok elbírálásánál figyelembe vesszük a régi uniós tagországok »best practice« tapasztalatait”- fogalmazott Bajnai. Ami a fejlesztési terv tartalmát illeti, az anyag a várakozásokkal ellentétben általánosan fogalmaz, nem olvasható ki belőle semmilyen konkrétum, csupán a pénzelosztás elvei és prioritásai. Csalódik tehát az, aki iparágakat, kedvezményezett térségeket vagy konkrét projektterveket keres benne. (Ezeket majd az október közepéig véglegesítendő operatív programok tartalmazzák.) Az elosztás elvei: foglalkoztatás, növekedés, kohézió, fenntarthatóság. A prioritások pedig: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, környezeti és energetikai fejlesztések, területfejlesztés és államreform, amelyekhez konkrét keretösszegeket is rendeltek, -tól -ig határral. Utóbbiakról augusztus elején társadalmi vita indult, amely szeptember végén zárult. A terv 16 operatív programmal számol, s ezen belül megszabták az egyes régióknak jutó forrásokat is. A legtöbb pénz közlekedésfejlesztésre jut. Újdonság az előző ciklushoz képest a pólusprogram, amely azt szolgálná, hogy megszűnjön Magyarország Budapest-központúsága. (A megyei jogú városok mellett kiemelt támogatásra számíthatnak azok a városok, amelyek adott térségben gazdasági húzóerőt gyakorolnak a többi településre.) A következő ciklustól a decentralizáció jegyében a régiók önállóan pályázhatnak a strukturális alapból jutó források 50 százalékára.
Retorika
A Figyelő úgy értesült, nem valószínű, hogy a II. NFT jelenlegi változata számottevően változna, bár a kormánybiztos szerint az október 12-ére tervezett parlamenti vitanapon, illetve a Nemzeti Fejlesztési Tanács ülésén még felvetődhetnek olyan szempontok, amelyek miatt jelentősebb forrásokat átcsoportosítanak. A Fidesz politikusai viszont úgy értékelik, hogy „lefutott meccs” a 2007 és 2013 között elérhető közösségi támogatások sorsa. „Súlyos csalódások fogják érni a vidék Magyarországát, különösen az ellenzéki településvezetőket” – fogalmazott lapunknak Nógrádi. Úgy tapasztalja, bár a politikai retorika arról szól, hogy „horribilis nagyságú pénzekhez juthatnak” mindenütt, akkor a források nagy része (a már elfogadott 35 központi program és az ágazati operatív programokban szereplő projektek miatt) előre el van osztva. Az ellenzéki pártok azonban ott lesznek a parlamenti vitanapon, s kifejtik, a terv mely tartalmi elemeivel nem értenek egyet. Egyebek között arra hívják majd fel a figyelmet, hogy a kormány adó- és járulékterheket növelő megszorító csomagja és a konvergencia-program leginkább a vállalkozásokat sújtja, holott a terv éppen tőlük várja, hogy munkahelyeket teremtsenek, s hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Az ellentmondás feloldása érdekében a Fidesz azonnali konzultációt javasol a gazdaság szereplőivel. A kormány a tervek szerint a II. NFT-t október végén, az operatív programokat pedig november 30-ig juttatja el Brüsszelnek.
