Adj el, ha kitör a 10 éves – ez volt az az egyszerű, ám a kevéssé szofisztikált befektetők számára elsőre nehezen érthető jó tanács, aminek betartásával meg lehetett (volna) menekülni a tőzsdei veszteségtől a múlt héten. A brókerek és elemzők egy része ugyanis az elmúlt év eseményei alapján könnyen felállíthatta azt az összefüggést, amely így hangzik: ha hirtelen és jelentősen megemelkedik a 10 éves amerikai államkötvény hozama, akkor a befektetők azonnal eladásokba kezdenek a feltörekvő piacokon.
Tőzsdehomlokzat. Budapestig hallatszik, ha Chicagóban üt az óra.
Tavaly áprilisban a száguldó piacok életében már igencsak ideje volt egy tisztes korrekciónak, s végül a 10 éves hozam ugrása lett az a bizonyos csepp a pohárban. A hirtelen visszaesést követően az ijedt tőketulajdonosok pénzt vontak ki a feltörekvő piacokon befektető alapokból; az idegesség csaknem két hónapig tartott. A következő, októberi visszaesésben is szerepet játszott az amerikai hozamugrás, a múlt héten pedig szinte óraműpontossággal zajlottak az események. A megelőző hét elején még csúcsra járó feltörekvő piacok eleve kissé lejtőre kerültek már, amikor a hírügynökségek címsoraiba múlt hét hétfőn bekerült az, hogy kétéves csúcsra ugrott az ominózus 10 éves hozam. A kedd és a szerda folyamatos eladásokkal is telt, s a csütörtöki stabilizáció után pénteken is lefelé tartott a feltörekvő piacok tőzsdéinek többsége.
„Természetes, hogy ha egy alapkezelő túlárazottságot lát, átcsoportosít” – mondja Míró József, az Erste Bank Befektetési Rt. stratégája. Márpedig ha a 10 éves amerikai kötvényhozam által szimbolizált kockázatmentes hozamszint emelkedik, általában emelkedik az európai is, s a magyar piac sem tudja kivonni magát a trend alól. (A kötvénypiaci kilátásokról lásd írásunkat a 72. oldalon.) Magasabb hozamok mellett pedig a részvények reális értéke csak akkor nem csökken, ha közben a profitvárakozások is emelkednek. Mivel azonban ez jelenleg a feltörekvő piacok többségén, így Magyarországon sem jellemző, a szakemberek fejében kész az összefüggés: ha az amerikai hozam felmegy, a feltörekvő részvények törvényszerűen leesnek.
Kritikus határon a forint
Ennyit tesz egy év különbség: tavaly a március közepi nemzeti ünnep előtt azon spekulált a forintpiac, hogy vajon támadás éri-e az intervenciós sáv erős szélet, ma pedig az ünnep alatti forintzuhanás kilátásait latolgatták a kereskedők. Egy szakértő még a forintsáv gyenge irányba történő eltolását is felvetette, s noha a piacon senki sem merte sanszosnak nevezni ezt a feltevést, pletykaszinten napokig visszatért a piaci beszámolókban ez az ötlet. A forintpiac is nagyjából azt művelte, mint a tőzsde: esett, követve a nemzetközi (feltörekvő piaci) trendet. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, ez már a hazai makrohelyzet miatt is régóta a levegőben volt, így inkább az lehetett meglepő, hogy a régiós átlagnál nem esett jobban a forint. Szerinte kamatemelésre már a forintgyengülés beindulása előtt is számítani lehetett Budapesten, ám ha a folyamat felpörög, az gyorsabb lépésre késztetheti a jegybankot. Barcza rámutat: ha a héten egyértelműen a 260-as szint fölé gyengül a hazai pénz az euró ellenében, az számottevően növeli annak valószínűségét, hogy már hétfői ülésén a kamatokhoz nyúljon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. (Lapzártánkkor már 262 felett járt a kurzus.) Az is nagyjából biztosra vehető ugyanakkor, hogy további gyengülés esetén először verbális intervencióval próbálkozik majd a jegybank.
Amilyen egyértelmű volt az eladások kiváltó oka a múlt hét közepén, annyira bizonytalanná váltak a kilátások pár nappal később. A befektetők lereagálták az eseményeket, s a trendet eldöntő alapkezelők most újraszámolják, hová érdemes vinni a pénzt. A közeljövő kilátásait alapvetően meghatározó 10 éves hozammal kapcsolatosan a kilátások inkább negatívak, az amerikai szakértők szerint nagy valószínűséggel hónapokon belül „elesik” az 5 százalékos szint is. A Federal Reserve a 14 alkalommal meghozott negyed százalékpontos kamatemelés után bizonyosan végrehajt még kettőt; e forgatókönyv bekövetkeztének valószínűsége egy hónap alatt 60-ról 90 százalékra nőtt a határidős kötvényárfolyamok alapján. Ezzel a rövid kamat is elérheti az 5 százalékot, amit a 10 éves hozamnak is követnie kell. Az inflációs félelmek erősödése, valamint a külföldiek kötvényvételi kedvének halványulása mind arra utal, hogy a következő hetekben nem változik a trend az amerikai 10 éves piacán.
BIZONYTALAN FOLYTATÁS. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy a feltörekvő piacok befektetői keresztet vethetnek pénzükre. Nem biztos ugyanis, hogy a trendet eldöntő nagy alapkezelők csak eladnak. Minden attól függ, mit csinálnak a befektetőik. Ami egyértelmű: ha többen vonnak ki pénzt a feltörekvő részvényalapokból, mint amennyien betesznek, vagyis fordul az eddigi trend, akkor szinte bizonyosan vége a gyönyörű emelkedés időszakának. Ha viszont a befektetők nem ijednek meg, a kulcs az alapkezelőknél van. Míró József felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjalapoknál folyamatos a pénzbeáramlás, ezek mindenképpen költenek, a nagy kérdés csak az, hogy épp mire, vagyis hajlandóak-e a csökkenő árfolyamokat vételre kihasználni a feltörekvőkön, vagy sem. Az alapkezelők az egyes régiók, országok és papírok folyamatos újraértékelése nyomán folyamatosan változtathatják a súlyokat: kiszállnak a gyengülő kilátású instrumentumokból, és új kedvencek felé mozdulnak el.
E folyamatok eredőjét persze igen nehéz prognosztizálni, az azonban most is alapszabály, hogy a pénzáramlásra igencsak fontos figyelni. A következő hetekben eldől, hogy a feltörekvő részvényalapokban ücsörgő rekordszámú befektető mit lép: olvasva a romló kilátásokról, és látva a hirtelen buktát, inkább csökkenti kockázatát, vagy újabb pénzeket tesz az alapokba. Ha az előbbi verzió valósul meg, nem az esés, hanem csak annak nagysága lehet kérdéses. Ha viszont jön is újra pénz, még mindig fennáll annak a veszélye, hogy a régión belüli allokáció során a magyar piac ugyanolyan rosszul jár, mint a legutóbbi korrekció után, tavaly ősszel. Nem véletlen a hazai szakértők szinte egységes álláspontja: ma csak a bátraknak és a valóban hosszú távon gondolkodóknak ajánlható a részvényvétel.
