Tavaly áprilisban elveszett egy postai küldemény. Pontosabban csak annak tartalma, a borítékot – amely valószínűleg a szállítás során sérülhetett meg – kézhez kapta a lettországi címzett. A csomag bizonylatok eredeti példányait tartalmazta, s azt Budapesten bízta a TNT Express Worldwide Hungary (TNT) Kft. gondjaira a Vatson Magyarország Kft., amely külföldi áfa visszaigénylésével foglalkozik. A feladó számításai szerint a számlák megsemmisülésével közel 3 milliós veszteség érte a vállalatot, a jogszabályok értelmében azonban csak a közvetlen kárt térítik meg, amely 3-4 ezer forint.
SÚLYARÁNYOSAN. A történetünkben szereplő dokumentumokat légi úton továbbították, ezért itt az 1929-ben aláírt, azóta többször módosított varsói egyezmény az irányadó. Abban az áll, hogy a fuvarozó kártérítési felelőssége az elveszett küldemény súlyával arányos. A TNT honlapján található fuvarozási feltételekből kiderül, hogy ez az összeg náluk kilogrammonként hozzávetőleg 20 dollár. Amint azt Járosi Mártontól, a TNT magyarországi ügyvezetőjétől megtudtuk, az iratok után súlyarányosan körülbelül 10 dollár járna, kártérítési igényét azonban máig nem jelezte az ügyfél. Járosi szerint nem létezik százszázalékos biztonságot nyújtó szolgáltatás, lehetőség van viszont megemelt felelősségvállalás igénylésére. Ez annyit tesz, hogy ha az ügyfél a fuvarlevélen kitölti az erre vonatkozó rovatot, és kifizeti a kapcsolódó költséget, akkor magasabb kártérítési összeget kaphat, ha beüt a baj. Nagy értékű vagy pótolhatatlan tárgyak szállítására pedig fedélzeti futár bérelhető, aki saját kezűleg kézbesíti a küldeményt. Biztosítást dokumentumra nem lehet kötni. A fuvardíjat a csomag elvesztésekor természetesen nem fizettetik meg az ügyféllel, és a megismételt kiszállítás is térítésmentes. Közvetett (következményes) kárért azonban egyetlen fuvarozó cég sem vállal felelősséget.
A küldeményt a Vatson Magyarország a kártérítési szabályok ismeretében adta fel. Dankó Péter, a cég ügyvezetője lapunknak elmondta: tevékenységük elengedhetetlen feltétele, hogy eredeti bizonylatokat küldjenek a külföldi adóhatóságoknak, hiszen ügyfeleik ezek alapján kapják meg az áfa-visszatérítést. Véleménye szerint a nekik, illetve ügyfeleiknek okozott közvetett kár mértéke ebben az esetben megegyezik az elveszett számlákon szereplő adóösszegekkel. Évente nagyjából 120 paksamétát adnak fel, a TNT-nél ez átlagosan tízezer forintba került. Dankó kiszámolta, hogy ha megemelt felelősségvállalást kérnek, az darabonként plusz 1600 forint költséggel jár, évente tehát 190 ezer forinttal fizetnének többet. Ha egy év alatt ezek közül egy elvész, akkor a szerződési feltételek alapján megkapják a megemelt kártérítés maximális összegét, amely 450 euró, azaz 120 ezer forint. „Vagyis ha drágább szolgáltatást választunk, akkor 70 ezerrel gazdagítjuk a szolgáltatót” – sommázza az ügyvezető. A TNT által ajánlott másik megoldás, a fedélzeti futár pedig áfával együtt 444 ezer forintba kerülne küldeményenként.
A panaszostól megtudtuk, hogy cége ezután sem nyújt be kártérítési igényt, mert néhány ezer forint helyett érdemi megoldást szeretne elérni. Azaz felhívni a figyelmet arra, hogy szélsőséges esetben akár emberéletbe is kerülhet, ha mondjuk egy életmentő gyógyszer szállítás közben eltűnik. Igaz, a statisztika szerint ennek valószínűsége igen csekély: nagyjából tízezer csomagból eggyel fordul elő ilyesmi. „Akár reklámértéke is lehetne annak, ha mégis megtérítenék a közvetett kárt, vagy annak egy részét. Úttörőként hirdethetné egy cég: annak ellenére fizet, hogy nem kötelezik erre a jogszabályok” – mondja Dankó Péter.
REKLÁMÉRTÉK. A nemzetközi szabályozás alapján egyetlen futárcég sem felelős a következményi kárért. A postai szolgáltatók felügyeletét ellátó szervezet, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) illetékese szerint ennek oka, hogy a jelenleginél nagyobb mértékű felelősségvállalás nem állna arányban sem a szolgáltatók jogaival – például nem ellenőrizhetik az átvett csomag tartalmát -, sem a szolgáltatás jelenlegi árával. Bősze Viktorné, a hatóság postaszabályozási osztályvezetője úgy véli, a közvetett kár megtérítése az árban köszönne vissza, miközben az igénybevevők egy része már most is sokallja a tarifát.
Maradna az egyedi elbírálás, ezt azonban irreális felvetésnek tartja a TNT ügyvezetője, mondván: nem tehetnek különbséget ügyfeleik között. Ha mégis megfontolnák a közvetett károk megfizetését, akkor három dolgot kellene bizonyítani: van-e összefüggés az elveszett küldemény és a bekövetkezett veszteség között; ha igen, akkor mennyiben; illetve ez számszerűen mit jelent. Ez pedig Járosi Márton szerint külön apparátus felállítását követelné, arról nem is beszélve, hogy haszonszerzésre, összejátszásra is lehetőséget adna. Véleménye szerint egyébként marketing szempontból sem érné meg a közvetett károk kifizetése. „Nincs rejtegetnivalónk, hiszen hibáztunk ugyan, ám százszázalékos biztonságot képtelenség garantálni. Ezért számunkra akkor sem lenne reklámértéke a kártérítésnek, ha erre lehetőségük lenne” – fogalmaz az ügyvezető.
S hogy mi a helyzet az életmentő küldeményekkel? A TNT ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy ha emberi szerveket nem is, de implantátumokat, orvosi műszereket és gyógyszereket szállítanak. Ezek jelentős része a tartalom feltüntetésével indul útnak, vagy különleges szolgáltatás keretében szervezik meg célba juttatásukat: a többitől elkülönülten, gépsorok helyett emberek kezelik, és szükség esetén a vámkezelés is gyorsított eljárás keretében zajlik. „Évente 5-10 ilyen csomagot továbbítunk, az ügyfelek alapos felvilágosítása mellett. Mindazonáltal ha a célba érésnek percre pontosan kell megtörténnie, akkor nem ez az ideális szállítási mód” – szögezi le Járosi.
A Figyelő szerette volna megismerni a többi nemzetközi futárszolgálat álláspontját is, ám megkeresésünkre a nagyobb piaci szereplők egyike sem reagált. A történetben szereplő Vatson Kft. időközben szolgáltatót váltott, bízva abban, hogy az egy tízezreléknyi elvesztési arányt egy életre letudta. Nos, nem így történt. Küldeménye – fél éven belül másodszor – ismét eltűnt, ezúttal a FedExnél. Ám e céget hiába kerestük meg, e-mailben küldött válaszukhoz hozzáfűzték, hogy a benne foglaltakat nem használhatjuk fel.
