Fotó: Kummer János
Nem a Malév, hanem a reptér privatizációs szerződéseiben kell keresni azt a klauzulát, amelyik biztosítja a jogot az üzemeltetőnek, hogy amennyiben veszteséges működése esetén nem tudja törleszteni hiteleit, a finanszírozó bankok az államtól kérjék annak átvállalását. Cserébe az állam részvényekhez juthat, tehát végső soron államosíthatják a repteret – írja a Népszabadság.
A lapnak a Malév ügyeit közelről ismerő egyik forrás azt állította, hogy létezik klauzula a budapesti reptér üzemeltetéséhez kapcsolódóan, amely szerint az üzemeltető elállhat a szerződéstől, ha az utasforgalom – a Malév kiesése miatt – visszaesik, és emiatt vesztesége keletkezik. Vagyis nem arról van szó, hogy az államnak ki kellene váltania a kieső utasforgalmat, hanem arról, hogy az üzemeltetőtől lényegében visszavásárolja a reptér üzemeltetését.. Ezt alátámasztotta Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki a szerdán tartott sajtótájékoztatóján idézte az idevágó részt a reptér-privatizációs szerződésből.
A lap egy másik, az ügyet szintén jól ismerő forrása szerint az állam részvényeket kérhet cserébe azért, hogy az üzemeltetőt finanszírozó bankok felé rendezi a tartozást. Elvileg tehát a reptér államosításához is vezethet, ha a BA Zrt. élni kíván a szerződésben biztosított jogaival.
Korábban egymásnak ellentmondó állítások hangoztak el arról, hogy az államot terheli-e kötelezettség a Budapest Airport (BA) Zrt-vel szemben, ha a Malév leállása miatt kieső utasforgalom veszteséget okoz a reptérnek. Veres János volt pénzügyminiszter, illetve Gyurcsány Ferenc volt kormányfő – az ő idejükben, 2005-ben történt a reptér privatizációja – úgy nyilatkoztak, hogy nem emlékeznek, illetve nem tudnak ilyenről.
Gyurcsány Ferenc a titkos záradékról
Kezdődik az alkudozás
A magyar állam a 2007-ben módosított háttérszerződésben és annak mellékleteiben kirívóan előnytelen módon gyakorlatilag teljes körű garanciát vállalt mindenért, amely kötelezettség elérheti akár a több százmilliárd forintot is – írja Magyar Nemzet Online. A lap kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudatta, hogy a Malév Zrt. felszámolása a Budapest Airport Zrt. privatizációs szerződései alapján közvetlen jogkövetkezménnyel nem jár. A 2007-ben módosított banki háttérszerződésben és annak mellékleteiben azonban a magyar állam kirívóan előnytelen módon gyakorlatilag teljes körű garanciát vállalt mindenért.
A tárca szerint a Malév leállása és a várható forgalomkiesés ezért szélsőséges esetben pénzügyi, finanszírozási okokból állami helytállási kötelezettséget eredményezhet, amely különböző jogcímeken fizetési kötelezettségeket is jelenthet. Ennek pontos összege számos tényező (idő, fennálló adósság, befektetett összeg) függvényében alakulhat, összességében valóban elérheti akár a több százmilliárd forintot is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Budapest Airport Zrt. menedzsmentje, tulajdonosai között folyamatos tárgyalások zajlanak a Malév leállása nyomán kialakult helyzet kezelésére, a felek közös munkacsoport létrehozását tervezik. A szaktárca egy ésszerű, vállalható kompromisszum kialakítására törekszik – zárul a közlemény.
Mint tegnap megírtuk, Budai Gyula szerint egyértelműen hátrányos megállapodást kötött a magyar állam számára a Gyurcsány-kormány 2007-ben a Budapest Airporttal (BA). Az elszámoltatási kormánybiztos rámutatott arra, hogy a záradék szerint több mint 800 milliárdos kár érheti az államot.
A Népszava ugyanakkor Budai Gyula nagy öngóljaként jellemzi a tegnapi bejelentést. A lap szerint az elszámoltatási kormánybiztosnak tisztában kellett lennie azzal, hogy a Malév csődje kártérítési kötelezettségekkel járhat, így kérdés, hogy az Orbán-kormány miért nem lépett. Pető György légiközlekedési szakember a lapban utalt rá, hogy a Hochtief konszern tulajdonosainak élhetett még az emlékezetében az első Orbán-kormány lépése, amikor visszaállamosították a 2B terminált a beruházó kanadai cégtől.
Akkor a kanadaiak nemzetközi bíróság elé vitték az ügyet és a magyar állam el is veszítette a pert, a Gyurcsány-kormánynak 2006-ban 18,4 milliárd forintos kártérítést és egymilliárd forint perköltséget kellett kifizetnie.
A német befektetők tehát vélhetően óvatosan kezelték a BA Zrt. üzemeltetésének privatizációját, s elképzelhető, hogy csak úgy írták alá a privatizációs szerződést, ha a klauzula benne van – mondta, de, mint fogalmazott, nehéz eligazodni, mert az ügyben a kormány is titkolódzik.
A háttérben politikai játszmákat is elképzelhetőnek tart, köztük azt, hogy az Orbán-kormány – ismerve a BA Zrt. privatizációs szerződésében ezt a klauzulát – azért döntötte be a Malévot, hogy visszaszerezhesse a ferihegyi nemzetközi repülőteret. De akár dilettantizmus is vezethetett a jelenlegi helyzethez.
Gyurcsány: alaptalan vádaskodás
A volt miniszterelnök szerint Budai Gyula beismerő vallomást tett kijelentésével. Gyurcsány Ferenc ezt írja: “Ha valakinek, Budai Gyulának tudnia kell, meddig terjed egy kormány hatásköre egy privatizációs szerződés lebonyolításában. A kormány a magánosításról dönt, a többi az illetékes szervek feladata. Ha Budai Gyula, két év kormányzás alatt tisztába került azzal, hogy a Malév csődje kártérítési kötelezettséggel járhat, akkor az a kérdés, hogy az Orbán-kormány miért nem oldotta meg a légitársaság körüli problémákat.”
Közleményében megerősítette, a szocialista kormány nem adott felhatalmazást titkos záradék megkötésére. Gyurcsány Ferenc nyilatkozatát Bajnai Gordonnal és Veres Jánossal folytatott konzultáció után hozta nyilvánosságra
