Gazdaság

Mibe kerül a Malév hiánya?

Mennyivel csökkennek a turisztikai bevételek, a munkahelyekből, illetve a honi légi iparból származó adóbevételek, s mire számíthatunk még?

Korábban a témában:

Február 3-án leállt a Malév. A szomorú vég nyár óta már biztosra vehető volt, csak a pontos menetrend volt a kérdéses. Február elejére aztán a csőd – kellő likviditás hiányában – elkerülhetetlenné vált. Az Európai Bizottság nem fogadta el a magyar érveket, és a Malévnek juttatott állami forrásokat tiltott támogatásnak minősítette (hiába „csomagolták” azokat tőkeemelés vagy éppen tulajdonosi kölcsön formájába). Most mindenki a következményeket találgatja, de még sok a bizonytalanság.

Kérdőjelek

Nagy felháborodást váltott ki, hogy a cég vezetői még a bedőlés előtti pillanatokban is jegyvásárlásra buzdítottak, és egyelőre kétséges, milyen gyorsan jutnak pénzükhöz a jegyeket már előre kifizető utasok (ha egyáltalán pénzükhöz jutnak).

Az is kérdés, mennyire töltik be a kieső desztinációk után támadó űrt a piaci légitársaságok, s ha betöltik, mennyire veszik át a Malév dolgozóit, mennyire okoz kiesést a magyar turizmusban a Malév hiánya? Azt sem tudni, lesznek-e további komoly anyagi következményei a Malév-végnek, akár a finanszírozó banknál, akár a reptértulajdonosoknál.

Az FN24.hu most megpróbálja végigvenni a következményeket. Ebből sajnos az derül ki, hogy bár nagyon kellemetlen volt, ahogyan a nemzeti légitársaságba, mint feneketlen teknőbe önteni kellett a közpénzt, de a következő hónapokban még az is kiderülhet, hogy ez volt az olcsóbb megoldás.

Részmegoldás nincs

Kezdjük a következmények számbavételét a Malév-utasokkal. A felháborodás részben jogos: minek biztatta a cég és közvetve az állam jegyvásárlásra a magyarokat, ha aztán nem szállította el őket. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy részmegoldás nincsen. Mert ha egy légitársaság elkezd kifelé arról suttogni, hogy “óvatosan a jegyvásárlással”, másnap meghalt. Mindenki előre kéri a pénzét, a repterek, a kerozinszállító, a gépeket lízingelő cég, jegyet pedig senki nem vesz. Végül is a pozitív propaganda ellenére is nagyjából ez történt, de ne legyenek illúzióink, ha nem ez történt volna, az is csak napokat-heteket jelentett volna. Állami támogatás nélkül nem volt életképes a modell, és az uniós elmarasztalás kategorikusan megtiltotta a további állami transzfereket.

Utasok kártalanítása

Az utasok kártalanításának több szintje van, de a legpechesebbek hosszú pereskedésre vagy legalábbis hosszú felszámolásra kénytelenek berendezkedni. Akinek a csődre is kiterjedő utasbiztosítása volt, az a biztosítójától kaphat pénzt. Egy sebtiben összehozott kormányrendelet szerint, akiknek a menetjegye a Malév csődjének napjára, azaz február 3-ra, vagy az azt követő három napra szólt, azaz akik legkésőbb február 6-ig elutaztak volna, illetve azok, akik már elutaztak, és a visszaútra február 29-éig érvényes menetjegyük van, állami garanciában bízhatnak, és az igényeket március 31-ig benyújthatják. Amúgy egy magántársaságnál a vevők is beállnak követelésükkel a sorba, amelyet majd a felszámolás végén vagy kielégítenek, vagy sem. A helyzet jelen esetben annyiban azért összetettebb, hogy állami cégek nem szoktak tönkremenni. Ez adhat némi reményt a sok százezer jegyvásárlónak, de azért biztosra még nem lehet menni.

Nemzeti légitársaság

Mielőtt a turisztikai, adó- és egyéb következményekre rátérnénk, fontos kérdés, mennyire reális az, hogy hamarosan feláll egy új nemzeti légitársaság. A kormány eddig is ezen dolgozott. A különböző partnerekkel, legyen az kínai vagy éppen európai soha nem a Malév megmentése szerepelt a napirenden, hanem a Malév menedzselt bedöntése és egy új társaság létrehozása. Jelen pillanatban a tárgyalások megrekedtek, gyakorlatilag nincsen napirenden semmilyen ígéretes kezdeményezés senkivel. A fapados piacra nem érdemes új céggel bemenni, ott nagy tapasztalattal bíró, hatékony piaci szereplők dolgoznak, velük nehéz lenne versenyezni.

malév (malév)
Fotó: Kummer János

A nemzeti tőke összefogásával életre lehelt légitársaságnak azonban lehet realitása. Jó példa erre az olasz Alitalia esete, ahol az egykori olasz légitársaság a Malévhoz hasonló bizottsági eljárás után felszámolás alá került, majd a korábbi géppark és járatmennyiség 50-60 százalékát felélesztette egy új, olasz nagyvállalkozók összefogásával létrehozott Alitalia. Amikor a Malév stratégiailag kiemelt státuszt kapott, akkor voltaképpen az Alitalia-modell fele valósult meg, vagyis a légitársaság államilag kontrollált csődeljárására nyílt esély, ám sajnos jelenleg nincsen életképes terv egy új magyar légitársaság létrehozására.

Járatok

A légiközlekedésben jártas szakemberek tudták, hogy a Malév csődbe megy, nem véletlen, hogy már a leállás napján sorban érkeztek a bejelentések, hogy melyik cég, milyen új járatokat indít Budapestről. A piac remélhetőleg betölti hamar az űrt, igaz, a Malév egyelőre biztosan hiányozni fog. Kényelmes időpontokban, adott városok legjobb reptereire repültek a Malév gépei, sok-sok olyan európai fővárosba is, ahová nem feltétlenül lép majd be piaci alapon más társaság.

A fapados cégek bővítik kínálatukat, az árak nem rosszak, de a szokásos fapados zárójelekkel. A héten egyszer-kétszer mennek csak a gépek, a nap legelején vagy a legvégén, és bizony az, amit adott nagyvárosnak vagy fővárosnak hirdetnek, nem ritkán egy a fővárostól 80-100 kilométerre elhelyezkedő reptér. Fiataloknak, turistáknak nem rossz, üzletembereknek, folyton utazóknak már kevésbé vállalható kényelmetlenségek.

Egyenleg

A Malév költségvetésre gyakorolt hatását soha, senki nem tudta pontosan számszerűsíteni. Annyi az áttételes hatás, hogy ez nem is könnyű, de igazán erős kísérlet sem készült, vagy legalábbis nem vált publikussá. Az első napok tapasztalatai alapján a szállodák is sok veszteséget szenvedtek el, hiszen a hirtelen támadt zavarban sokan nem jutottak el Budapestre. Később ez a hatás már nem fog fájni, de ha a fél világgal olcsó és gyors összeköttetést jelentő Malév kiesik, akkor biztosan csökkenhet Budapest turisztikai vonzereje. Ha már át kell szállni, ha már csak rosszabb napszakban lehet jönni, sok olyan turista kieshet, aki nem kifejezetten Budapestre készült, csak leült az internet elé és keresett egy minden szempontból jó hétvégi utazási célpontot.

A Malévhoz kapcsolódó adóbevétel is visszatérő érv volt az állami szerepvállalás mellett. Az adóbevétel valóban ki fog esni, de várhatóan csak részben folyik be máshonnan. Mert ha egy egykori Malév-alkalmazottat átvesz például a Ryanair, akkor a közterheket ugyanúgy megfizetik, mint eddig a Malév. Igen ám, de az biztos, hogy az utasforgalmat részben olyan társaságok fogják átvenni, amelyek nem (vagy nem olyan mértékben) növelik magyar létszámukat, mint amennyi állás megszűnik a Malév kiesésével. Ráadásul a Malév szinte fapados, de mindenképpen nyomott árakkal dolgozott, amely árképzés nagyban meghatározta, hogy a versenytársak mennyire „szállhatnak el” a budapesti jegyáraikkal. Sajnos, jó eséllyel drágulhat a repülés az új helyzetben.

A Kopint-Tárki Zrt. mindenesetre úgy számol, hogy azzal a dupla hatással, hogy kiesnek a külföldiek magyar cégtől vett jegyei (csökken a magyar export), és a belföldieknek is külföldről kell jegyeket venni (nő az import) összesen 108 milliárd forintos külkereskedelmi egyenlegromlás következhet be.

És a nagy tételek

A Malév csődje még két komoly hatást von magával. A Budapest Airport privatizációjához kapcsolódott egy olyan hitelezői szerződés, amelyet a német Hochtief vezette konzorcium kötött a hitelező bankokkal. Ebben a magyar állam azt garantálta, hogy amennyiben az állam hibájából ellehetetlenül a budapesti reptér helyzete, akkor az állam az időközben végrehajtott beruházások figyelembevételével is visszavásárolja a Budapest Airportot. Ez döbbenetes összeg lenne, ugyanakkor a jogászok szerint nehéz lenne az államon ezt a pontot érvényesíteni. Hiszen aligha nevezhető ellehetetlenülésnek az a helyzet, amikor a reptér 40 százalékát adó légitársaság kiesik, ha eközben más társaságok pedig pótolják a forgalmat.

A másik kemény dió, az orosz állami fejlesztési bank, a VEB kezelése. A Malévot legnagyobb mértékben finanszírozó bank mintegy 100 millió eurója után fut. Valójában a magyar állam joggal mondhatja, hogy mindent megtett azért, hogy a Malév minél tovább működjön, de a bizottsággal nem lehet szembe menni. Ez így korrekt, de azt is mindenki tudja, hogy amennyiben egy orosz állami szereplő úgy érzi, hogy sérelem érte a magyar állam részéről, könnyen a nagypolitika színterére emelheti az elszámolási vitát.

Címkék: malév

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Single mother walking in city tunnel with baby in stroller.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.