A magyaroknak 2011 végén leginkább egzisztenciális félelmeik voltak: az emberek 74 százaléka a munkanélküliséget, 68 százaléka az elszegényedést tekintette a legnagyobb problémának. A szegénység miatt főképpen az alacsony iskolázottságúak és az idősek aggódnak, és a nők jobban tartanak tőle, mint a férfiak – olvasható az Ipsos csoport felmérésben.
A világ 27 országában, a felnőtt lakosságot reprezentáló mintán készült közvélemény-kutatás szerint a harmadik legfőbb gond a magyarok számára a korrupció; érdekes adat, hogy a múlt év elején az ezt nehezményezők aránya 53, az év végén 42 százalék volt.
Az egészségügyi ellátás romlásától való félelem jóval kevesebb magyarra volt jellemző tavaly: év elején a lakosság 26, év végén 30 százalékára. Az előbbieknél még kisebb arányban érezték aggasztó mértékűnek a bűnözést és az erőszakot (2011 elején 15, év végén 22 százalék), valamint az erkölcsi értékek devalvációját (13 és 17 százalék).
Az iskolázottság emelkedésével egyre nő a morális szempontok súlya; a diplomások több mint negyede a négy legnagyobb gond közé sorolta az erkölcsi hanyatlást.
Ezekhez képest a globális tényezők – mint a fenntarthatóságot biztosító programok, a jóléti államok esetleges megszűnése, a környezeti veszélyek vagy a klímaváltozás – sokkal kevesebb, legfeljebb egytizednyi magyarnak jelentettek problémát 2011-ben.
A kvalifikáltabb rétegek és a fiatalok az átlagosnál valamivel nagyobb gondnak tartják a globalizáció esetleges negatív következményeit, de ezek a tényezők náluk is a rangsor végén találhatók.
Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint a világ más országaiban is a munkahely elvesztésétől és a szegénységtől tartanak leginkább az emberek, de kisebb arányban, mint Magyarországon. A globális nehézségek esetében fordított a helyzet: bár külföldön is az ilyen félelmek állnak a lista végén, az ezeket említők aránya valamivel magasabb.
