A Magyar Nemzeti Bank a napokban a deviza alapú hitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál – mondta Simor András, az MNB elnöke vasárnap az MTI-nek.
70 és 54 százalék
Az új szabályozás a törlesztés és a jövedelem olyan maximális arányát határozza meg, amely hosszabb távon is biztosítja a biztonságos törlesztést. Másrészt szigorú szabályokat ír elő a fedezettség tekintetében. A jelzáloghiteleknél a forintalapú hitelek esetében az ingatlan piaci értékének 70 százaléka lenne a hitel felső határa, míg a devizahiteleknél – kifejezve azt, hogy azoknál nagyobb a kockázat – az euróalapúaknál a piaci érték 54 százaléka, az egyéb devizáknál pedig még ennél is alacsonyabb lenne a kiutalható hitel nagysága.
Az utóbbi időben megmutatkozott az is, hogy a gépjármű-hitelezésnél a hosszú futamidők elterjedése jelentősen növeli e hitelek kockázatát. Ezért a jegybank által javasolt szabályozás az autóhitelezésnél öt évben határozná meg a hitellejárat maximális tartamát. Ez az a hossz, amely a futamidő teljes idejére biztosítani képes azt, hogy meglegyen a hitel megfelelő fedezettsége – vélte Simor.
Önként nem ment
A javasolt szabályozás célja egyfelől az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta, illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata – mondta a jegybank elnöke, aki Isztambulból a Nemzetközi Valutalap és a Világbank közgyűléséről telefonon nyilatkozott.
Simor kitért arra is, hogy korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy azok önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhető ez a cél, de az egyeztetésekből az tűnt ki, hogy a hitelintézetek nagyon eltérően viszonyulnak e kérdéshez. Így miután a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerűbb lenne szabályozóeszközökkel megoldani, a jegybank szakemberei is e megoldást javasolják a kormánynak.
