Nagy Márton az MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról című elemzését ismertetve elmondta: ezzel együtt egy “stressz forgatókönyv” bekövetkezése esetén várhatóan 0,7-0,9 milliárd eurós pótlólagos tőkeigényre, azaz ekkora összegű tőkeemelésre lenne szüksége a magyar bankrendszernek. Elmondta: a jegybank az idei makrogazdasági alappályát 290 forint/euró árfolyammal, illetve 3,5 százalékos GDP visszaeséssel számolta ki, ehhez képest a stressz forgatókönyv 15 százalékkal gyengébb forint/euró árfolyammal, és 7 százalékponttal nagyobb GDP visszaeséssel kalkulál.
Az esetleges pótlólagos tőkeemelésre elegendő lesz az az összeg, amelyet az Országgyűlés törvényben is rögzített a banktámogató csomagban – mondta Nagy Márton. Ebben 300 milliárd forintot határoztak meg a törvényhozók a hazai bankokban esetleg megvalósított állami tőkeemelésre.
Nagy Márton kifejtette: a magyar bankrendszert tekintve az anyabankok elkötelezettsége, a különböző kormányzati és jegybanki lépések jelentősen javították a hazai pénzintézetek forint- és devizalikviditását. Így a likviditási megfontolások napjainkban már kevésbé befolyásolják a hitelezési döntéseket, a bankok gyakorlatában azonban csökkent a kockázatvállalási hajlandóság. A hazai bankok tőkehelyzete stabil, de a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés hatására egyes bankoknak fel kell készülni arra, hogy esetleg szükségük lesz tőkebevonásra – elemezte.
Arról is szólt, hogy az elmúlt évek jelentős banki nyereségei, az ebből visszaforgatott pénzösszegek hatására a hazai bankok ugyan stabilak, de a gazdasági visszaesés, a leértékelődött forintárfolyam, az emelkedő devizahitel törlesztő részletek miatt romlik a banki hitelportfoliók minősége, ami kihat a banki jövedelmezőségre és “nyomás alatt tartja a tőkehelyzetet” is.
A szakértő rámutatott: Magyarországon számos hitelintézet úgynevezett aktív tőkemenedzselést folytat, vagyis a jogszabályban előírt tőkeminimumon tartja szavatoló tőkéjét és csak a legszükségesebb esetben emeli azt, mert általában is megdrágult a tőke a gazdasági életben.
Elmondta azt is, hogy jelentős gond a háztartások nagyarányú devizahitel-állománya, azt nagyrészt svájci frankban vették fel a háztartások, mintegy 150-160 forint/svájci frank árfolyamnál, azonban napjainkra mintegy 200 forint körül alakul a svájci frank kurzusa, ez hozzávetőleg 25-30 százalékkal is megemelte a havi törlesztő részleteket az egyes családok esetében.
Nagy Márton elmondta: a kockázatokat csökkenti, hogy a hazai bankokat régiós összevetésben kifejezetten jó minőségű portfólió jellemzi. Olyannyira, hogy a régióban Magyarország az egyik legjobb ebben a vonatkozásban, vagyis a magyar bankrendszer teljes hitelportfólióján belül a rossz hitelek aránya tavaly alig haladta meg a 2 százalékot.
Emellett az is kedvező, hogy a jelzáloghitelek esetében az átlagos hitelfedezeti arány 65-70 százalék, ezzel igen jól áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban – húzta alá Nagy Márton.
