A klímapolitikát legalább olyan fontos szintre kell emelni a belpolitikai közbeszédben, mint amilyennel az egyensúlyi, illetve reformpolitika bír – hangoztatta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter.
Magyar akcióterv
A globális felmelegedés megfékezése, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás céljából tárcája a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal 10 pontos akciótervet dolgozott ki. Kezdeményezéseik között szerepel a közbeszerzési és az adórendszer „zöldítése”, a megújuló energiaforrások kutatásának kiemelt támogatása, a katasztrófavédelem rendszerének és jogszabályainak felülvizsgálata, és egy éghajlatvédelmi nemzeti bizottság felállítása.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter jelezte, hogy a hosszú távra feladatokat kijelölő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete még az idén Országgyűlés elé kerül.
Élen jár az unió?
Az uniós környezetvédelmi miniszterek keddi találkozóján valamennyi tagállam elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében az EU 2020-ig a széndioxid kibocsátásának ’90-es szinthez képest 30 százalékos csökkentésére kívánja rávenni a fejlett világot. Az unió ugyanakkor egyoldalú vállalásként ugyancsak 2020-ig 20 százalékos csökkentést tesz, de a teherviselés egyes országokra jutó hányadát később tárgyalják meg – írja a Bruxinfo.
Miért csak 20 százalékos csökkentést irányzott elő az unió saját maga számára, ha valóban élen akar járni a klímavédelemben, és komolyan gondolja a globális kibocsátási szint 30 százalékos mérséklését? – fogalmazta meg kételyeit a FigyelőNetnek Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa. A szakember szerint az uniónak példát kellene mutatnia, senki nem gondolhatja komolyan, hogy a világ többi országa „felülvállalja” az uniót.
Vonakodó magyarok
A konferencián Lengyelország, Magyarország és Finnország kételyeit hangoztatta a bizottság javaslataival szemben. A vonakodás legfőbb oka az volt, hogy a javaslatból nem tűnt ki világosan, hogy az egyes országoknak mekkora erőfeszítést kell majd végrehajtaniuk.
Arról is vita alakult ki, hogy az 1990-es év maradjon-e a viszonyítási alap. A német környezetvédelmi miniszter szerint a nemzetközi szinten bevállalandó 30 és a 20 százalékos kibocsátás-csökkentésre továbbra is ez a dátum lesz a referenciaidő, míg a teherviselés tisztázásakor majd eldöntik, hogy milyen referencia időszakokat alkalmazzanak az egyes országok számára.
Konkrétumok nélkül
A klímaváltozással összefüggő másik kérdés volt a légiközlekedés bevonása az unió üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Ugyancsak „régi terv”, hogy az új személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátát 2012-re 120g/km-es értékre kell csökkenteni – ma ez az érték átlag 160 gramm kilométerenként.
A tanácskozáson végül egyik közlekedési témában sem született konkrét döntés, a jegyzőkönyvek tanulsága szerint az autók kibocsátása szóba sem került. A légi közlekedéssel kapcsolatban a miniszterek annyit fogalmaztak meg: foglalkozni kell a kérdéssel – mondta Botár Alexa.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
