Csütörtökön széleskörű stratégiai szövetség alapításáról írt alá szándéknyilatkozatot a CEZ áramszolgáltató és a Mol – közölte késő délután az olajtársaság. „A szövetség keretein belül a két vállalat közösen gáztüzelésű hő- és villamosáram-termelő erőműveket fog építeni és működtetni. Az együttműködés első lépéseként várhatóan megvalósuló erőművek elsősorban gáz- illetve finomítói melléktermékek elégetésével termel majd hőt és villamos energiát a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítói telephelyein.” – olvasható a közleményben.
A vegyes vállalat a Mol számára lehetőséget teremt energia-költségei csökkentésére, illetve tovább növeli finomítói komplexitását is. Ugyanakkor a Mol legjelentősebb piacai egybeesnek a CEZ nemzetközi expanziós célpiacaival – indokolja a szövetségezt a magyar olajcég közleménye.
A dokumentum szerint „Az együttműködés keretein belül a CEZ a közeljövőben legfeljebb 10 százalékot elérő részesedést szerez majd a Molban, és ezzel összefüggésben további pénzügyi tranzakciókra is sor kerülhet. Ugyanakkor a megállapodás nem tartalmazza kereszt-tulajdonlás kialakítását.” A további tárgyalásokat követően a végleges megállapodás két hónapon belül várható.
Miért kell a Mol?
Az elemzők azonban nem látják különösebben izgalmasnak a közös terveket. „Stratégiai szempontból nem látom túlzottan indokoltnak, hogy a Mol és CEZ együttműködjenek” – mondta el még az együttműködés hivatalos bejelentése előtt Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője FigyelőNetnek.
Úgy véli, hogy a közös projekt akkor volna előnyös a CEZ számára, ha Magyarországon építenének erőműveket a Mollal; így nagyobb eséllyel számíthatnak politikai támogatásra. Más esetben azonban egyelőre semmi nem látszik indokolni, hogy a Molt bevonják. Az elemző hozzáteszi: egyelőre még nem született döntés Magyarország végleges energiastratégiájáról, így az sem biztos, hogy Magyarországnak szüksége lenne még egy nagyobb erőműre. Ha például épül egy második atomerőmű Magyarországon, akkor biztosan nem. Ha pedig kis kapacitású erőműről volna szó, annak nincs stratégiai jelentősége sem a Mol, sem a CEZ szempontjából.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Befektetési Zrt. elemzője lát némi esélyt a szinergiára a két cég között. „Ha a CEZ valóban be akar lépni a magyar piacra, akkor hozzáadott értéket képviselhet a Mollal való együttműködés. A Mol oldaláról azonban semmilyen előny nem látszik” – teszi hozzá.
Pénzügyileg jó a Molnak
Sarkadi ugyanakkor nem látja még, hogy ha tényleg létrejönne megegyezés a két cég között, akkor az milyen formában történne meg. Abban azonban biztos, hogy a Mol úgy nem adná el részvényeit, hogy utána ne legyen befolyása a pakettra. Az elemző csak azt a verziót tudja elképzelni, hogy a Mol vételi (visszavásárlási) opcióval adja el saját részvényeit. Azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy a Mol saját részvényeinek egy részét a cseh államnak adja CEZ-részvényekért cserébe. Ezek azonban, amíg nem jön konkrét megerősített hír, csak elemzői találgatások.
Herczenik szerint ha a CEZ Mol-részvényeket vásárolna, az nagyon jól jönne a Molnak. Így ugyanis „megszabadulna” sajátrészvény-állományának egy részétől, és így pénzhez juthatna. Ebben az eseten folytathatja sajátrészvényeinek vásárlását, ha pedig eléri az 50 százalék + 1 részvényt, akkor végleg megnyerte a csatát az OMV ellen. Ugyanakkor a CEZ szempontjából ez a tranzakció nem sok előnyt tartogatna. A Mol körülbelül 28 500 forint környékén vette a részvényeit, így körülbelül 30 ezer forintos szinten érné meg értékesíteni. Ha a CEZ ennyiért vásárolna, azt nehezen tudná tulajdonosainak megmagyarázni. Azonban az esetleges vásárlásról szóló hírek mindenképpen támogatják a Mol árfolyamát.
