Ritkán tévednek
Tavaly az APEH 866 vagyongyarapodási vizsgálatot végzett, amelyből 618 esetben állapítottak meg adóhiányt, vagyis a vizsgálatok 71 százaléka bevételt hozott az államnak. A megbírságoltak 5,9 milliárd forintnyi adókülönbözetet – átlagosan fejenként 9,7 millió forintot – fizettek be adóhiány címén, 2,1 milliárdot pedig adóbírságként, 1,7 milliárdot pedig késedelmi pótlékként. Január közepén az APEH adatai szerint 2350 vagyongyarapodási vizsgálat folyt, vagyis a kormányfő által elvárt évi 10 ezer vizsgálat reálisnak tűnik.
A cégtulajdonos egy időszak – esetleg csak a könyvelésben jelentkező – veszteségét személyes befizetéssel, azaz tagi kölcsönnel pótolhatja, hogy a cég mérlege egyensúlyba kerüljön. Ha ilyesmi szerepel a vállalkozás könyveiben, ráadásul a tulajdonos minimálbérért dolgozik, akkor az adóhivatal megérdeklődi: hogyan sikerült a minimálbérből megélni és még finanszírozni a társaságot? Ha a válasz nem kielégítő a hatóság számára, ráadásul a tulajdonos értékes ingóságokkal vagy ingatlanokkal is rendelkezik, akkor megindul a vagyonosodási vizsgálat.
Kérhetünk segítséget
A vagyonosodási vizsgálat egy, az adózónak küldött kérdőív kitöltésével kezdődik: az APEH az adózó jövedelmi helyzete és életvitele iránt érdeklődik, majd ezt követi a revizor előtti első beszámoló.
Az adóhivatal tájékoztatása szerint a bizonytalanok ügyvéddel, adószakértővel együtt is megjelenhetnek a revizorok előtt, sőt a szakemberek helyettesíthetik is az adózót, csakúgy, mint nagykorú alkalmazottja.
Forrásaink szerint egyébként a revizorok kultúráltan és korrektül viselkednek, egészen addig, amíg valaki látványosan nem nézi hülyének őket, vagyis például nem magyarázza el, hogyan gazdálkodhatók ki luxusjavak minimálbérből.
Meggondolt nyilatkozat szükséges
A vagyonosodási vizsgálat elején az adózónak nyilatkozatot kell tennie vagyonának eredetéről; bár ez a nyilatkozat később visszavonható, az APEH munkatársai nyilván figyelembe veszik azt is, hogy az adózó a vizsgálat melyik szakaszában gondolta meg magát – közölte lapunkkal az adóhivatal. A procedúrát ismerő vállalkozások számára mindez azt jelentette, hogy a vagyon eredetére adott első magyarázat később már nem változtatható meg büntetlenül.
A tavalyi ellenőrzések tapasztalatai szerint a vizsgált személyek látszólag nehezen indokolható vagyongyarapodásukat gyakran korábbi megtakarításaikkal, örökséggel, kölcsönökkel, vagy szerencsejátékból származó nyereménnyel magyarázták – közölte az APEH. A hivatal ilyen esetekben gyakran kapcsolódó vizsgálatokat rendel el, vagyis az általunk megkérdezet vállalkozók tapasztalatai szerint a kölcsönt nyújtók személyében a beidézett adózó megnevezi a következő vagyonosodási vizsgálat alanyát. Az APEH szerint az sem jelenthet kibúvót, ha valaki külföldi magánszemélyt nevez meg hitelezőként, mert ilyenkor az adott ország adóhatósága kezd vizsgálódni.
Ha a revizorok a vizsgálat során a vagyongyarapodás hiteles forrását nem találják, úgy azt feltételezik, hogy nem adózott jövedelemből gazdagodott a vizsgált fél. Ilyenkor az adott év szabályai szerint adót vetnek ki az eltitkolt jövedelemre, amit büntetéssel és késedelmi kamattal sújtanak. Ha a vagyonosodási vizsgálat eredménye jogerőssé válik, a megbírságolt adózónak 15 napon belül fizetnie kell; indokolt esetben kérhető részletfizetést is.
