A javaslat a katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítás kritériumainak megváltoztatását tartalmazza majd, hiszen a jelenlegi, többféleképpen értelmezhető rendelkezés nem szolgálja kellően a bajba jutott emberek megsegítését – mondta magyarázatként Mádi László, az ellenzéki párt nyírségi politikusa.
Kifejtette: a szabolcsi önkormányzati közgyűlés és a védelmi bizottság elnöke az április végi, május eleji 90-100 százalékos arányú fagykár után kezdeményezte a térség katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítását, amit az illetékes tárcaközi bizottság csütörtökön elutasított.
A minisztériumok munkatársaiból álló testület – tette hozzá a képviselő – azért mondott nemet, mert szerintük „a védekezés időszakára vonatkozóan lehet elrendelni a katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítást”.
Mádi László úgy vélte: „ez a magyarázat elfogadhatatlan, életszerűtlen a tavaszi fagykár esetében, amikor éjjel, néhány óra leforgása alatt pusztít el mindent a természeti csapás, s utána már nincs semmilyen mód védekezésre, csak a károk összesítésére”.
Fülöp István hozzáfűzte: azért kezdeményezte a megye katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítását, hogy gyors, megfelelő mértékű kárenyhítést kapjanak a gyümölcstermelők, akiknek a kára az eddigi összesítés alapján 14,5 milliárd forint a régióban.
„Így lehetőség lett volna a szűkös agrárköltségvetés kiegészítésére a vis maior alapból, sőt uniós és ENSZ-támogatást, vagy segélyt is kérhetett volna az ország a bajba került emberek megsegítésére” – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte: nemcsak termelői kárról van szó, hanem arról is, hogy a szüret elmaradása miatt tízezrek nem kapnak majd idénymunkát a gyümölcsösökben, a feldolgozó üzemekben, csőd fenyegeti a növényvédelmi és -ápolási cikkeket forgalmazó kereskedelmi hálózatot, sőt veszélybe kerülnek a termelői alapok, a pénztelenség miatt nem gondozzák az ültetvényeket a gazdálkodók.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
