Jelentős mértékű, 6,8 százalékos a hazai átlagos reáljövedelem-csökkenés. Valamelyest képszerűen ezt úgy lehetne megragadni, hogy míg tavaly az átlagfizetésből százegységnyi fogyasztásra tellett, idén már csak 93,2-re. Bár a statisztika szerint egyes ágazatokban az átlagot jóval meghaladta a jövedelem emelkedése, ám ezekben az ágazatokban dolgozók sem élnek jobban, mint tavaly.
Az idei év első négy hónapjában a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedése mellett – 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH statisztikája szerint az átlagot meghaladó mértékben, 10,8 százalékkal nőttek a nettó keresetek az építőipar, 5,1 százalékkal a kereskedelem-javítás, 4,4 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és 3,7 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban.
Reálbérbér-növekedés (2,2 százalékos) a statisztika szerint egyedül az építőiparban történt. Sajnos azonban ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkavállalók legalább ebben az ágazatban jobban élnének valamivel, mint tavaly.
Bérnövekedés papíron
Tipikusan olyan ágazatokban történt az átlagost meghaladó mértékű bérnövekedés, ahol jellemzően nagy számban fordul elő a „zsebbe fizetés”. Ezekben az ágazatokban a létszámadatok is felfelé mozdultak, sok eddig feketén foglalkoztatott munkavállalót bejelentettek a munkaadók – mondta el véleményét a FigyelőNet kérdésére Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője. A tavalyi kormányzati intézkedés, a dupla minimálbér utáni járulékfizetés kötelezettsége is érezteti hatását.
Hanti Erzsébet szerint azon vállalkozások nagy részénél, amelyek a tavalyi intézkedés hatására emelték föl dolgozóik bérét a dupla minimálbér szintjére, munkajogilag valószínűleg nem volt, s talán most sincs minden rendben. (Mint emlékezetes, meghagyták a vállalkozásoknak azt a lehetőséget, hogy továbbra is a minimálbér után fizessék a dolgozók járulékait, ám az adóhatóság szakemberei éreztették nyilatkozataikban, hogy a lehetőséggel élő vállalkozók jó eséllyel számíthatnak adóellenőrzésre.)
Jó hír tehát, hogy az átlagot meghaladó mértében nőttek a keresetek némely ágazatokban, mert fehéredik a gazdaság. Rossz hír viszont, hogy az ágazatok érintett dolgozói nem keresnek többet – villantotta föl az érem mindkét oldalát Hanti Erzsébet.
Az MSZOSZ szakértője hozzátette: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly meghozott döntéskor, amely 6-8 százalékos bérnövekedést irányzott elő, a munkavállalói oldal még nem sejtette, hogy a bérnövekedés ennyire magas inflációval és ilyen nagymértékű elvonásokkal társul majd, amelynek eredménye végül a drasztikus reálbérromlás, a munkavállalók romló életszínvonala lesz.
