Benedek Tibor csapata kiváló védekezést bemutatva, nem foglalkozva az ismét szembetűnő aránytalansággal, ami a kiállításokat illeti, meggyőzően verte meg 11-10-re az olimpiai bajnok horvát válogatottat a világbajnokságon. Ezzel döntőt játszhat Barcelonában, mint ahogy tette ebben a városban 2003-ban is.
A meccs után a hősöket – mert tényleg azok – kérdeztük:
„Nem is nagyon tudom szavakba önteni, hogy mit érzek most. Azt mondanám, hogy nem a taktikánkkal vertük meg őket, hanem a szívünkkel. Végig hajtottunk, tartottuk magunkat akkor is, amikor a bírók segítették őket a kiállításokkal. Ez sem tudott megállítani minket” – mondta kissé elcsukló hangon Bedő Krisztián, aki néhány hete még a juniorválogatottal készült az augusztusi szombathelyi világbajnokságra, majd Kis Gábor sérülése miatt került be az utazókeretbe. (Ettől még Horkai György is számíthat rá, és lehet, hogy felnőtt vb-arannyal a zsebében csatlakozik majd a fiatalokhoz.)
Fotó: MTI
„A csoportmeccsek után kicsit elkezdtük újra, felépítettük magunkat, előjött az a munka, amit belefektettünk, és működnek azok a dolgok, amiket megbeszéltünk. Ráadásul el is hisszük, hogy megy. Ezt egyébként látom az ellenfeleken, hogy ők viszont még nem hitték el, hogy mi tudunk ilyen jól játszani. Meglepődnek rajta. Az, hogy hiszünk egymásban, az egyik legfontosabb záloga a sikernek” – árulta el a siker egyik kulcsát kérdésünkre Madaras Norbert.
Varga Dánielt arról kérdeztük, csapatkapitányként kellett-e valamit tennie, akart-e egyáltalán a meccs reggelén vagy a nap folyamán tenni valamit, ami esetleg előrevetítheti a sikert:
„Nem a ma reggelt, hanem a tegnap estét emelném ki. Akkor és ott összeállt minden ahhoz, hogy itt most ki tudjuk hozni a maximumot. Úgy látszik, a maximum ma elég volt. Tizennégyen leültünk, és nagyon nagyon figyeltünk Tibire” – mondta Varga Dániel, aki csodás passzt adott testvérének, Varga Dénesnek a meccs derekán, és abból született a meccs egyik legszebb találata.
Fotó: MTI
„Az, hogy ott mi hangzott el, az most nem fontos, belső dolgok. A lényeg ez a meccs, és az, hogy a srácok szívből játszottak, és küzdöttek egymásért, hittek egymásban. A döntőben is erre a fegyelemre lesz szükség, mert semmit nem adnak ingyen” – tette hozzá Benedek Tibor szövetségi kapitány.
A meccs egyik főszereplője az ismét remekül védő Nagy Viktor volt, aki így nyilatkozott az újságíróknak:
„Ez egy tökéletes meccs volt számomra, hiszen nyert a csapat. Két nappal ezelőtt sok mindenben fejlődtünk, mentálisan és egyéb szempontból is léptünk egyet előre. Nagyon boldog vagyok, de nagyon fáradt is egyben.”
Igaza lehet Madaras Norbertnek, mert a horvát válogatott tagjai tényleg nem hihették el, hogy ennyire jó lehet a magyar válogatott:
„Nem tudom, mi történt. Tartottuk a lépést egy ideig, de aztán csak futottunk utánuk. Az igazság az, hogy nem lehet mindig csak nyerni” – bölcselkedett Niksa Dobud, aki kőkemény volt az egész meccs alatt.
„Ha belőjük a két büntetőnket, akkor minden másként alakul. Csak magunkat vertük meg” – így Maro Jokovic, akinek szerencsére nem ment a lövés ezen a találkozón, az egyik ötméterest éppen ő hagyta ki.
Josip Pavic, a horvátok kapusa: „Ez egy nagyon kemény és szoros meccs volt, ahol a védekezésnek volt óriási jelentősége. Nagyon sok hibával játszottunk, és hát kihagytunk két büntetőt is. Javulnunk kell a következő meccsig, meg kell nézni ennek a találkozónak a felvételét, és fel kell készülni a bronzmeccsre. Inkább Montenegrót választanám, ha tehetném, mert ellenük nagyobb esélyt látok a győzelemre”.
A magyar válogatott szombaton este játssza a világbajnoki döntőt Barcelonában, Montenegróval, méghozzá 22 óra 15 perctől (!).
