A bányajáradék mértékét a 14 évvel ezelőtti világpiaci árak alapján állapították meg, azóta azonban jelentősen változtak az árak – indokolta Garamhegyi Ábel a bányászatról szóló törvény módosítását az előterjesztés általános vitájában. Emlékeztetett rá, hogy 1993-ban a bányatörvény a kőolaj és a földgáz kitermelt mennyisége után fizetendő járadékot egységesen 12 százalékban állapította meg.
Az olajárak 1993-ban 16-17 dollár körül mozogtak, 2006-ban azonban már meghaladta a hordónkénti 70 dollárt, és hasonló a helyzet a földgáz esetében is. A tartósan magas olajárak indokolttá teszik a 12 százalékos bányajáradék 30 százalékra emelését – mondta Garamhegyi Ábel. A politikus szerint a járadékemelés nem jár együtt a gáz árának emelésével, mert a gázárat nem a magyarországi kitermelés, hanem az importár határozza meg.
A Molnak jól jöhet
A járadékemelés nem érinti a nagy mélységű, nem konvencionális eljárással termelt földgáz járadékát, és 12 százalék maradna a nagy inertgáz tartalmú – alacsony éghető gáztartalmú – földgáz járadéka is. Podolák György (MSZP) szerint a bányajáradékot emelni kell, csak annak mértéke kérdéses. Mint mondta, az a helyes, ha a bányavállalkozó által kitermelt szénhidrogénekből származó nagyobb haszonból az állam is nagyobb mértékben részesedik.
Fónagy János (Fidesz) kifogásolta a bányajáradék emelését. Megjegyezte: ha nő a gáz ára, akkor a bányajáradékból származó bevétel is nő, mivel meghatározott százalékot kell fizetni. Úgy vélte, 20 százalék fölötti bányajáradékkal a világ egyetlen egy pontján sem lehet találkozni. Fónagy János szerint a magas bányajáradék egyik indoka az lehet, hogy a Molnak 15 éves megállapodása van arról, hogy mentesül a bányajáradék-emelés alól.
Nem készült hatástanulmány
Az elképzelhető, hogy a bányajáradék emelése is a Mol maradék magyar tulajdonának védelmét szolgálja – vélekedett a politikus, megjegyezve: a piacon maradó cégek a megemelt bányajáradékot beépítik áraikba. Lakos Imre (SZDSZ) azt mondta: pártja aggályosnak tartja a bányajáradék ilyen mértékű emelését, és javasolja, hogy módosítsák az ezzel kapcsolatos paragrafust. Hozzáfűzte: csak olyan mértékben lehet emelni a járadékot, amely nem rontja az ellátás biztonságát.
Katona Kálmán (MDF) egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy át kell gondolni a bányajáradék 30 százalékra emelését. Nem azt mondom, hogy a 12 százalék nem kevés, de a 30 százalék sok – fogalmazott. Szanyi Tibor (MSZP) hiányolta, hogy az előterjesztéshez nem készültek hatástanulmányok.
