Az összes nagyüzemi módon tenyésztett állatfaj közül a csirkék szenvednek a legtöbbet: a „tojásgyártásra” tartott madarakat zsúfolt ketrecekben rabosítják, az úgynevezett húscsirkék a túltenyésztés mellékhatásaként számos egészségügyi problémával küszködnek, és hasonlóan a tojókhoz, eleve rövid életük tele van fájdalommal és szenvedéssel – mondta el a FigyelőNet kérdésére Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója.
Letojt tyúkok
A csirke természetes módon 80-85 nap alatt éri el kétkilós vágósúlyát. Mint a videón is látható, a hibrid hús-, vagy brojlercsirkék mindössze negyven nap alatt híznak ekkorára, és a fogyasztói elvárásoknak megfelelően leginkább a combjuk és a mellük fejlődik abnormális mértékben. Bár őket nem szorítják szűk ketrecekbe, a hirtelen, természetellenes növekedés miatt szív és érrendszeri problémák, tüdőelégtelenség keseríti az életüket. Csontjuk fejlődése sem tud lépést tartani a súlygyarapodással, ezért legtöbbjük sánta, törött lábakkal él – fogalmazott Pencz Levente.
A boltokban kapható legtöbb tojás „édesanyját” 4-5 társával együtt tartják egy ketrecben, ahol egy tyúkra akkora terület jut, mint egy A/4-es papírlap: az állat gyakorlatilag természetes ösztöneit sem tudja kiélni, szárnyait sem képes megmozgatni. Másfél éves korukig tartják őket a ketrecben, amikorra teljesen „kimerülnek”, majd a „kifutó állományt” levágják. A szakszóval letojt tyúknak nevezett állatokat háztáji gazdaságoknak is felajánlják megvételre, ahol – az állatvédők tapasztalatai szerint – hamar rendbe jönnek, felhíznak. A tyúkok egyébként 10-15 évig is élhetnek.
Tojásgyár (Forrás: Fauna)
A brojlercsirkék esetében még nagyon messze a segítség: az uniós országok körülbelül fele-fele arányban támogatják és ellenzik, hogy ezen a területen az állatok érdekét szolgáló szabályokat alkossanak – mondta a szakértő. Ketrecben tartott tojótársaik előtt azonban már látszik az alagút vége: egy uniós rendelkezés szerint 2012-re meg kell szüntetni a ketreces csirketartást. Ezzel az állatvédők 30 éves harca zárul le az állatok számára eredményesen – állította Pencz.
A tyúk szabadságának ára
Az állati termékek közül a vásárló a tojás esetében foglalhat állást a legközvetlenebbül az állatkínzás ellen. A Magyarországon forgalomba hozott tojásokra ugyanis egy kódot pecsételnek, amelynek első száma a tyúk tartási körülményeit – ketreces, bio stb. – jelöli – hívta fel a figyelmet Pencz Levente. Az EU 2004-ben előírta: minden, az unióban termelt tojáson és annak csomagolásán jelezni kell, hogy az ökológiai, szabad, mélyalmos vagy ketreces tartásból származik – derül ki az egyesület hírleveléből. Az előzetes felmérések bizonyították ugyanis, hogy a fogyasztók többsége hajlandó többet fizetni a szabad tartásból származó tojók, egyébként sokkal jobb minőségű tojásaiért.
Az elsõ számot kell figyelni (FN.hu infografika, forrás: Fauna)
Megváltozott sok külföldi szupermarket üzletpolitikája is: egy részük csak szabad tartásból származó tojást árusít, mások terméklistájukról azokat a termékeket is törölték, amelyek ketreces tojást tartalmaztak az összetevőik között. A „tojáskampányhoz“ olyan óriások csatlakoztak, mint a Coop, a Spar, a Billa vagy a Waitrose. Néhány európai országban még a Mc Donald’s is vállalta, hogy a reggeli menüjében és a szószokban kizárólag szabad tartású tojást használ fel.
Megcsonkított disznók
A nagyüzemben tartott sertéseket is teljesen alárendelik a gazdasági érdekeknek. Legfőbb gond itt is a zsúfoltság, de a hatékonyságot növelő néhány „speciális eljárás” is keseríti a malacok életét – tért rá a húsvéti sonka származására Pencz Levente. A szűken tartott disznók között az agresszió abban nyilvánul meg, hogy lerágják egymás farkát, ezért a kismalacoknak korábban rutinszerűen lecsípték a fogát, levágták a farkát. Ma már ezt csak „indokolt” esetben teheti meg az állatorvos – tette hozzá.
Kocák a kutricában (forrás: Fauna)
A legsanyarúbb helyzetben a vemhes kocák vannak: az ellés előtti hetekben szűk, úgynevezett ellető kutricába zárják őket, ahol az állatok még megfordulni sem tudnak, nehogy agyonnyomják a kicsiket. Disznók esetében ez azért is szomorú, mert ösztöneitől hajtva az anyaállat szülés előtt „fészket”, almot túrna össze kölykeinek. 2013-tól kezdve azonban a mai eljárást is megtiltja az unió: a kocának nagyobb helyet, és almot kell majd biztosítani.
A húsvéti nyuszi igazi élete
A Négy Mancs állatvédő szervezet hat európai országban vizsgálta a húsnyulak életkörülményeit. Akár öt-hat hízónyulat is tartanak irreálisan szűk ketrecekben, amik így képtelenek természetes életmódjuk szerint élni. Nem tudnak rendesen mozogni, megfordulni, aludni. A nyúl természetes körülmények között ugrál, futkározik, lyukat ás. Ezek az ösztönös viselkedési formák a nagyüzemben tartott nyulaknál lehetetlenek.
A ketreces tartás következtében az állatok agresszívak lesznek, megtámadják egymást, húscafatokat szakítanak ki egymás füléből, farkából. A kannibalizmus miatt bekövetkezett halálozási arány rendkívül magas a nagyüzemben tenyésztett nyulaknál – áll a szervezet közleményében. Az állatok egész életüket hosszú sorokban elhelyezett ketrecekben, az ammóniagáztól csípős szagú, napfénymentes üzemekben kénytelenek leélni.
Nagyüzemben tartott nyulak – képgaléria (forrás: Négy Mancs)
Folyamatos elletés
A ketrec éles szélei és a vékony rács, amin a puha bőrpárnájú nyulak állni kényszerülnek, fájdalmas sebeket okoznak. A felvételeken jól látható, az állatok sebei kezeletlenek, fülüket kelések borítják, szemeik véresek, gennyesek. Ezek az állandó gyulladásban levő sebek szörnyű kínokat okoznak az állatoknak, a legtöbbjük már teljesen megvakult. Az elhullott állatok tetemeit a még életben maradt nyulak tapossák.
Az egyoldalú, előre a préselt tápba kevert antibiotikum az állatok testében lerakódik, ezek az erős kémiai szerek nem ürülnek ki: az antibiotikum maradványa az emberi egészségre ártalmas. Az egyoldalú etetés során a nyulak súlyos bélgyulladásos bántalmaktól szenvednek. A tapsifülesek közismertek termékenységükről. Az anyákat 21-28 napos szoptatás után választják el kicsinyeiktől, az anyanyúl néhány nap múlva újabb alomnak ad életet. Az ellés után 11-12 nappal újabb mesterséges megtermékenyítésnek vetik alá őket.
A nőstény nyulak 3-4 hónapos kor körül lesznek ivarérettek, általános törvényszerűség a tenyésznyulaknál, hogy egyik sem idősebb egy évnél. Egy átlagos üregi nyúl akár 5-6 évig is él, mialatt a nagyüzemben tartott nyulak végkimerülésben pusztulnak el a folyamatos elletés következtében, vagy vágóhídra kerülnek, ha nem képesek havonta nemzeni – írja a Négy Mancs.
Állatkínzással spórolunk
Az állatok szenvedésükkel, jó egészségi állapotuk feláldozásával fizetik meg azt, hogy az ember asztalára olcsó hús kerüljön – vonta meg a konklúziót Pencz Levente. Ha korlátozzuk őket a természetes viselkedésformák kiélésében, az nekünk gazdaságilag hatékony, de nekik szenvedés és fájdalom. Ennek nem feltétlenül kellene így lennie: a fejlődő országokban még mindig domináns az a gazdálkodási forma, ami egyébként Európában a világháború előttig szintén megvolt, hogy az állatokat kisméretű, családi gazdaságokban, szabadon tartva nevelik.
A biotojás legfőbb jellemzője hogy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék, amely az Európai Unió vonatkozó előírásainak teljes mértékben megfelel. Ezek szigorúan szabályozzák a tyúkok életkörülményeit is: a kifutón például egyedenként 4 négyzetméternyi területet kell biztosítani, az istállóban egy négyzetméteren legfeljebb hat állatot szabad elhelyezni. Megszabják még például az egy állatra eső etető, itató, ülőrúd hosszúságát, a fészeknagyságot is – mondta el kérdésünkre Élő Zsolt, a biotojástermelésre szakosodott Biolla Kft. ügyvezetője.
Az élet napfényes oldala
A tyúkok naponta kijárnak a legelőre, zöldet fogyasztanak, szabadon kapirgálnak. Nem zárják őket ketrecbe, ahol egész életükben csak ácsorognak, hanem szabadon mozoghatnak nemcsak az istálló területén, hanem az ólakat körülvevő zöld legelőkön. A téli hónapokban a zöldtakarmányt biokertészetből származó tömegtakarmánnyal (cékla, sárgarépa, káposzta, stb.) helyettesítik.
Az állatok génmanipulációtól mentes bioalapanyagokból előállított takarmányt fogyasztanak, ami garantálja hogy az semmilyen kémiai (vegyszer, adalékanyag, színezék, állati fehérje, stb.), vagy szintetikus anyagot nem tartalmaz. A tyúkok nem részesülnek antibiotikumos kezelésekben sem. Az istálló természetes szellőzése, az ülőrudak, a szabadban történő tartózkodás, a biotakarmány fogyasztása és a legelés miatt a tyúkok jól érzik magukat, egészségesek – emelte ki az igazgató.
