A Magyar Reklámszövetség tette közzé azt a felhívást, hogy a szakmai szervezetek és a médiavállalatok csatlakozzanak a következő parlamenti ülésnap előtti tiltakozáshoz. A szövetség azt kérte, hogy a kormány gazdasági céljaihoz a kommunikációs iparágat partnerként kezelje, az Országgyűlés pedig mondjon nemet a reklámadóra. A szakmai szervezet szerint az állam többet veszít az adó bevezetésével, mint amennyit nyer.
A beterjesztett törvényjavaslat alapján az adó a nettó reklámbevételeket sújtaná – sávosan: félmilliárd forintig nem kellene fizetni, félmilliárd és ötmilliárd forint között az adókulcs 1 százalék lenne, öt és tíz milliárd között 10 százalékra ugrana, tíz és tizenötmilliárd között húszra, tizenöt és húszmilliárd között harmincra. Húszmilliárd felett az árbevétel 40 százaléka lenne az államé. A legmagasabb, 40 százalékos kulcs egy céget érintene: az RTL-csoportot üzemeltető M-RTL Zrt. tavaly 23,7 milliárd forintnyi bevételt ért el – így a cég által fizetett adó 4,5 milliárd forint lenne.
Példátlan szakmai összefogás
Az adó ellen példa nélküli módon fogott össze az egész kommunikációs ipar, a felhíváshoz csatlakozó médiafelületek száma már meghaladja a hatvanat – tudatta a szövetség.
Csatlakozott:
- a tévécsatornák közül a Cool, a FEM3, a Film+, a Film+2, a HírTV, a Muzsika TV, a PRO4, az RTL Klub, az RTLII, az RTL+, a Sorozat+, a Story4, a Story5, a TV2, a Super TV2, a Viasat3, a Viasat6,
- a rádiók közül a Class FM, a Gazdasági Rádió, az Info Rádió, a Juventus Rádió, a Katolikus Rádió, a Lánchíd Rádió és a Music FM,
- a nyomtatott sajtótermékek közül a Blikk, a HVG, a Magyar Nemzet, a Metropol, a Népszabadság, a Népszava, a Nemzeti Sport, a TVR-7,
- az online felületek közül a babaszoba.hu, a blikk.hu, a citromail.hu, a femina.hu, a gphirek.hu, a hazipatika.hu, a hirkereso.hu, a 24.hu, a hvg.hu, az index.hu, az investor.hu, az iwiw.hu, a komment.hu, a kremmania.hu, life.hu, a mandiner.hu, a metropol.hu, az mno.hu, a napi.hu, a nepszava.hu, az nlcafe.hu, a nol.hu, a nosalty.hu, az nso.hu, az origo.hu, a portfolio.hu, a postr.hu, a quart.hu, az rtlklub.hu, az rtlmost.hu, a startlap.hu, a storyonline.hu, a szoftverbazis.hu, a tafelspicc.hu, az uzletresz.hu, a vezess.hu, a videa.hu, a wellnesscafe.hu, és a 444.hu.
- három kommunikációs szakmai lap online felülete, a kreativ.hu, a mediapiac.com és az mmonline.hu.
A televíziós csatornák elsötétítéssel, a rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával, a nyomtatott sajtó fehér lappal, az online felületek szintén elsötétítéssel fejezik ki a reklámadó bevezetése elleni tiltakozásukat.
A tiltakozással egyetértők az MRSZ holnapjáról letölthető template segítségével fejezhetik ki álláspontjukat a Facebook-oldalukon és honlapjukon egyaránt.
Támogatásukat fejezték ki a kezdeményezéssel kapcsolatosan a kommunikációs iparág alábbi szakmai szervezetei: a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, az Interactive Advertising Bureau Hungary, a Magyarországi Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Professzionális Piackutatók Társasága és teljes ügynökségi tagságával a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége.
A kormány nem hátrált meg
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter parlamenti meghallgatásán azt mondta, parlamenti hatáskör, hogy az egyéni képviselői indítványként beterjesztett javaslatból törvény lesz-e, de ő a költségvetésért felelős miniszterként nem ellenezhet olyan törvényt, amelyből bevétel származik. A kormány komolyan megfontolja a reklámadó bevezetését. Ezt már Lázár János mondta, aki azt is elárulta, hogy a bevételt iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére költik. A miniszterjelölt természetesnek nevezte, hogy a jelentős reklámbevétellel rendelkező multinacionális médiacégek az eddigieknél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közteherviseléshez. “Az elmúlt húsz évben nem volt ehhez elég politikai bátorság, most azonban a kormány komolyan veszi és mérlegeli L. Simon László javaslatát.” A kormány jövő szerdán tekinti át a parlament nyári menetrendjét, ezen belül a reklámadó-javaslatot – tette hozzá.
Lázár azt sem furcsállotta, hogy a rivális médiaérdekeltségek összefognak a reklámadó ellen, természetes, hogy a jobboldali sajtóban is jelent meg kritika, de nem hiszi, sőt eltúlzott gondolatnak tekinti, hogy az adó mértéke összefüggésben lenne a demokráciával, a sajtószabadsággal. “Azért, mert adót kell fizetni, attól még demokrácia marad Magyarországon.” Azt ugyanakkor elismerte, hogy politikai szempontból kényes és kínos a reklámadó terve, “hiszen a politikusok és a média között kialakulhat egy speciális összeütközés, egy érdek- és értékkonfliktus”, ami nyilván kellemetlen a politikusoknak, mert sokszor a médiamegjelenésüktől függ munkájuk sikeressége. Ő úgy látja, hogy “ezzel bizonyos médiaorgánumok megpróbálnak visszaélni, és próbálnak nyomást gyakorolni a kormányzatra”.
Lázár: az RTL zsarolja a nézőket
Lázár a reklámadóval kapcsolatos “speciális szempontok” között említette az RTL Magyarország reakcióját is – miszerint a kormány adónak álcázva akarja tönkretenni a vállalatot -, s azt a kabinet nevében visszautasította. Úgy fogalmazott, “az RTL fenyegeti az országot, megzsarolja a nézőket és a politikusokat. Ezt jó lenne, ha otthon, Németországban gyakorolná, és nem Magyarországon”. Szerinte az RTL-nek sokkal nagyobb terhet kell viselnie a közterhekben, mint eddig. Azokról az ellenérvekről, amelyek szerint a reklámadóból várható bevétel költségvetési hatása csekély, az államtitkár azt közölte, “költségvetési kényszer valóban nincs”, de a törvényjavaslatot nem a kormány kezdeményezte, hanem egy egyéni képviselői indítványról van szó, amely a közteherviselés elvével és a “reklámfertőzés” veszélyének csökkentésével magyarázható.
Lázár szerint egyébként is túl sok a reklám, ami veszélyes a gyermekekre, másrészt furcsa, hogy “nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele”. Ezért úgy látja, a reklámozás “keretek közé szorítása” nem ördögtől való. Az adó tervezett mértékének esetleges megváltoztatásáról azt közölte, hogy ezt a Fidesz-frakció dönti el, “A bevezetést el lehet halasztani, de végleg lesöpörni az asztalról nem lehet” – jelentette ki. A kormánypárti képviselőcsoport egyszer már megvitatta az előterjesztést, tárgyalásra alkalmasnak találta. L. Simon László előterjesztőnek azt a felvetését, hogy esetleg a közösségi oldalakat szintén vonják be az adózói körbe, Lázár János nehéz jogalkotói feladatnak nevezte, amellyel több uniós ország küzd. “Mi is az Európai Unió irányelveinek megfelelően fogunk eljárni ebben az ügyben.” A médiaügynökségi bónuszok eltörlésének lehetőségét – amiről a hvg.hu cikkezett – az államtitkár-miniszterjelölt úgy kommentálta: erről is szó volt, de jelen pillanatban nincs napirenden.
“Némasági adó” és a Jobbik öröme
Az MSZP közölte, Orbán Viktor azért nem nyerheti meg a reklámadó kivetésével indított háborút, “mert az emberek véleményének szabad kinyilvánítása ellen még senki sem tudott győzni”. A párt kiáll mindazon médiumok, közösségi oldalak mellett, amelyeket a Fidesz “politikai okokból, horribilis összegű reklámadó kiszabásával el akar némítani”. A szocialisták szerint a Fidesz azért találta ki a reklámadót, hogy gazdaságilag felszámolja a független, szabad sajtót, és minden olyan közösségi felületet, amely a véleménynyilvánítás terepe lehet. “Ezért ez valójában nem is reklámadó, hanem némasági adó. Orbán Viktor és barátai azért találták ki, hogy Magyarországon senkinek ne jusson eszébe pénzt fektetni a független, szabad sajtóba” – fogalmaztak.
Novák Előd alelnök azt mondta: örülnek, hogy a kormány nem a kisembereken folytatja a megszorításokat, s a reklámadó bevezetése lehetőséget adna például az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentésére. A párt alelnöke szerint az előző ciklus első évében ők már felvetették a reklámadó bevezetésének ötletét, majd egy éve a kormány honlapján is megjelent a mostanihoz hasonló koncepció, azonban – feltételezése szerint a kereskedelmi médiumok zsarolása miatt – visszavonta azt a kabinet. Hozzátette: a Jobbik hiába nyújtotta be pontosan ugyanazt a kormányzati előterjesztést, nem vették tárgysorozatba.
Barátok közt sem népszerű a reklámadó
Miközben a pártok a Fidesz jogszabályával vannak elfoglalva, maga a sajtó – pártállástól függetlenül – úgy látja, a reklámadó óriási károkat okoz az országnak. Az indokolás szerint a törvényjavaslat célja az arányos közteherviselés érvényesítése, ám a Mandiner két példán keresztül is igazolta, hogy ez az érv hamis. A legnagyobb online kiadó, az Origo Zrt. 2013-as árbevétele 3,82 milliárd forint volt, 420 milliós veszteség mellett, míg a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. ebben az időszakban 9,7 milliárdos mellett 1,6 milliárd forintos adózott nyereséget produkált.
A reklámszövetség szerint a televíziós reklámpiac 45,6, a rádiós 8,8 milliárd forintos reklámbevételt könyvelhetett el 2013-ban – ez összesen 54,4 milliárd. A közmédia állami támogatása ugyanebben az évben 68,1 milliárd forint volt, azaz többet költöttünk közpénzből a köztévére és a közrádióra, mint a teljes magyar tévé- és rádiópiac reklámbevétele. Az adó kizárólag a Fidesz médiaháborús attitűdjével magyarázható, ami egy olyan, költségvetési szempontból nem túl jelentős piacon hozza még nehezebb helyzetbe a – magyar vagy külföldi tulajdonban lévő, de – hazai szereplőket, amit a gazdasági stagnálás mellett még a globális médiacégek, azaz a Google (ide értve az általa birtokolt YouTube-ot is) és a Facebook brutális mértékű bevételszivattyúja is sújt.
A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese is azt írta a minap, hogy “a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs”. Csermely Péter szerint „a reklámadó pórázra veszi a médiát, s hogy a nyakörv szoros vagy laza, és a közös séta tempója lassú vagy gyors, az már csak kormányzati elhatározás kérdése lesz. A reklámadó csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását”.
A Heti Válasz főszerkesztője új szemszögből – az újmédia világa felől – közelített a reklámadóhoz. A főszerkesztő az ünnepelt Buzzfeed példája alapján arról írt, hogy a médiaiparban “mind kevésbé kifizetődő a tartalom előállítása, ellenben a jól terített lopott holmival elképesztő pénzek halmozhatók fel”. Mi értelme tényfeltárni, elemezni, mélyinterjúzni, amikor ezt mások is elvégezheti helyettünk? – teszi fel a kérdést Borókai, aki szerint valójában itt lenne dolguk a jogalkotóknak. Megadóztathatnák a hasznot húzókat, támogathatnák a valódi tartalmat szolgáltatókat. “A kizárólag a költségvetési bevételre gyúró reaklámadó azonban rossz eszköz a bajok reparálására” – zárja sorait a Heti Válasz főszerkesztője.
Bulvár-e a sajtószabadság?
Pallagi Ferenc szerint a kormány hazudik reggeltől estig. Már azzal sem fárad, hogy „brutális hatalmi akcióit valami hihetőnek látszó hazugsággal leplezze”. A Bors főszerkesztője emlékeztet rá, hogy a kormány „számára a nyilvánosságban csak lakájok vagy ellenségek vannak. Ez az adó arra szolgál, hogy a még kritikus szerkesztőségeket meggyilkolják vele, miközben a csókosokat meg majd kárpótolják az adófizetők pénzéből fizetett állami hirdetésekkel”. A főszerkesztő a kisebbik bajnak nevezi, hogy a média elveszít egy-két ezer munkahelyet, a legnagyobb veszteség az olvasókat éri. Ők még annyira sem fogják tudni, mi történik az országban, mint eddig. „A kormány azt mondja, a „kultúrmocsok” ellen harcol az ostoba adójával, de valójában attól fél”, hogy az emberek többet tudnak meg a világról, mint amennyit ő szeretne.
L. Simon László szerint a reklámadó nem árt a minőségi újságírásnak, nem jelenti a sajtó halálát egyes bulvártermékek megszűnése – mondta a Lánchíd Rádióban a kormánypárti politikus. Szerinte a minőségi újságírást nem veszélyeztetné a kivetett teher. L. Simon László arról is beszélt: a reklámadó-tervezet ügyében a kormánypárti frakció támogatását jelzi, hogy egyéni képviselői javaslatként nyújtották be a javaslatot.
A reklámadó ügye már a tengerentúlon is téma, arról úgy írt az AP és a Washington Post, mint amivel a szabad magyar sajtót fenyegeti a kormány. A Washington Post szerint L. Simon László tervezete úgy vet ki különadót, hogy a médiacégek a más vállalkozásokra vonatkozó terheket is befizetik, Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője pedig arról beszélt, hogy az adó a kereskedelmi televíziós piacon is nagyobb befolyást biztosít a kormányzatnak. Az általános cél a megfélemlítés.
